Gyűlöli a fekvőrendőrt? Bontassa le

2013.01.11. 14:41
Az utóbbi húsz évben járványként terjed a forgalomlassítás csodafegyvere, a fekvőrendőr. A bontott kockakőből is kiválóan felépíthető forgalomlassító eszköz elárasztotta az országot. Kis utcákba és fontos útvonalakra is ezt építik, ha nem látszik más megoldás az autósok megregulázására. Futóműállítók szevasztok. A D.A.S. Jogszerviz legújabb epizódjából kiderül, akár egy bejelentéssel is megfékezhetjük az útfenntartók ámokfutását. Bontassuk le a szabálytalan fekvőrendőröket!
Ez a fekvőrendőr meg annyira kicsi, hogy szinte észre sem vesszük
Ez a fekvőrendőr meg annyira kicsi, hogy szinte észre sem vesszük

A forgalomkorlátozásnak nem csak a „30-as tábla + rendőr egy traffipax-szal” - megoldását ismeri a hazai közlekedésigazgatás. Ott, ahol kiemelten szükséges sebességkorlátozás betartása, fizikai korlátozást is lehet alkalmazni. Ilyen úttárgyak a közúton elhelyezett rázókövek, lassító „sikánok” és ide tartozik minden autós kedvence, a fekvőrendőr is. Ez utóbbi a legnagyobb előszeretettel alkalmazott korlátozás, sokszor magánakciók keretein belül, szabálytalanul kerül kihelyezésre. A fekvőrendőr jellemzőit jogszabály határozza meg, kialakítása során tekintettel kell lenni a hatályos szabványra is.

A fekvőrendőrt az út fenntartója létesítheti, mivel általában lakott területen belül lehet kihelyezni, ezért általában a helyi önkormányzat a létesítő. Magánszemély nem építhet ki semmilyen forgalomkorlátozást, ha mégis megteszi, akkor az út fenntartója köteles azt eltávolítani. Érdemes ilyenkor bejelentést tenni az önkormányzatnak, aki határidőn belül köteles a bejelentőnek választ adni a tervezett intézkedésről. Ha a bejelentés után sem lép, akár bírósági úton is kényszeríthető a helyzet orvoslására. Az önkormányzatok által létesített fekvőrendőrök sem mindig felelnek meg a szabályoknak. Általános szabály, hogy a fekvőrendőr nem lassíthatja jobban a közlekedést, mint az érvényben lévő sebességkorlátozás. Azaz, ha például 30 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, akkor a fekvőrendőr nem kényszerítheti az autóst ennél kisebb sebességre. Ha pedig új fekvőrendőr kerül kihelyezésre, akkor hat hónapig a forgalmi rend megváltozására figyelmeztető táblát kell kihelyezni. Ha a táblát nem helyezték ki, és emiatt nem készülhetett fel az autós a fékezésre, akkor az önkormányzat felelős lehet a kárért. Ha a fekvőrendőr túl nagy lassításra kényszerít, vagy az új akadály létesítése után nem helyeztek ki figyelmeztető táblát és emiatt az autóst kár éri, akkor az önkormányzat köteles a teljes kárt megtéríteni. Ha például 30-as övezetben 30 km/h-val hajtunk át egy fekvőrendőrön és emiatt kár keletkezik a gépjárműben, akkor érdemes rendőri helyszínelést kérni, majd a felmerült kárt érvényesíteni.

A kárt nem köteles megtéríteni az önkormányzat, ha az autós úgymond nem tett meg mindet a kár elkerülése érdekében. Ez akkor állhat fenn, ha például előre látta, hogy a sebességét csökkentenie kell és lassítania kellett volna. Azaz csak annál az akadálynál van reális esélye a kártérítésnek, ahol nem lehetett előre látni azt, hogy a megengedett sebességgel nem lehet biztonságosan áthaladni az akadályon, mert kanyarban volt, vagy a látási viszonyok befolyásolták az észlelést. Szintén nem sok az esély a károk megtérítésére, ha ültetett autóval, esetleg vékony gumiabroncsot használva történik a kár.

A Népfürdő utcai lakótelep gyilkos betontömbjei súlyos centikkel magasabbak lennének a szabványnál, ha lenne
A Népfürdő utcai lakótelep gyilkos betontömbjei súlyos centikkel magasabbak lennének a szabványnál, ha lenne

A legtöbb esetben szerencsére a fekvőrendőr nem okoz károkat, csak állandó bosszúságot jelent. Általános szabály, hogy nem lehet kihelyezni arra a főútvonalra, ahol településszintű sebességkorlátozás van érvényben, ez akkor áll fenn, ha a helységnévjelző tábla alá helyezték ki a sebességkorlátozó táblát.  A fekvőrendőr tervezése és kivitelezése során a hatályos szabványokat, az úgynevezett útügyi műszaki előírásokat kell alkalmazni. Ezeket az ajánlásokat a Magyar Útügyi Társaság készíti (pár évenként újabbat hoznak ki), s a fekvőrendőrnek az építésekor hatályos szabványnak kell megfelelnie. Az ÚT 2-1.207 számú szabvány rendezi a kérdést 2008.11.15-től, melyet a www.maut.hu weboldalon lehet megrendelni. Bár a szabványt csak díj ellenében lehet lekérni, mégis van azért lehetőség a kellemetlen műtárgy eltávolítására.

A megoldás első lépése az állampolgári bejelentés az önkormányzat felé. Az önkormányzat köteles a bejelentésekre válaszolni, és a tudomására jutott jogsértő állapotot megszüntetni. Ha a bejelentés után sem szünteti meg a szabálytalan útakadályt, akkor bírósági perrel lehet erre kényszeríteni, de az ügy kimenetele a szabályszegéstől függően igencsak elérő lehet. Mérlegelés kérdése, hogy a fekvőrendőr jobban lassít-e, mint a megengedett legnagyobb sebesség, ezért ha a bejelentést elutasítja az önkormányzat, sajnos kevés az esély a sikerre. Ha újonnan létesített akadálynál a megváltozott forgalmi helyzetre nem figyelmeztet tábla, akkor a bejelentés után az önkormányzat köteles azt kihelyezni, és itt vége. A két előbbi szabályszegéssel ezért csak akkor érdemes foglalkozni, ha ezekkel összefüggésben éri kár az autót.

A macskakőből épített bordák sajátja, hogy nincs két ugyanolyan
A macskakőből épített bordák sajátja, hogy nincs két ugyanolyan

Ha az egész településre kihelyezett sebességkorlátozás van érvényben és főútvonalon helyezték ki a fekvőrendőrt, akkor a szabályszegés egyértelmű. Amennyiben az önkormányzat a bejelentés után sem távolítja el a sebességcsillapító műtárgyat, akkor károkozás nélkül is van helye bírósági pernek.  Amennyiben az a kérdéses, hogy a fekvőrendőr megfelel-e a szabványnak, akkor olyan bejelentést kell tenni, amiben információt kérünk a szabványról és az építés évéről. Erre kötelesek alapos tájékoztatást adni, de sajnos a pontos információkat csak pár ezres díj ellenében lehet kikérni, hogy a választ ellenőrizni tudjuk.