A biztosítók az életünket akarják

2011.10.31. 15:10 Módosítva: 2011.10.31. 19:17

Egy tucat pizza, néhány energiaital és számokkal telezsúfolt táblázatok közt sínylődnek a biztosítási alkuszcégek munkatársai. Minden biztosító nyilvánosságra hozta jövő évi kötelező biztosítási tarifáit, így mostantól november végéig tart a hajsza az ügyfelekért.

Az év átjelentkezési rekordot hozhat, hiszen a még meg sem szavazott, harminc százalékos baleseti adó okozta várható költségnövekedés miatt a biztosítók többsége jelentősen mérsékelte tarifáit. A korábban megjelent 25%-os tarifacsökkenésről szóló találgatásoknál kevésbé mérsékelték áraikat a biztosítók, de bizonyos esetekben az előző évhez képest könnyen összejöhet 30% kedvezmény.

Érdekes találmány a baleseti adó. A tervek szerint minden autósnak fizetnie kell majd, annak is, aki évtizedek óta vezet úgy, hogy egy járdaszegélynek sem koccant. A korábban okozott károk nagyobb kockázatot jelentenek a biztosítóknak, ez megjelenik a továbbra is működő bonus-malus rendszerben, ezért akinek alacsonyabb a biztosítási díja, az adója sem lesz túl magas. A háttérben a magyar egészségügy pénztelenségén kívül az is állhat, hogy a biztosítási tevékenység az Európai Unió országaiban nem áfaköteles. Kellett hát találni egy jogcímet, amellyel mégis megadóztatható a kötelező biztosítások piaca.

Jelenleg tizenöt, kötelező biztosítással is foglalkozó biztosító társaság és több mint ötszázötven alkuszi tevékenységet folytató vállalkozás működik Magyarországon. Utóbbiak közül csak az az öt-hat cég ismert, amelynél személyes találkozás nélkül, internetes űrlapok kitöltésével intézhetjük az átjelentkezést, a többi akár egyszemélyes vállalkozás is lehet. Az idei év átjelentkezési időszaka néhány éven belül megszűnik, hiszen a 2010 januárja után kötött új szerződéseknél már a szerződéskötés időpontja számít fordulónapnak, így aki ilyennel rendelkezik, évente egyszer, ugyanakkor válthat biztosítót.

Az autókereskedelem összeomlása miatt a korábban becsült három év helyett akár hat-hét évig is eltarthat az átrendeződés, így most az ország összes webes alkuszcégénél rohamtempóban dolgoznak a véreres szemű programozók, hogy a sok száz oldalnyi kinyomtatott apró betűs adathalmazt tíz perc alatt áttekinthető űrlappá zsugorítják. Ha végeztek, az autósnak csupán néhány furcsa kérdésre kell válaszolnia, mielőtt a rendszer közli az egyes társaságok egyénre szabott árajánlatát.

Persze nem árt többször átgondolni, érdemes-e a magánéletünk legféltettebb részleteit egy biztosítónak adni néhány ezer forint reményében. Önök szerint mi köze egy ilyen cégnek ahhoz, hogy ügyfele előfizetett-e a Kiskegyedre? Vajon miért kell lájkolni a Facebookon egy másikat, hogy adjon még öt százalékot az áraiból? Azt is megkérdezik, hány négyzetméteres lakásban lakik az ember, mielőtt kiszámolják egy robogó éves díját.

A biztosítók már rég nem a kötelezőkből befolyt összegekre hajtanak. Ezt már Dr. Vass Gábor, a PBA.HU ügyvezetője teszi hozzá, aki szerint egyre erősebb harc folyik az ügyfelek személyes adataiért. Így például vannak cégek, amelyek akár veszteséggel is kötnek szerződést annak reményében, hogy később más termékeiket, például lakásbiztosítást, vagy cascót adhatnak el ügyfeleiknek. A tömegek megszólításának másik oka az ismertség növelése, vagyis a piacvásárlás. Így lehet például az idei év nagymenője a korábban alig ismert Wabard biztosító.

