Így verik át a használtautó-vásárlót

2012.11.09. 05:41
A sötétkék Volvóban kinyílt a bal oldali függönylégzsák, a vezetőülésbe épített oldallégzsák, így azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, ha elmondom: pusztán ezekből összejött a több százezer forintos kár. Csakhogy a kék limuzin bal eleje is alaposan összegyűrődött.

Ha valaki újjáépítésben gondolkodott, annak számolnia kellett legalább a fényszóró, a doblemez, a sárvédő és a vezetőoldali ajtó, a lökhárító alatti köténylemez és a szélvédő, a fél futómű, illetve a lengéscsillapító cseréjével, a nem látható hossztartó javításáról nem is beszélve. Ez utóbbi kulcsfontosságú a biztonság szempontjából. Pontosa ezért nem puszta esztétikai kérdés ez az egész. A motorháztetőre is ráfért egy alapos lakatolás, vagy ki tudja, talán azt is cserélni kellett. Ez még semmi, mert ahogy tovább nézegetem a képeket, megpillantom a masszív küszöböt, amely szintén gyűrődött, továbbá több mint gyanús, hogy a középkonzol illesztési hézaga sem viccből nőtt szemlátomást az eredeti két-háromszorosára. Lehet, hogy a hatalmas kocsi akkora ütést kapott, hogy a teljes padlólemez deformálódott?

Dávid napokig lankadatlan lelkesedéssel telefonálgatott a szerkesztőségbe, sőt, az Index recepciójáról is kaptunk levelet, hogy foglalkozzunk végre az ügyével. Kellemetlen előérzetem támadt, majd öt perc beszélgetés után rájöttem, valószínűleg én is ezt tettem volna a helyében. Az első levélben egy sor fotót és egy korábbi cikkünk linkjét küldte el a húszéves vidéki egyetemista. Az évekkel ezelőtt megszűnt Kárpark rovat 2008-as anyagában találta őket, egy durván összetört, gazdasági totálkáros Volvo S80-ról. Ez az autó most az övé. Alaposan átverték vele.

Beleolvasok Tóth Zoli négyéves cikkébe, és már nem is kérdezek tovább. A konklúzió tökéletesen kifejezi a lényeget, ide is másolom. A Volvo S80 prémiumautóhoz illő, magas szintű védelmet nyújtott utasának, de ennek árát nemcsak a vásárláskor kell megfizetni, hanem az alkatrészárakban is. Ezt a sérülést egy márkaszerviz bruttó 3,9 millió forintért javítaná meg, miközben hirdetési oldalakon a legolcsóbb használt S80-as Volvókért másfél milliót kérnek. A gazdasági totálkár tehát nem kérdéses, ahogy az sem, hogy ez az autó, ha nem is feltétlenül márkaszervizben megjavítva, de fogja még koptatni az aszfaltot.

A látnoki képességű kollégának igaza lett, ez a zászlótartós Volvo nemrég új tulajdonoshoz került. Vissza a mába, Dávidhoz. Az ifjú jogászhallgató ősszel vette meg a fullextrás, első generációs S80-at a Cartecum Kft-től. Nyilván  kitalálták, hogy ő már nem egy léket kapott szárazföldi Queen Mary-re, hanem egy méltóságteljes kiállású S80-ra csapott le, ráadásul egyáltalán nem olcsón. A hirdetésben azt írták, "spanyol nagykövet, majd az attasé diplomata autója volt. Automata váltó, Duna Autó Volvo márkaszervizben vezetett szervizkönyves, frissen cserélt vezérlés, vízpumpa, olajak, szűrők, szíjak". A futásteljesítmény még nekem, a százezer kilométernél többet futott használt kocsiktól ostoba számmisztikai okokból ódzkodónak is kellemes, mindössze 95 084. Ha jobban belegondolunk, az lett volna gyanús, ha egy ilyen, hangsúlyozottan kiváló állapotú 2002-es Volvóért kevesebbet kérnek a 1 495 000 forintos meghirdetett árnál.

