2013.04.12. 05:39
Molnár úr azt ismételgeti a telefonban, hogy nagyon fáradt. Régóta vágyott már az átkozott Range Roverre, de talán évekig átkozni fogja a napot, amikor átutalta a vadonatúj luxusterepjáró árának nagyobbik felét. Azóta mérhetetlen mennyiségű időt töltött a szervizben. A fullextrás terepjáró óriási csalódást okozott neki, mostanra már az sem vigasztalja, hogy a V8-as dízel baromi erős. Legszívesebben elfelejtené az egészet.

Alapvetően bmw-s vagyok - kezdi a hevesi vállalkozó nagyjából olyan arckifejezéssel, mint aki egyből azt is hozzá akarja tenni, hogy kellett nekem más márkától vásárolni. Két hetes-BMW-m is áll otthon a garázsban, mondja. Joggal tűnhet úgy, hogy Molnár úr sikeres. Talán szokatlan, hogy ezúttal nem egy beázott hátsó lámpás Opel Astráról szól a történet, hanem valakiről, aki nemcsak szereti a nagy és erős autókat, de rendszeresen vásárol is egyet-egyet.

Mindez azonban semmit sem számít, hiszen ez az ember is csak egy autóvásárló. Egy ügyfél, akit állítása szerint egy ideje az összes barátja hülyének néz. Gúnyosan kérdezik tőle: na, mi van a rendzsivel? Ilyenkor homloka gyöngyözni kezd. Soha, egyetlen autójával sem kellett még olyan gyakran szervizbe látogatnia, mint a tavaly nyáron újként vásárolt Autobiography felszereltségű Range Rover 4,4 TDV8 HSE-vel. Kéri, hogy keresztnevét ne írjam le a cikkben, ezért mindvégig maradok az eredeti megszólításnál.

Mivel még az előző, L322 jelzésű, 2012 végén leváltott generációból választott, a forgalmazó honlapját most böngészve csak tippelni tudok, hogy az eredetileg 140 ezer eurós (40 millió forint) listaárból valójában mennyit tett ki a Range Rover Sporthoz 510 ezerért kínált távirányítós állófűtés, vagy a csodaszép huszonegy colos felnik, melyekért az új Range Rover esetén körülbelül egymilliót kérnek. Mindez Molnár urat nem is érdekli. Nagyon eltökélt volt, amikor megrendelte az autóját, pár százezres-milliós apróságokon nem akadt fenn, egy nagyon jó nyolchengeres dízel terepjáróra vágyott, és némi alku után fizetett.

Csodálatos monstrum. Az ember lélegzete is eláll, amikor közel lép hozzá. Tulajdonosa azért választotta éppen a csúcsnak számító Autobiography kivitelt, mert a márkák ajánlatait böngészve szomorúan tapasztalta, hogy a nagy-SUV kategóriából lassan eltűnnek a nyolchengeres turbódízelek. A németek ontják a sokturbós hathengereseket, de azokba ő egyszerűen nem is ül be, mert kellemetlen a hangjuk. A motorválasztás tökéletes volt – ezt már én teszem hozzá. Egyszer mindenki próbálja ki, mi történik, amikor a 2,4 tonnás monstrumba beleharap a hétszáz newtonméter nyomatékú motor, és úgy elhajítja, mint harci kutya a papírzsebkendőt.

Ennyi felvezetés után talán el tudjuk képzelni a pillanatot, amikor Molnár úr az alig párezer kilométert futott püspöklila-metál terepjáróban először tapasztalt parajelenségeket. Eleinte csak arra lett figyelmes, hogy a harman/kardon hifibe integrált telefonkihangosítót használva folyamatosan ismételgetnie kell a mondatait a jelentős háttérzaj miatt. Ekkor néhány hetes volt a Range Rover. A probléma meglétét megerősíthetem. Lefolytattam egy rövid beszélgetést a felajzott Molnár úrral, aki ezúttal is az autóból hívott.

