Tankmotoros Zillel a hófalnak

2012.11.18. 12:04 Módosítva: 2012-11-18 12:04:43
Most ment át a műszaki vizsgán a Magyar Közút Zrt. büszkesége, a felezett tankmotorral hajtott, negyven éves Zil-alapú hómaró gép. A vizsgabiztos elképedt, amikor felnyitotta a motorháztetőt, mert ott csak a benzinkályhát találta. Annak köszönheti a sofőr, aki mellesleg 17 éve dolgozik ezzel a narancsbőrű szörnnyel, hogy amikor a kemény télben igazán szorult helyzetbe kerül egy település, ő egyszerűen odamegy a 285 lóerős teherautóval, nekiront a hótorlasznak, és a kapcsolható marófejjel egyszerűen elhányja az útból.

Harmincnál is több ilyen szovjet matuzsálem van még szolgálatban a cégnél, ahol felkészültek az idei télre. Azért tartják meg továbbra is ezeket a régi járműveket, mert többségük még mindig ésszerű összegekből fenntartható, és az átlagosan futott üzemóráik száma sem vészes, hiszen csak a legkeményebb helyzetekben vetik be őket. A jelenlévő technikusok állították, hogy a platón egy harckocsi felezett, hathengeres motorját cipeli a Zil. Az hajtja a hómarót és magát a teherautót is. Mielőtt rátértünk a járműmárkák kavalkádjára, számokkal fogom önöket bombázni, hogy érezzék, mekkora nyomásnak van kitéve a jegyzetelő újságíró, miután kiverekedte magát a közútkezelő kietlen pesti telepére. Nézzék, milyen móhon falja a fehér port egy Zil!

Már szolgálatra kész az 550 sofőr, akiket kifejezetten a téli időszakban megnövekedett munkamennyiség elvégzésére vettek fel. Ők jelentik a garanciát, hogy ha hirtelen nagymennyiségű hó hullik az országban, akár három műszakban hajtsák a társaság 749 gépjárművét, és folyamatosan tisztítsák, illetve sózzák a nem önkormányzati kezelésű utakat. A tájékoztatón arra is megkértek mindenkit, hogy ha eljön az idő, ne nyúljanak a talmi siker után, és ne közöljenek pánikkeltő cikkeket a hótakarítás elégtelenségeiről. Nyilvánvaló ugyanis, hogy először a fő- és tömegközlekedési útvonalakat, illetve a stratégiai szempontból fontos egyéb utakat kell megtisztítani, és csak aztán jöhetnek a városi utcák, és az összesen 30 ezer kilométeres állami úthálózat kevésbé frekventált szakaszai.

Reménykeltő lehet az idei év, mert az ősrégi, de imádnivaló Zilek mellett csatasorba állnak a flotta számára frissen vásárolt Mercedes Axor 4x4 és Actros 6x6 (igen, ez hatkerék-hajtású, 1650 newtonméter csúcsnyomatékú szörny) típusú nagyteherautók, valamint kis és nagy Unimogok. A művezetők Volkswagen Amarokokkal siethetnek a helyszínre és jött még egy csomó Volkswagen Transporter is. Összesen 190 új gép fiatalítja a járműparkot, így már olyan sokféle márkát találunk az állományban, hogy abból össze lehetne ütni egy csinos haszonjármű-történeti tárlatot is. A pesti bemutató helyszínén, a kiglancolt büszkeségek mögött találtam Tatrát és öreg Liazokat, sőt még egy Renault-Keraxot is. Az volt a legérdekesebb az egészben, hogy ahogy így több sorba állították őket, fakultság szerint pont kiadták a sárga munkagépszín három-négyféle árnyalatát. A legöregebb vasak mustársárgák, a legújabbak narancsszínűek.

Aztán, hogy a hangulat tovább emelkedjen, beindították a gépeket, a marófejek elkezdték marni a levegőt, senki nem mert megmozdulni. Annyi fantáziája mindenkinek volt, hogy ezek a dögök nem csak a hótömbökkel képesek elbánni, de az embert is úgy feldolgoznák, hogy még az alapjárat sem ingadozna közben a műszerfalon. Hiába a 320 lőerős csúcsteljesítmény, arra senki ne számítson, hogy kihúzzák a hóból, ha elakadt az autójával. Inkább ne induljon útnak, ha kockázatos az időjárás.

Amikor ezzel megvoltunk, beszélgettünk még egy kicsit arról, hogy akár 100 ezer tonna útszóró sót is elhasználnak egy szezon alatt, de ha kell, ez felmehet 140-150 ezer tonnáig is. Így azért már érthető, mire tették félre azt a 6-8 milliárd forintot. A legmodernebb munkagépeket olyan intelligens, számítógépes vezérléssel szerelték föl, amely nem csak helyben képes grammra pontosan meghatározni a négyzetméterenként kiszórt mennyiséget, de erről jelentést küld a központnak is, ahol a vadonatúj flottakezelő rendszer képernyőjéről leolvasható, hogy Kecskeméten 8 vagy 40 grammal dolgozik-e a kolléga, megállt-e pihenni, és hogy pontosan hol tart a térképen előre meghatározott útvonalán.

Szerintem ez lélegzetelállító, ráadásul segít spórolni a sóval, a drágább kálcium-kloriddal, és ennek 1,5 millió literes mennyiségben készletezett oldatával, illetve pontosabban beoszthatják a munkaerőt. Egyébként a március 15-én hivatalosan véget érő téli szezon után nem sokkal már a felszórt utak egy méteres körzetén túl sem mutatható ki a só a talajban.

Az utak mellett összesen 213 meteorológiai mérőpontot üzemeltet a társaság. Ezekkel pontosan meg tudják határozni, hol várható fagyás, hová kell küldeni a gépeket, vagy éppen eltanácsolni az autósokat a közlekedéstől. Mi biztosan nem keltjük majd a pánikot az autósok közt, inkább azt ajánljuk, indulás előtt keressék fel az Útinform honlapját és vegyék komolyan, ha azt írják, helyzet van. Ha ugyanis minden a terv szerint halad, járhatatlanból legfeljebb néhány óra alatt járhatóvá teszik majd a magyar utakat.