A rendőrök háborognak: új szabályok a közlekedésben

2012.09.07. 08:55 Módosítva: 2012-09-07 13:19:00
Nehéz megérteni, hogy a nagyrészt nemzetközi egyezmények alapján kidolgozott KRESZ miért röviddel egy szigorítási hullám után enyhült, és miért pont így. Szó sincs vadonatúj jogszabályról, a részleteket áttekintve mégis olyan érzésünk van, mintha valaki villáskulccsal akarta volna átalakítani a minden közlekedőt érintő rendszert, illetve nem ismerte a legalapvetőbb baleseti statisztikákat, amikor a bírságolási rendszerhez nyúlt.

Hogy egészen biztos és pontos információkhoz jussunk a részben augusztus vége, részben szeptember eleje óta hatályos szabályokról, a két területért felelős minisztériumok véleményét kértük. Az alábbiakban összefoglaljuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium válaszait.

A blokkoló tilos, a detektor szabad

Szeptember eleje óta tilos a hatósági sebességmérő berendezések megzavarása, vagyis a vártnak megfelelően tényleg betiltották a lézer- és radaros elven működő hatósági berendezéseket blokkoló készülékeket használatát. A különböző elven működő rendőrségi sebességmérők előjelzésére alkalmas módszereket ugyanakkor továbbra sem tiltják, így - ellentétben több európai országgal -nálunk továbbra is szabad olyan GPS-t használni, melybe előre betáplálták a rendőrségi sebességmérők pontos helyét. Nem jár büntetés azért sem, ha valaki a mobil mérésekre figyelmeztető aktív eszközt használ az autójában.

esti trafi boon
Fotó: Police.hu

A jogszabály a közúti közlekedés hatósági ellenőrzésének megakadályozását, illetve az ellenőrzés eredményének befolyásolását tiltja, ami egyszerűbben azt jelenti, hogy az utóbbi időben garázskapu-nyitóként forgalmazott, valójában bizonyos traffipaxok frekvenciáját zavaró elektronika használatát is kizárja. Ez volt az utolsó kiskapu a felkészült gyorshajtók és a folyton siető politikusok előtt, akik a trükközésből sem kreálnak erkölcsi dilemmát.

Utat a mentőnek és a motorosnak

Magyarországon is bevezették az Ausztriában közel egy éve kötelező, Németországban pedig ajánlásként létező mentősáv-szabályt. Ennek értelmében amikor egy két- vagy többsávos autópályán vagy autóúton folyamatos kocsisorok, majd dugó alakul ki, a sor végéhez érő, belső sávon haladó autóknak a sáv bal szélére, a többieknek pedig a sáv jobb szélére kell húzódniuk. Az így létrehozott folyósón elsősorban a megkülönböztető fény és hangjelzéssel közlekedő mentők, rendőrök és tűzoltók közlekedhetnek, de fontos észben tartani, hogy a motorosok is használhatják a virtuális sávot, vagyis az autósoknak fokozottan figyelniük kell a tükörben eleve nehezebben észlelhető kétkerekűekre.

Cserébe nem árt, ha a motorosok észben tartják, hogy például egy mögöttük százzal közeledő egy, vagy akár tíz köbméter vizet szállító tűzoltóautó nem fog és nem is tud rövid úton lefékezni, ha ők a mentőfolyosót használva váratlanul lassítani kezdenek, esetleg elesnek. Itt egy remek videó, ahol a tűzoltóautó fedélzetéről láthatjuk a rendszer működését.

Óvatosan a mentőládával

Az ígérteteknek megfelelően véget érhet amentődobozokkal kapcsolatos rendőri vegzálások kora is. Az ezzel kapcsolatos szabályokat az életszerűség irányába módosították, vagyis mostantól tényleg csak akkor büntethet a rendőr a lejárt szavatosságú vagy hiányos mentőláda miatt, ha a csomagra valóban szükség volna, mert például egy balesetnél kell vele ellátni a sérülteket.

M3 2011.05.23 013
Fotó: Police.hu

Rutinellenőrzéskor ugyan senkit nem bírságolhatnak a mentőláda miatt, de ha vészhelyzetben valamiért nem tudja használni a kötszereket, azzal megszegi a kötelező segítségnyújtási kötelezettségre vonatkozó általános szabályt, és ezzel vétséget követ el. A rendelkezés nem csak a a baleset résztvevőire, de minden arra haladó autósra és motorosra vonatkozik. Vagyis továbbra sem érdemes félvállról venni a mentőláda-kérdést, hiszen egy ilyen ügyből sokkal súlyosabb büntetés lehet, mint amennyivel a nagy nyár eleji pánik idején fenyegették az autósokat.