Lovasi Balázs, a cég egyik üzletág-vezetője szerint nem véletlen, hogy néhány társaság csak húsz-harminc pontba volt képes belesűríteni kedvezményeit. A már régebb óta jelenlévő biztosítók számára ugyanis egyáltalán nem mindegy, kik választják őket - valójában ők válogatnak az ügyfelek közt. Akivel nem szeretnének szerződni, annak olyan ajánlatot adnak, amelyet szinte biztosan nem fogad majd el.

Lovasi szavait alátámasztja, hogy egyes bankok és biztosítók a fiatalokban látnak üzleti lehetőséget, ezért nekik adnak nagy kedvezményeket, őket szólítják meg reklámjaiban is. A Köbénél a polgárőrök, illetve takarékszövetkezeti tagok járnak jól, ezzel ez a biztosító a vidékieket részesíti előnyben.

A biztosítók álomügyfele az idős vidéki Suzuki tulajdonos éppúgy lehet, mint a vagyonos, hitellel nem terhelt középkorú nő. Előbbi kevés kockázatos kilométert tesz meg egy évben, azt is a gyér forgalmú vidéki utakon, így ritkábban okoz balesetet. Rossz hír a városokban, és azok környékén, illetve Budapesten élő fiatal férfiaknak, hogy ők minden esetben többet fizetnek. Azok sem járnak jobban, akik veszélyes főútvonal, például a rossz hírű négyes út mentén élnek. A biztosítók az előéletüktől függetlenül magasabb nekik is magasabb tarifákat adnak meg. A leginkább büntetett autósok mégis inkább azok akik 2004, vagyis a biztosítók általános emlékezetének kezdete óta okoztak balesetet. Ők egyes esetekben akár kétszer annyit is fizethetnek, mint tiszta előéletű autóstársaik.

Ha csupán a megkötött biztosításokból tájékozódunk a magyarországi autósok körösszetételéről, az azt hihetjük, itt még a kisnyugdíjasoknak is futja egy tisztességes, középkategóriás autóra. Pedig a PBA.HU munkatársai szerint nagyon gyakori, hogy az ilyen szerződések mögött fiatalabb, esetleg városban, vagy akár a fővárosban élő rokon áll, aki a lehető legkevesebbet akarja a kötelező biztosításra költeni. Ezért kereste meg a rokonság kockázatmentes tagját.

Kényszer Casco

Az autópiac a válság előtt az európai átlagnál nagyobb Casco-állományt generált. A magánvásárlók többsége 20%, vagy annál alacsonyabb indulórészlettel vásárolt új autót, ezért a hitelt csak akkor kaphatta meg, ha cascót is kötött a fedezetül szolgáló járműre. Ezek a biztosítások felduzzasztották a piacot, de várható, hogy a hitelek lejártával vagy bedőlésével sorra szűnnek majd meg a szerződések, vélik a szakértők. Aki önként kötne biztosítást mondjuk egy kisebb autóra, most átlagosan 30-35 ezer forint éves díjért teheti meg, és arra számíthat, hogy ezért az összegért jobb szolgáltatást kap a biztosítótól, mint aki a hitel miatt, kényszerből szerződött.

Érthető, hogy sokan nem szeretik a kötelező biztosítást, hiszen azt nem maguknak kötik, hanem annak, akivel esetleg összeütköznek. Bizonyos ügyfélcsoportok számára mégis olyan ez az átkötési kampány, mint egy videójáték pénznyereménnyel, teszi hozzá Lovasi. Mint mondja, több éves tapasztalat, hogy egyes autósok számára egy ezer forintos megtakarítás lehetősége is elegendő ok a váltásra. Ezért sokan csak az árra koncentrálnak, nem olvassák el elég figyelmesen a szerződési feltételeket. Így nem ritkán reklámlavinát zúdítanak a nyakukba azzal, hogy egy kattintással engedélyezik a biztosítónak, hogy további ajánlatokkal bombázza őket.

Van amikor egy biztosító olyan sikeres az ügyfélszerzésben, hogy a dömpingárral generált adminisztrációs terheket nem bírja kezelni, így késhet a csekk és jelentősen lassulhat a kárügyintézés. Persze ennek az ellenkezője is előfordul, van amikor éppen a kisebb, kevésbé ismert cégek a legrugalmasabbak.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!