Audi TT, nem csajozásra

2011.11.22. 14:46
Úgy tűnik, ahogy egyre több és egyre nagyobb autógyáraink lesznek, úgy lesz egyre jobb az autóipari mérnököket képző intézményeknek. Mind több mérnököt venne fel az iparág, szinte többet, mint amennyi van. Azaz még többet kell kiképezni belőlük.

Gondolom, az sem véletlen, hogy az Audi Hungaria személyügyi igazgatója adta át az autót. Az Audi autógyára bővül, ahová rengeteg mérnök kell, nem árt, ha a diákok megszokják az Audik szagát. Az pedig külön gesztus, hogy nem egy A3-ast adtak, hanem egy csodálatos kupét 3,2-es, V6-os motorral és Tiptronic váltóval.

Valószínűleg ennek is köszönhette a TT, hogy nem álltak neki flexszel szétdarabolni, hanem olyan szimulátort építettek belőle, amely közúti járműként is működhet. Ehhez ma már minden adott, mivel az autó elektronikus rendszerei hálózatot alkotnak, amit kicsit becsapva megalkotható egy ilyen szimulátor. Igaz, nem kis munka, alaposan át kell alakítani az autó belső kommunikációs rendszerét. Úgynevezett virtuális érzékelők hitetik el az autó elektronikájával, hogy ő most megy, sebességet vált vagy épp fékez. Továbbá szükség van még pár szoftverre, melyek közül talán a legfontosabb a CarSim nevű csomag, amely a karosszéria, futómű, hajtáslánc viselkedését valós időben modellezi. Sőt, még az egészről egy animációt is készít.

Tény, hogy aki arra számított, hogy mondjuk egy autós játékprogram részletességét fogja látni, annak csalódnia kellett. A képi megjelenítés és a hang minimalista, sőt, az itt-ott feltűnő fákon simán át lehet menni. Maga a vetítés sem a játékos vonulatot erősíti: a TT tetején lévő projektor képét a garázskapun néztük, egyesek szerint kicsit illúziórombolók voltak a zsanérok. A kormányzás tömeghatása sem tűnik életszerűnek, egyszerűen azért, mert az ember natúrban mozgatja az első kerekeket, amelyeket e célból forgózsámolyra állítottak. Azonban itt semmi sem az illúzióról szólt.

A TT ugyanis nem más, mint vonzó díszlet a műegyetemi kutatásokhoz. Amint az átadó előtt Szalay Zsolt egyetemi docens előadásából kiderült, a Műegyetem (Közlekedési Karának) Gépjárművek Tanszéke is alaposan belefolyt azokba a kutatásokba, amelyek az autóipar elkövetkező egy-két évtizedében meghatározóak lesznek: a vezetés automatizálásáról van szó. Vagyis arról, hogyan fogjuk nem vezetni az autókat, illetve, ami még fontosabb, a tehergépkocsikat. A tanszék ennek kapcsán részt vett a Have It projektben is, amelynek célja az ilyen rendszerek fejlesztése. A 28 millió eurós programban 17 cég és egyetem vett részt, köztük a Volkswagen, a Volvo Trucks, a Continental és még sok beszállító, és persze a BME.

Anélkül, hogy elmerülnénk a részletekben, Szalay Zsolt azt is kifejtette, miért nem fogják erőltetni az autógyártók (egyelőre) a teljesen automatizált vezetést. A válasz egyszerű: az emberek ma még nem képesek elfogadni. Ehelyett különböző fokú, részleges automatizálási megoldásokon dolgoznak, amelyek egy része már ma is elérhető, ilyenek a sávtartó, követésitávolság-tartó rendszerek. A lényege az, hogy kétféle vezetési helyzetben akarják segíteni az embert: egyrészt akkor, amikor a monotónia miatt lankad a figyelem, másrészt olyan szituációkban, amikor túl nagy terhelés éri, így nem képes feldolgozni minden információt. Előbbire jó példa egy masszív autópálya-dugó, utóbbira egy úteltereléssel, szűk sávokkal nehezített útfelújítás forgalmi szituációja.

Igen, de hogy jön ide az Audi TT?

Úgy, hogy a TT a hasonló kutatások részese lesz. Többféle üzemmódban képes működni, az egyik a már említett PC szimulációs mód, amikor valóban bonyolult járműmodell fut a csatlakoztatott számítógépen, de tud önállóan is működni, igaz, ilyenkor vetítés nincs, és a szimuláció is egyszerűsítve működik. A további üzemmódokról pedig itt az oktatófilm, amelyen Szalay Zsolt egyetemi docens magyarázza el a működést.

A kutatások során komponensek, szoftverek, eljárások kifejlesztésére fogják használni a TT-t, a távlati célok között pedig szerepel az autonóm (=önmagát vezető) jármű kifejlesztése is, többek között ezért is ragaszkodtak ahhoz, hogy a kupé normál közlekedésre alkalmas maradjon. Ezenkívül a diákok laborgyakorlatokon ismerkedhetnek meg a CAN-busz trükkjeivel és diplomatervezési feladatokat is fognak kiírni a TT-vel kapcsolatos témákban. Hát ilyen ma a járműgépészképzés.

Sőt, mint kiderült, még ilyenebb. Az átadó után szétnéztem a J épület mögött, ahová kihordták a többi járművet, hogy beférjünk a csarnokba. Nem akármilyen kocsik ácsorogtak itt: többek között a régi, levágott tetejű Toyota Corolla mellett ott állt a hibrid Honda CR-Z, sőt, a tanszék vett egy Mitsubishi i-MIEV elektromos autót is. Igaz, ott árválkodik még a régi LUAZ is, a Záporjóska-motoros kisterepjáró, amely annyira rossz tömegelosztású jármű, hogy a legenda szerint még az átkos érában sem tudott típusbizonyítványt szerezni Magyarországon, mert egy komoly fékezéskor simán átbukfencezik az orrán. De legalább a hallgatók láthatnak karburátort is, nemcsak CAN-buszos Audi TT-t, ha nagyon kíváncsiak.