Ittas bringások, szevasztok

A rendőrségnél és a közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberek körében többen a hajukat tépik, miután a Bíró Márk országgyűlési képviselő és az általa létrehozott munkacsoport javaslatai nyomán belenyúltak a bírságolási rendszerbe. Kezdjük a legnépszerűbb példával. Az új szisztéma szerint más és más szabályok vonatkoznak az egyes járműkategóriák vezetőinek alkoholfogyasztására. E szerint ha a nem gépi meghajtású járművek vezetőinek vérében egy ellenőrzés során legfeljebb öt tized ezrelék véralkohol-koncentrációt mutatnak ki, nem büntethetők. Ez azt jelenti, hogy míg a gépjárművezetők továbbra sem ihatnak egy kortyot sem vezetés előtt, addig lesznek néhányan a forgalomban, akik akár két sör után is közlekedhetnek. Persze csak ha nem főúton közlekednek, de ez a Belügyminisztérium által kiadott bírságtáblázatban nem szerepel, csak a jogszabályban.

kerekpar 4
Fotó: Police.hu

Pausz Ferenc, közlekedésbiztonsági szakember, a GRSP Hungary nevű szervezet ügyvezetője szerint veszélyes gyakorlat kezdődhet azzal, hogy kettéválasztják az egyes járműkategóriák vezetőire vonatkozó alkoholfogyasztási szabályokat. Hogyan fogja eldönteni egy kerékpáros, hogy mennyi alkohol van a vérében, vagy hogy két sör után is képes-e még felmérni a veszélyhelyzeteket a forgalomban? A szakember szerint nem mellékes, hogy az alkoholfogyasztás hatásait nagyban befolyásolja az egyén toleranciája, testsúlya, illetve neme.

Az új jogszabályban rögzített öt tized ezrelék esetében a járművezető még teljesen összeszedetten képes beszélni, a mozgáskoordinációjával sincs gond, de látótere már szűkülni kezd, vagyis veszélybe sodorhatja magát és a körülötte közlekedő gyalogosokat, illetve autósokat. Nem mellékes, hogy az utóbbi évek baleseti statisztikái sem szólnak a kerékpárosokra vonatkozó szabályok enyhítése mellett, ugyanis például 2011-ben a kerékpárosok a különböző járműfajták összesített listáján második helyen állnak, megelőzve a motorosokat, illetve a teherautó- és buszsofőröket. Arányuk az összes járműfajták baleseti összesítésében 12 százalékra tehető.

A Központi Statisztikai Hivatal idei kimutatásában olvastam, hogy az első negyedévben a kerékpárosok által okozott baleseteknek csaknem 26 százalékát okozták ittasan tekerők. Ezek után nem kérdés, hogy milyen irányba kellett volna változtatni a rájuk vonatkozó szabályokat.

Bírságok csökkennek és nőnek

Pausz Ferenccel közös döbbenetünk ezzel még nem ért véget. Sem az egykori közlekedési főrendőr, sem én nem értem, miért éppen azoknak a gépjárművel elkövetett közlekedési szabálysértéseknek csökkentették a bírságösszegeit, amelyek a leggyakoribbak. Az örökös toplista első helyén szereplő elsőbbségadási kötelezettség megszegéséért járó helyszíni bírság a korábbi 15 ezerről 10-re, ugyanebben az esetben a szabálysértési eljárás esetén kiróható összeg pedig 30-ról 20 ezer forintra csökkent. A második helyen álló előzési tilalom megszegésére vonatkozó bírságok is eszerint alakulnak. Találtunk ellentmondást is a rendszerben, mégpedig a kötelező haladási irány be nem tartásáért kapható 50 ezer forintos bírság esetén. Ez az összeg nem változott, miközben 50 ezerről 30-ra csökkent a behajtási tilalom megszegéséért kapható bírság összege, persze ez az összeg is csak akkor érvényes amikor a többi, ha az autós nem okozott balesetet a szabálysértéssel.

M3 2011.05.23 082
Fotó: Police.hu

Érthetetlen, miért csökkentették a be nem kapcsolt biztonsági övért kiszabható bírságokat. Gondoljunk bele, mi történik az emberi testtel az utastérben, ha nem tartja vissza a biztonsági öv egy akár kis sebességű ütközésnél. A bírságok általában feleződtek, az eddigi legmagasabb, 40 ezres tételből 20 lett, míg a legalacsonyabb, 15 ezer forintos bírságot 10 ezerre szállították le. Ez utóbbit a lakott területen megállított autós fizeti. Ha az övhasználat mellőzésének lehetséges következményeivel kapcsolatban nem elég jó a fantáziájuk, nézzék meg az alábbi videót. Nyugalom, csak tesztbabák fejelik ki a szélvédőt egy amerikai autóban.

Emelkedtek az engedély nélküli járművezetésért kapható bírságösszegek. Ezért eddig 25 ezer forintos bírság járt a helyszínen, míg ha eljárást indítottak az autós ellen, az összeg kétszeresére számíthatott. Az új rend szerint aki jogosítvány nélkül vezet, 45 ezer forint helyszíni bírsággal számolhat, és akár 90 ezerre akkor, ha a rendőr feljelenti az autó vezetőjét.

Felmerülhet a kérdés, miért szűnt meg a hatóság mérlegelési joga, miért határoztak meg fix bírságokat a helyszíni, és az eljárás végén kiszabható büntetések esetében is. Az előbbi érthető, hiszen így az autósok nem alkudozhatnak a rendőrrel, az utóbbi viszont kevésbe, mert így a szabálysértési ügyek vizsgálatakor nem számít, az autós visszaeső-e vagy pechjére éppen akkor volt figyelmetlen, amikor azt egy rendőr is látta.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!