Matricákkal táncoló

2012.02.27. 12:42
Olvasónk levélben kért tanácsot, mit tegyen, ha véletlenül felhajtott egy szlovén autópálya-szakaszra matrica nélkül, majd hibáját észlelve el is hagyta azt. Matrica nélkül. Utánanéztünk, milyen módszerekkel csípik fülön az akarva-akaratlanul trükközőket. Csodák nincsenek, külföldön sem.

Mivel – egyelőre – az Európai Unión belül nem létezik egységes gépjármű-nyilvántartási rendszer, ezért szinte mindenütt nehézségekbe ütközik a külföldi rendszámos autókkal elkövetett szabálysértések büntetéseinek behajtása.

Az egyes rendőri társhatóságok között ugyan (elméletileg) 2013-tól lesz némi átjárás, de csak indokolt esetekben. A 2011-ben beterjesztett, közúti közlekedésbiztonsággal foglalkozó javaslatot Magyarország is elfogadta, így a következő, leggyakoribb szabálysértések esetében elméletben senki nem úszhatja meg a felelősségre vonást.

Értünk intézkednek

Intézkedések a halálesetek 75%-át okozó négy leggyilkosabb szabálytalansággal szemben:

  • gyorshajtás,
  • tilos jelzésen való áthaladás,
  • a biztonsági öv használatának mellőzése,
  • ittas vezetés,

továbbá:

  • kábítószer hatása alatt történő járművezetés,
  • bukósisak használatának mellőzése,
  • a leállósáv szabálytalan használata,
  • mobiltelefon szabálytalan használata vezetés közben.

Hogyan működik majd mindez a gyakorlatban?

A javaslatok alapján az európai uniós járművezetőket be lehetne azonosítani és ily módon eljárást lehetne indítani velük szemben azon szabálytalanságokért is, amelyeket nem abban a tagállamban követnek el, ahol a járművük regisztrálva van. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az új szabályok alapján egy elektronikus adatcserére szolgáló hálózat jöhet létre, amelyen keresztül azon ország hatóságai, ahol a szabálysértését elkövették, adatokat cserélhetnek azon ország hatóságaival, ahol a jármű regisztrálva van. Amint sikerül beazonosítani a gépjármű-tulajdonost és lakcímét, az irányelvjavaslatban szereplő mintának megfelelő értesítést küldenek számára.

Forrás: ec.europa.eu

Autópályadíjról szó sincs. Éppen ezért körbenéztünk, hogyan kezelik a problémát egy-két környező országban. Érdekes módon pár óra alatt minden kérdéses információt elértünk (interneten vagy telefonos megkérdezés után), ellenben a hazai viszonyokra jellemzően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – amúgy segítőkész – illetékeseitől csak másnapra sikerült választ kicsikarnunk. Már csak azért is, mert – szokásunkhoz híven – idehaza egy kicsit… hmm… speciális a helyzet.

A leginkább átjárható és működő rendszert Németország, Ausztria és Svájc üzemelteti. Bár tény és való, hogy a német autópályák nem díjkötelesek, szabálysértést azonban bőven követnek el ott is. A három ország hatóságai közötti együttműködésnek köszönhetően azonban legkésőbb három hónapon belül landol a felszólítás a svájci, osztrák vagy német postaládában.

Mindez természetesen nem vonatkozik más országban regisztrált személyautókra. (Figyelem, személyautókról van szó!) Azoknál az autópálya-matrica meglétét Ausztriában az ASFINAG (Állami Autópálya Üzemeltető), illetve a rendőrség ellenőrizheti szúrópróbaszerűen és mobil vagy telepített kamerák segítségével.

Amennyiben valakit érvényes matrica nélkül állítanak meg egy osztrák autópályán, 120 eurós azonnali pótdíjat kell fizetnie, ennek fejében aznap és az azt követő napon közlekedhet az autópályákon. Ha a helyszínen nem tudja kifizetni a pótdíjat, akkor 300-tól 3000 euróig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Telepített kamerás rendszerük ugyan van, a külföldi bliccelők rendszáma azonban (információink szerint) nem kerül tárolásra, így ha egyszer szerencséje volt, nem kell félnie, legközelebbi osztrák látogatásakor nem várják kellemetlen kérdésekkel szálfatermetű rendőrök.