A Kelenföldi pályaudvar peronján átlagosnak számító háttérzajt a vételi viszonyok szeszélyeként is felfoghatnánk, és erre törekedett a csodásan kényelmes SUV tulajdonosa is. Csakhogy további gondok férkőztek a fullbőr nappaliba. Novemberben Molnár úr küföldre indult volna autójával, de nem jutott messzire, mert észrevette, hogy akárhogy tekergeti a légkondicionáló gombjait, üzemmeleg motornál is fázik. Mint mondja, be kellett kapcsolni az első szélvédő fűtését is, hogy ne párásodjon be újra. Oké, a dízel lassan fűt, de nem ennyire, és nem az ilyen gigantikus dízelek. A fűtés ugyan működött, de huszonnyolc fokra tekerve sem ontotta a meleget, miközben odakint egyre hidegebb volt, meséli. A bajt csak tetézte, hogy az előkelő enteriőrben mindvégig kósza szellő csapkodott. Az első oldalablakok tömítései mentén finoman beáramlik a menetszél, fedezte fel később. Nagyon nekikeseredett ekkor. Többé már a hat másodperces gyorsulás sem vigasztalta.

A Range Rover a tervezők szándéka szerint egy mobil hőközpont lenne, mivel nem csak külön fűthető és hűthető az utastér első és hátsó fele, de ott a mesés állófűtés is. Csakhogy a távirányítós kályha eddig egyszer sem működött megfelelően, panaszolja a pórul járt tulajdonos, aki saját méréseket is végzett a következő hetekben. A rendszer a Webasto és az autó gyártójának közös terméke. Saját kazánja a tank gázolaját elégetve termeli a hőt, és a hűtőfolyadékkal szállítja azt az utastér felé. Molnár úr persze tudja, hogy ez csak elmélet, a Range-ben ugyanis soha nem volt szó meggyőző hőtermelésről, legalábbis a kifejezés eredeti, intenzív, gatyarohasztó és azonnali értelmében. Ahogy a családban használt Volkswagen Multivanben megszokhatta.

Tulajdonosa szerint a VW-ben percekkel az indítás után valódi kánikula alakul ki, miközben a Range Roverben csupán néhány fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ez így semmit sem ér, néz a szemembe. Saját, téli időjárásban készített fényképein látható, hogy húsz perccel az állófűtés indítása után csupán pár fok volt az udvaron álló autó utasterében, majd a rendszer automatikusan lekapcsolt. A fűtési időt eredetileg harminc percben maximálta a gyár, de ezt egy szervizlátogatás alkalmával húszra csökkentették. Kiderült ugyanis, hogy a gyárilag beépített állófűtés túlterheli az elektromos hálózatot. Ezért cserélték ki 2013 elején az akkumulátort és annak figyelőelektronikáját. Az autót visszaadták, azt mondták most már jó. Majd folytatódott a vesszőfutás és megmaradt az összes probléma. A javításokkal kapcsolatban a Range Rover importőrével is beszéltem, és megerősítette a felsorolt alkatrészek cseréjének tényét.

Molnár úr azt állítja, a tucatnyi reklamáció ellenére az utóbbi hónapokban sem tudta elérni, hogy adják ki neki az eddig körülbelül 21 ezer kilométert futott Range Rover szervizlátogatásai során kiállított munkalapokat. Még szabályosan kitöltött garanciafüzetet sem kapott, pedig azt jogszabály írja elő. Ez elég furcsa. Februárban ügyvédet fogadott, bár sietve megjegyzi, nem híve az efféle drasztikus megoldásoknak. Állítja, eddig megszámlálhatatlan munka- és szabadnapja ment rá a nyüglődésre. Munkatársai egy részét is kénytelen volt bevonni a Budapesttől száz kilométerre található otthona, illetve a márkaszerviz közti szállításokba. Végül saját csereautót helyezett készenlétbe a fővárosban. Na, ezért érezte úgy, hogy nem veszik őt komolyan a márkakereskedésben.

A felkért ügyvéd, Dr. Schönek Attila szerint az előzmények tükrében komoly eredmény, hogy végre kezükben tarthatják azt a három munkalapot, melyeken legalább nyomokban szerepel a hét hónap története. Kiderül, a Range Rover külső tükrei mögé azért ragasztottak szivacsdarabokat, mert a kereskedő állítása szerint ezt írja elő a gyári utasítás olyan esetekben, amikor befúj a menetszél. Az autó tűzfalán kialakított légbevezető csappantyú köré ragasztott tömítés elhelyezése is megfelel az előírásoknak. Így kell javítani a negyvenmilliós autót, legalábbis az angolok szerint.

