Jogtalanul büntetik az autósokat

2012.02.29. 09:46 Módosítva: 2012-02-29 10:17:40
Több ponton alkotmányellenes, és sértheti az európai uniós alapjogokat az illegálisan használt külföldi rendszámú autók kiszűrését célzó jogszabály. Az alapvető jogok biztosának ma kiadott jelentése szerint a törvény nehezen betartható, a kilátásba helyezett bírság indokolatlanul magas. Dr. Szabó Máté a jogszabály módosítását kéri a kormánytól.

Minimum 100 ezer forintos bírságra számíthat, aki nem jogszerűen használ külföldi rendszámú járművet Magyarországon. A büntetés akár 800 ezer is lehet, ha az autó 2000 köbcentinél nagyobb, és tulajdonosa nem magánszemély, hanem más országban működő cég. Csakhogy nagyon nehéz eldönteni, mi számít szabálysértésnek. Szabó Máté ombudsman szerint a Közúti Közlekedésről szóló törvény sérti a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Jóllehet az új szabályozás tavaly szeptemberi bevezetése óta kevesebb magyar tulajdonban lévő szlovák, amerikai és osztrák rendszámú autót látni a hazai utakon, nem szűntek meg teljesen a külföldi rendszámmal kapcsolatos visszaélések. Szeptembertől januárig összesen 248 esetben indítottak eljárást külföldi rendszámok illegális használatával kapcsolatban, tudtuk meg korábban az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

A büntetés a közlekedési szabálysértésekkor kiszabható bírságokhoz képest túlzott, betartása pedig több akadályba is ütközik, bizonyos esetekben lehetetlen, állapítja meg az ombudsman.

Az ügyben érintett, általában nagy értékű járműveket korábban azért helyeztették más országban forgalomba tulajdonosaik, mert honosításuk Magyarországon lényegesen drágább és időigényesebb. Szabó Máté egy 2008-ban kiadott jelentésében már kifejtette, hogy a külföldi rendszámú autók fokozott ellenőrzése csupán tüneti kezelés. A rendszámcsalások egyik oka valójában az, hogy egy külföldről behozott jármű honosítása nyolc-tíz hatóság-ügyfél kontaktussal jár, és általában több hetet vesz igénybe. Ez utóbbi probléma máig nem változott, ám a regisztrációs adót a múlt év végén jelentősen csökkentették.

A külföldi autókkal elkövetett szabálysértések, illetve az autópálya-használati díjjal kapcsolatos csalások felderítése szintén nehézkes, hiszen egyelőre nincs egységes kommunikációs rendszer az Európai Unióban. Így a hatóságok nem jutnak hozzá a lefotózott vagy igazoltatott autók származási országbeli nyilvántartásban szereplő adataihoz, ezért a közlekedési bírságok behajtására kevés az esély.

Az illegálisan használt autók kiszűrésére kitalált módszer eleve több sebből vérzett. Aki követte a tavaly év közepén kezdődött, külföldi rendszámhasználattal kapcsolatos kapkodást, ma joggal érezheti úgy, hogy még a szigorítást tartalmazó 138/2011. (VII. 19.) kormányrendelet  megfogalmazói sem voltak tisztában azzal, milyen eszközöket engedhet meg magának az állam azokkal szemben, akik jogtalanul autóznak külföldi rendszámmal az országban.

A Közúti Közlekedésről szóló törvény legújabb változatában azt is kikötik, hogy amennyiben nem az autó magyar vezetője a külföldi rendszámú autó tulajdonosa, legfeljebb egy napig közlekedhet az országban. Igazoltatáskor bizonyítania kell, hogy valóban ennyi időt tölt az országban az autóval. Aki magyarországi lakcímmel rendelkezik és saját, külföldi rendszámú autójával állítják meg, annak azt kell bizonyítania, hogy életvitel szerűen tartózkodik a rendszámot kiállító országban. A változás óta nem elegendő indok egy bejelentett lakcím, a rendszeres munkavégzést is igazolnia kell annak, akit igazoltatnak.

Az ombudsman kifogásolta, hogy a rendőrök hiteles fordítást kérnek a helyszínen, és az okmányok utólagos bemutatására sincs lehetőség. A fordítással kapcsolatban a törvény akkor sem tesz kivételt, ha valaki hétvégén vagy ünnepnapon érkezik az országba, amikor az azt készítő egyetlen fordítóiroda zárva van. Ha a bizonyítás a helyszínen nem sikerül, a rendőr nem mérlegelhet, mindenképpen el kell vennie az autó papírjait. Ha az autó magyar üzemben tartója vagy vezetője a rendszám leszereléséről és a forgalmi engedély bevonásáról szóló határozat jogerőre emelkedése után 15 napon belül nem kezdeményezi az autó magyarországi forgalomba helyezését, a bevont okmányokat visszaküldik a kiállító országnak. Szabó Máté megállapítja, hogy a szabály értelmében az autósnak akkor sincs lehetősége elhagyni az országot saját járművével, ha azt egyáltalán nem kívánja itthon forgalomba helyeztetni.

Korábban feltett kérdésünkre konkrét adatokat sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, sem a rendőrség nem közölt, de becsléseik szerint 2011-ben körülbelül tízezer olyan autó közlekedett Magyarországon, amelyet kifejezetten azért nem helyeztettek forgalomba, hogy így kerüljék ki a hazai jogszabályokat. Ez persze csak hozzávetőleges adat, a lényeg az elv, hogy minden magyar állampolgárnak a helyi törvényeket betartva kell üzemeltetnie autóját.

A kormányrendelet szeptember 1-jei hatálybalépésével egy időben 50 százalékos kedvezményt adtak a regisztrációs adóból azoknak, akik év végéig honosíttatták külföldi rendszámú járművüket, feltéve, hogy azt 2011. június 15. előtt vásárolták.

Az alapvető jogok országgyűlési biztosának jelentésében több olyan panaszos esete is szerepel, amelyben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a külföldi rendszámú autó vezetője valóban visszaélést követett-e el. Az egyik esetben a tulajdonos valóban külföldön él és dolgozik, tehát nem adócsaló. Autója ottani rendszámot visel, de azt Magyarországon élő felesége is rendszeresen használja. Egy másik esetben az autó tulajdonosa szlovák állampolgár, aki az év nagy részét hazájában tölti, de autóját felváltva használják feleségével.

A fenti esetek kapcsán az ombudsman az Országos Rendőr-főkapitányságtól kért állásfoglalást. Az ORFK válaszában megemlíti, hogy a külföldi rendszámú autók magyarországi használatára vonatkozó jogszabályt nem véleményezhette. Az új jogszabály hatálybalépése óta minden rendőrnek módszertani útmutatót adnak, hogy egy igazoltatáskor könnyebben el tudják dönteni, valóban megsértette-e a magyar jogszabályt a megállított külföldi rendszámú autó vezetője. Az ORFK Szabó Máténak küldött válaszában megállapítja, hogy csak a külföldi rendszámú autó külföldi tulajdonosa használhatja a magyar házastársával közös autót, és akár ő, akár itt élő házastársa vezet, szükség esetén hitelesen bizonyítaniuk kell, hogy életvitel szerűen tartózkodnak külföldön, illetve, hogy a járművet egy napnál rövidebb ideig használják Magyarországon.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!