speedometer

A németek már kicsit rafkósabbak, jobban ragaszkodnak a pénzükhöz, hiszen a szabálysértő (autópályadíj ugye nincs, ettől még – a tévhittel ellentétben – a német autópályák java részén is érvényes a 130-as sebességkorlátozás) rendszámát három hónapig tárolják. Ha ez alatt az idő alatt egy telepített vagy mobil kamera, netán rutinellenőrzés során a rendőr kiszúrja a sáros rendszámot, akkor rossz napja lesz a sofőrnek. A helyszíni bírságok listája terebélyes, külön érdemes figyelni a követési távolság betartására, a másoktól centikre nyomuló bunkó 400 euróval lehet könnyebb.

Szlovákiában a jelenleg telepített fix kamerarendszer (egyes számú főutakon is) főleg a 3,5 tonnán felüli kategóriára koncentrál, az autópálya-matricát szúrópróbaszerűen a rendőrök nézik. Hiányzó (rosszul felragasztott, mechanikailag sérült stb.) matrica esetén a helyszíni bírság fix 140 euró, ez a havi autópálya-matrica árának tízszerese.

Ha nincs a járművezetőnél ennyi készpénz/nem áll módjában befizetni ezt az összeget, akkor a szlovák rendőrnek joga van bevonni a jogosítványt (külföldiek esetében is!), majd egy 15 napig (Szlovákia területén) érvényes sajtpapírral útjára engedi a vétkest. Ilyenkor a bírság felső határa a 14 eurós havidíj ötvenszerese is lehet (700 euró). Ha azonban a szabálysértő ezt 15 napon belül megtéríti, jogosítványát visszakapja. Ha nem, akkor hivatalból szabálysértési eljárást indítanak az autós ellen.

Szlovéniában is a bevett módszert alkalmazzák: a rendőri ellenőrzést. Európai emberek, ezért minden létező nyelven elérhető információs füzetük van, bárki letöltheti és olvashatja magyarul, innen. A pótdíj 300–800 euró között mozog. Ha megfogják a szabálysértőt. Központi rendszerük van ugyan, de külföldi rendszámokat nem tárol.

És idehaza? Érdekes a helyzet, hiszen jelenleg minden autós, aki felhajt a fizetett autópályára, azonnal szerződéses jogviszonyba lép az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-vel. Ezért, ha mindezt érvényes autópálya-matrica nélkül teszi, az nem szabálysértésnek minősül (pedig csak egy apró törvénymódosítás kéne hozzá). A kiszabott bírság sem az, hanem egy szerződéses jogviszonyból keletkező pótdíjbefizetés.

Ezzel nem vagyunk egyedül, hiszen hasonlóképpen van ez Ausztriában és Szlovéniában is, ellentétben velük nálunk azonban csak a közútkezelő jogosult az ellenőrzésre. A rendőröknek sem eszközük, sem törvény adta lehetőségük nincs erre.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk, hogy a környező országok társhatóságai közötti átjárás még mindig rögös, az autópályák használatát illetően pedig nincs megegyezés. A pótdíj behajtása nehézkes, külföldi rendszámú autók esetében szinte lehetetlen. A KKT módosításával tettek ugyan lépéseket annak érdekében, hogy könnyebb és behajthatóbb legyen a pótdíj, de messze nincs még megoldva a kérdés.

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

33/B. § (1) A díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(8) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelők jogosultak.

Nálunk az NKH ellenőrei jogosultak az ellenőrzésre, őket a kamionsofőrök közelről is ismerik már, az autósok azonban kevésbé. Bármennyire is kötelez minket a KRESZ arra, hogy az ő karjelzéseikre (ugyanazokat kellene használniuk, mint a rendőröknek) megálljunk, erre az oktatás során alig helyeznek hangsúlyt, és sok autós a mai napig nincs azzal tisztában, hogy kötelezően megállíthatja őt egy karkörző NKH-s a sztráda le- és felhajtón vagy benzinkúton való kikanyarodás során.

Persze joggal feltételezhetjük, hogy nem fogja magát tépni senki, ha éjszaka eléugrik egy csápoló kukásmellény. A külföldiek pedig aztán egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy közúti ellenőrről lehet szó. És ha nincs matricája, akkor a hatóságok tehetetlenek.