Néhány dolgot most sem értek. Miután egy éjszakán át pihentettük fűtetlen parkolóházunkban a Range-et, reggel próbamérést végeztünk a saját hőmérőnkkel. Kezdetben nagyjából öt fok volt az utastérben, ami húsz perccel később sem volt több tizennyolcnál. Vagyis az állófűtés beindult, de amit produkált, azért nem merném hőségnek nevezni. Ne felejtsük el, mindeközben kint is fagypont fölött volt a hőmérséklet. Újabb húsz perces menetre nem tudtuk rábírni az állófűtést, aminek biztosan a már említett akkuvédelmi funkció az oka. Kérdés, mi történt volna, ha mínusz tízben tör ránk az állófűthetnék?

Amikor elindultunk, percekig nem tudtam kiverni a fejemből a gondolatot, hogy ha akárcsak megkarcoljuk a dög orrát, vagy ne adj' isten lepadkázzuk az egyik felnit, örökké a Molnár családnál fogok mosogatni, hogy törlesszem az okozott kárt. A körülbelül öt kilowatt névleges teljesítményű állófűtés tesztje után, vagyis némiképp előmelegített hűtőközeggel próbáltuk út közben felfűteni az utasteret. Ez tizenöt kilométer után sikerült. Ismét felvetődik a kérdés, vajon mi lett volna, ha nem használjuk a kályhát, és igazán hideg időben indulunk el.

A szerkesztőségi próbán nem hallottunk rendellenes zajokat, így azt a baromi idegesítő, a középkonzolban keletkező búgást sem, melyről a Molnár úrral és Schönek ügyvéddel közös korábbi kocsikázáson sikerült felvételt készítenem. Az utastéren sajnos látszik, hogy néhányszor széttrancsírozták már a lázas hibakeresés közben. Nem, nem arra a koccanásra gondolok, amely még az első hónapokban történt és amelyet a tulajdonos is említett. Azt a szervizben nyom nélkül eltüntették. Sokkal elgondolkodtatóbb, hogy a mindenféle gyári tömítgetések mennyit rontottak a beltér küllemén. Hullámosak az ablaktömítések, több helyen kitüremkedik a szélvédőragasztó a bal oldali A oszlop mellett és egy kezdődő beázás foltjai láthatók jobb oldalon, a tetőablak kezelőpaneljének közelében. Ezt az ablakot eddig egyszer sem nyitotta ki a tulajdonos.

Már több mint tíz napja rágódom az ügyön, és közben írásban is feltettem kérdéseimet a talán gyári hibás Range Rovert eladó Auto Palace képviselőjének, és rajta keresztül a márka importőrének is. Amíg vártam a választ, megtudtam, hogy Dr. Schönek igazságügyi műszaki szakértőt kért fel. Ő és ügyfele is állítják, nem az autó vételárát szeretnék visszakapni. Molnár úr továbbra is csak arra vágyik, hogy valaki végre teljesen javítsa meg a luxusterepjárót, melynek a hivatalos műhely szerint semmi baja.

Túl nagyok a tisztelt ügyfél igényei, mondták állítólag egyszer a márkakereskedésben. Nyilván ők is egyre kevésbé örülnek, ha megcsörren a telefon, és a héthónapos Range Rover 4,4 TDI Autobiography tulajdonosa jelentkezik. Ezt meg tudom érteni. Akárki is a hunyó ebben az ügyben, győztesek nincsenek.

Lássuk, hogyan ítéli meg a történteket az importőr. Reménykedtem benne, hogy amikor kérdéseimre megérkezik a válasz, már semmi kétségem nem lesz, tudni fogom mi a fene van ezzel az autóval. Bevallom, nagyon részletes, lefegyverzően professzionális elemzésre számítottam ebben a helyzetben.

A British Automotive Hungary Kft. válasza (szerkesztés nélkül)

Molnár úr észrevételeit kivizsgáltuk és a vizsgálat eredményéről Molnár urat részletesen tájékoztattuk. Annak érdekében, hogy objektív vélemény is szülessen Molnár úr meglátásaival kapcsolatban független igazságügyi szakértő is bevonásra került. A független igazságügyi szakértő hivatalosan is megállapította, hogy az autó megfelelően működik. Erre való tekintettel Molnár úr jogi követelését nem tartjuk megalapozottnak. Sajnálattal azt is megállapítottuk, hogy az autón a gyártó által nem engedélyezett utólagos szerelés történt, amely súlyosan sérti a garanciális feltételeket. Erről a tényről Molnár urat szintén tájékoztattuk. Részletes jogi véleményünket Molnár úr részére küldjük meg.