Dávid fizetett, majd boldogan használni kezdte kocsiját. Először csak az tűnt fel neki, hogy a 110 és 120 kilométeres sebesség táján finom remegés fut át az első keréktől a kormányig. Ezt, normális esetben a felnik újracentrírozásával meg lehet oldani. Ez megtörtént, a probléma megmaradt.

Miután meghallgattam történetét, tárcsáztam az autókereskedőt. Védje magát, ha tudja. A Németh Gáborral folytatott beszélgetés jó huszonhárom percig tartott, ám az elhangzottakban lévő erős ismétlődés miatt néhány mondatban össze tudom foglalni az elhangzottakat. Németh Gábor autókereskedő, nem a murvarugdosó fajtából való. A kifejezés azt jelenti, hogy Németh úr egy köztiszteletben álló illető, válogatott ügyfélkörrel rendelkező kereskedő, csak tiszta előéletű autókat vásárol, és nem titkol el semmit az eladáskor. Mármint semmit, amiről tudomása van.

Így történt ez a zavaros előéletű Volvo esetében is, melyet, mint mondja, ő már megjavított állapotban vásárolt meg a budapesti spanyol nagykövetség munkatársától. Amikor Dávid és édesapja autónézőben járt a telepen, Németh Gábor felajánlotta, vigyék el állapotfelmérésre a Volvót. Németh úr szerint a lehetőség minden ügyfélnek jár, komoly vételi szándék esetén ő fizeti, hiszen az elégedett vevő a jó vevő. Talányos, miért fizettek mégis inkább kvázi vakon a kocsiért. A kereskedő állítja, semmit nem tudott a korábbi karambolról. Csupán arról tudott, hogy enyhe, parkolási sérülés után újrafényeztek bizonyos elemeket. Erről Dávidékat is tájékoztatta.

Visszahívtam Dávidot, akitől megtudtam, hogy szeptember elején sürgetővé vált a vásárlás, kellett a Volvo, amelyről a családban azt tartják, hogy nagyon megbízható. Két Jaguar után döntöttek a svéd mellett, azokat egyébként egy másik kereskedő kínálta, és ott nem is hagyták ki az állapotfelmérést Egyik sem bizonyult megfelelőnek, az idő közben telt, hát ezért nem vitték szakemberhez a Volvót is. Végzetes hiba volt.

A Németh úrral folytatott telefonbeszélgetésnek akadtak további rejtélyes pontjai. Nem derült ki például, hová tűnt a követségi S80-as szervizkönyve, és miért csak egy gyári kulccsal adta át új tulajdonosának. Dávid szívesen látná mindkettőt, de most úgy gondolja, ideje eldönteni, mi legyen az egykor roncsként elseftelt kocsival. Úgy érzi, átverték, ami tulajdonképpen igaz is, még ha nem is ismerjük pontosan a körülményeket.

Miért feltételeznénk, hogy a köztiszteletben álló használtautó-kereskedő akart nyerészkedni? Viszont ha nem ő a bűnös, akkor ki? Bevallom, itt egy kicsit elvesztettem a nyomot. Nem volt más hátra, mint mély lélegzetvételt követően tárcsázni Spanyolország budapesti nagykövetségét. Itt nem voltak bekészített válaszok az okvetetlenkedő újságíró kérdéseire, levelet kellett írnom. Annyit azért elővételben elmondtak, hogy az autót előzőleg használó követségi munkatárs megbízatása augusztus végén lejárt, majd visszatért Spanyolországba. A 2008-as karambol körülményeiről ők tudhatják a legtöbbet, mi csak annyit, hogy a Volvóba akkor szálltak bele, amikor vezetője az elsőbbségadási kötelezettségét megtagadva behajtott egy kereszteződésbe.