Az Állami Autópálya Kezelő fix- és mobil kamerás rendszere ugyan regisztrálja a rendszámot, ha magyar, akkor természetesen az adatbázis alapján postázza is a pótdíj-befizetési felszólítást (viszont néhány nap vagy hét is eltelik, amíg a rendszer visszajelez), és ez minden, amit tehet.

A külföldieket nem kell, hogy aggassza sem a fix kamerás matrica-ellenőrző rendszer, 2013-ig pedig a traffipax sem. Igaz, rendőr vagy ellenőr nem állhat minden sarkon, ellenben a díjfizetés alól kevesebben tudnának kibújni, ha a rendőri állományt is bevonnák a szankcionálásba. Ehhez azonban módosítani kéne az ősöreg, 1988-as törvényt.

Visszatartó erőt egyedül a véletlenszerű autópályás rendőri ellenőrzések, illetve a jelzés nélküli mobil traffipaxok és kamerás ellenőrök jelenthetnek.

A már említett szerződéses jogviszonynak (az ÁAK és a gépjárművezető között) persze van egy olvasata, melynek alapján mi kötelesek vagyunk ugyan matricát venni, viszont az ÁAK is vállal kötelezettségeket. Mint pl. a vadkerítés-védőkerítés felállítása, a hóeltakarítás, az utak műszaki állapotának fenntartása, illetve minőségének megóvása, kérdéses helyeken a szakszerű javítás.

Azt már önökre bízzuk, hogy ezeknek valójában eleget tesz-e a közútkezelő, vagy sem.

A helyzettel talán leginkább az állampolgári jogok országgyűlési biztosa van tisztában, hiszen több közleményben és jelentésben is jelezte a problémát. Szabó Máté hivatala az OBH 1162/2009 A hazaiak fizetnek, a külföldiek megússzák – hiányosságok az autópálya díjfizetés ellenőrzésében c. közleményében bírálja a jelenlegi rendszert:

OBH 1162/2009

„Vizsgálata során ugyanakkor Szabó Máté országgyűlési biztos szembesült azzal, hogy az autópálya-díjfizetés jelenlegi ellenőrzési rendszerében a fizetést elmulasztó külföldiek esetében nem megoldott a díjbehajtás, azaz a külföldiek gyakorlatilag díjfizetés nélkül használhatják a magyar gyorsforgalmi úthálózatot. Ez a magyar úthasználók indokolatlan hátrányos megkülönböztetését jelenti, mert miközben a külföldiek számára nincs következmény, a mulasztó belföldi autósokat, motorosokat nagy összegű pótdíjjal sújtják. Az ombudsman szerint nem tehető különbség a díjköteles gyorsforgalmi úthálózat használói között, függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi rendszámú a gépjármű. A díjfizetési kötelezettség mindenkire egyaránt – és alapvető alkotmányossági követelményként – diszkriminációtól mentesen vonatkozik.

Hatását tekintve indokolatlan hátrányos megkülönböztetést idéz elő az is, hogy ellenőrzési rendszer, illetve a jogi szabályozás másik hiányossága következtében a rendszer nem képes megkülönböztetni a különböző járműkategóriákat, csak azt képes ellenőrizni, hogy az adott rendszámhoz kapcsolódik-e díjfizetés. Pedig a díjfizetést ellenőrző kamerarendszer képes lenne különbséget tenni a motorkerékpár és a tehergépkocsi között, így a probléma a szabályozás módosításával megoldható lenne.

A biztos kezdeményezte a közlekedési miniszternél, hogy vizsgálja felül a gyorsforgalmi úthálózat használatának szabályozását és ellenőrzési rendszerét. Tegye meg a szükséges – jogszabály-módosítást igénylő – intézkedéseket annak érdekében, hogy a járművisszatartás intézményének alkalmazására kizárólag jogszerűen kerülhessen sor, továbbá hozza meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azonos szankciók sújtsák a belföldi és a külföldi gépjárművek vezetőit, üzemben tartóit a díjfizetés elmulasztása esetén.”

Ez még csak a jéghegy csúcsa. Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményei alapján járt már el az ombudsman elmosódott, kivehetetlen rendszámú fotó után kiszabott pótdíj ügyében és jelenleg is több, ÁAK-t érintő panaszt vizsgál.

A külföldiek (és rendszámosok) pedig lényegében továbbra is úgy közlekednek, ahogy nekik tetszik.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!