Markó Zoltán
Ügyvezető igazgató

Molnár úr keserűsége nőttön-nőtt, míg a múlt héten újabb próbaútra indult a sanyarú sorsú Range Rover. Ezúttal a tulajdonossal, cége munkatársával és Dr. Pálfi János okleveles közlekedésmérnök, igazságügyi gépjármű műszaki szakértővel a fedélzetén. Segítek, ő az ellenszakértő, nem az, akit az importőr felkért, de akinek jelentését eddig nem adta ki. A próbáról készült jegyzőkönyvben nem csupán a megrendelő panaszai szerepelnek, de Dr. Pálfi részletes megállapításai is. Akad még valami, de ezt majd a végén.

Dr. Pálfi szerint a próba során az állófűtés egyáltalán nem működött. A vezető térdének magasságban hideg levegő áramlott be menet közben, továbbá a befúvó nyílásokon érezhetően eltérő hőmérsékletű levegő érkezett az utastérbe. A Molnár úr és ügyvédje által felkért szakértő tapasztalata az is, hogy a hátsó üléssor felé csak hideg levegőt fújt be a rendszer, függetlenül a beállított hőmérséklettől. Közben a motortérből furcsa hörgő hang hallatszik, s az utastérbe fokozottan süvít a kinti levegő, szintén a beállítástól függetlenül - írják a jelentésben.

A szakvélemény kitér annak a levélnek a tartalmára is, melyet napokkal korábban küldött az autókereskedő ügyvédje Dr. Schönek Attilának. Ebben a garanciális feltételek megsértését rója fel Molnár úrnak, mondván, lézerblokkolót építettek a Range Roverbe a forgalmazó engedélye nélkül, aki ezért a gyári utasítás értelmében megtagadhatja a további garanciális javítást. Molnár úrék szakértője erre nyilván jól felszívta magát, ezért az általa kiadott szakvéleményben ennek a készüléknek a bekötési rajza is szerepel.

A szakértők háborújának érdekes állomása ez. Miközben a képviselet azt állítja, alaposan megvizsgálták a mesés terepjárót, az erről készült hiteles dokumentumot nem adták ki. Dr. Pálfi ott segít ahol tud. Például felhívja a túloldali lövészárokban éppen tárat cserélő ügyvéd figyelmét, hogy Molnár úr nem lézerblokkolót, hanem egy egyszerű lézerdetektort szereltetett be. A két eszköz közti fontos különbség, hogy az utóbbi legálisan használható, és semmilyen módon nem zavarja az autó elektromos rendszerének működését. Ráadásul a Sirius nevű kütyü még a tápfeszültséget sem valamilyen szétvágott és átbarkácsolt forrásból kapja, hanem az utastér hátsó felében lévő szabványos csatlakozóról. Az érzékelők az első rendszámkeretben vannak. Ez így pontosan annyira játszhat közre a hibák kialakulásában, mint egy telefontöltő. Ha mégis közrejátszik, az baj.

Nagyon izgalmas történet ez. Nem csak azért, mert ezek szerint a gazdagok élete sem fenékig tejfel. Nem is azért, mert ezek szerint még egy méregdrága új Range Rover is lehet tökéletlen. Engem sokkal inkább foglalkoztat a várható végkifejlet. Per lesz ebből, vagy csak elhúzódó levelezgetés? Mivel a hevesi vállakozó nem saját, hanem cége nevére vásárolta az autót, nem fordulhat közvetlenül a fogyasztóvédelmi hatósághoz. Ilyen esetekben a bíróságon dőlnek el az ügyek, ha a felek nem képesek egyezségre jutni.

Lehet, hogy az erős autókat kedvelő Molnár úr végül mégiscsak átül valami másba, aminek kevesebb a hengere, de tökéletesen működik? Vagy egyszer csak jön egy újabb utasítás a Range Rover birminghami központjából valami olyasmivel, hogy: igen, tudunk az összes hibáról, ezek az autók ilyenek. De semmi gond, tavasszal úgy sem kell fűteni. Ígérjük, őszre kidolgozunk egy tuti javítási módszert.