A roncsneppereknek már egy Volvo sem szent

Ez a Belme József, fekete öves Volvo-szakértővel folytatott beszélgetés során vált nyilvánvalóvá. Meghegesztett váltóházak, háromszázezerről a töredékére visszatekert kilométerórák, totálkárosból szalonképessé tett autók. Minden mennyiségben, modelltől és évjárattól függetlenül. Dávid a kérésünkre vitte be az 1991-óta létező, ma már független Volvo-szervizbe az egykor követségi S80-ast. Belme szerint ez az autó manapság nem számít súlyos esetnek, bár alapos szétbontás nélkül nem lehet eldönteni, hogy a két kinyílt légzsákot valóban kicserélték-e, vagy csak egy hozzáértő viccelte meg a számítógépet, így az nem jelzi azok hiányát.

Megnyugodhatnánk, ha előkerülne a szervizkönyv? Dehogy, hiszen az is manipulálható. Ha a tulajdonos sorozatosan, évekig elfelejti magával vinni a kötelező karbantartásokra, majd eladás előtt visszatekerteti az órát és bepecsételteti a közeli kötelező szerviz időpontját, illetve a hozzá tartozó, ez esetben hamis, kilométerállást, a vevő mindent rendben talál majd. A vezetett szervizkönyv nem árulja el, hány kilométert futott egy autó, csak hogy mennyit mutatott a számláló, amikor pecsét került bele.

Amíg vártam a választ a nagykövetségről, kicsit böngészgettem a Polgári törvénykönyv idevágó passzusát. Ebből kiderül, hogy még egy használtautót sem lehet úgy eladni, hogy az esetleges ordas hibákkal kapcsolatban a vevő később nem reklamálhat, amennyiben azokról nem tudott. Továbbmegyek, érvénytelen az a magyarországi szerződésekben még mindig divatos megjegyzés, mely szerint az eladó kijelenti, hogy a jármű a jövőben előforduló hibáiért szavatosságot nem vállal. Erre senki, tehát sem magáneladó, sem autókereskedelemmel foglalkozó cég nem hivatkozhat, ettől a jogától a vevő, jelen esetben Dávid még akkor sem fosztható meg, ha aláírja a szerződést, melyben szerepel a kitétel. A Totalcar letölthető adás-vételi szerződésmintájában minden a helyén van, használják azt, ha vesznek egy használtautót. Vásárlás és nézelődés előtt pedig olvassák el a becsületes nepper csodálatos történeteit a hülye használtautó-vásárlókról, és főként kattintsák végig a Kárpark rovatban szereplő beszámolókat, mielőtt kiválasztják a típust és a példányt. Ki tudja, lehet, hogy már önök is olyan autóban ülnek, amit korábban feltekertek egy oszlopra.

Dávid kérheti az eredeti állapot visszaállítását, vagyis az autó ellenében a pénzét. Amennyiben a kereskedő nem hajlandó visszacsinálni az üzletet, a felkészületlensége miatt pórul járt egyetemista eséllyel fordulhat a bírósághoz. Ezekben napokban a hosszadalmas telefonálások, és a kellemetlen percek közben, illetve a rázós futóművű autóban ülve talán megtanulja, hogy egy használt autó nem csak elromolhat, de bizony előfordul, hogy azt korábban durván összetörték, majd megjavították és terepszínű arcot vágva továbbadták. Csatolom a Polgári törvénykönyvet. Az adásvétel és csere című fejezet tele van meglepetésekkel. Ismétlem, lehet, hogy a kereskedőt is átverték.

Az jelentene megoldást az ilyen gyanúsan átverős esetekre, ha a központi gépjármű-nyilvántartásban végre rögzítenék, összetörték-e korábban a forgalomban lévő autókat, négy kattintással meg lehetne tudni, valójában hány kilométerrel jelentek meg a műszaki vizsgákon, és ezt az adatbázist kereshetővé tennék az autóvásárlók számára. A futásteljesítményt egyébként már most is feljegyzik, a korábbi karambolok adatainak kiadásával viszont lesz egy kis gond. Jelenleg ugyanis a biztosítási törvény alapján gyakorlatilag esélye sincs a vevőnek, hogy megtudja, összetörték-e a kiválasztott autót. Az ilyen jellegű adatok közlése ugyanis tilos. A jogszabály így a csalókat védi.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!