Fiatal használtat sokkal olcsóbban

2013.09.26. 06:13
Brutálisan bővül a használtautó-import Magyarországon, írtuk egy éve. A 2012-es forgalomba helyezési adatokat látva egyértelművé válik, hogy nem az új autók piacát lendítette fel a regisztrációs adó tavaly év eleji csökkentése, hanem a használtakét, de arra senki nem számított, hogy ennyire. Itthon vagy külföldön érdemes autót venni?

Magyarországon az elhúzódó pénzügyi válság és a bedőlt hitelek ellenére is rengetegen gondolkodnak autócserén. Míg az utóbbi két évben körülbelül évi ötvenezer darab körül mozgott az új személygépjrámű-piac éves forgalma, addig a használtból tavaly majdnem ennyit, egészen pontosan 53 ezret helyeztek forgalomba. Az adatbázisban ebből csupán negyvenezer jelenik meg a 2012-es gyártási évnél, a maradék tizenháromezer jó része az újautóként forgalomba helyezett 2011, 2010 vagy ennél még régebbi gyártási évekhez sorolható. Kivontak még jó pár ezret a reexport miatt, meg hát el is loptak sokat. Közben december végéig több mint hetvenezer használt autó kap majd magyar rendszámot. Sok a szám tudom, de most jön a java.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete több közleményében is sajnálatosnak nevezte, hogy a 2,9 milliós hazai személygépjármű-park öregedése folytatódik, mivel a magyar vásárlók jellemzően az idősebb, néhány ezer eurós vételeket részesítik előnyben. Ezek a kocsik a magyarországi regadó sajátos avultatási rendszere miatt viszonylag olcsón, párszázezer forintért juthatnak magyar rendszámhoz, így ez nem meglepő. Való igaz, hogy a honosított autók közt kiugróan magas az ezredforduló környékén gyártott Euro 2-es és Euro 3-as környezetvédelmi besorolású modellek aránya, ám a helyzet mégsem ennyire siralmas.

A járműpark folyamatosan öregszik, de ezt nem a behozott használt kocsik okozzák. A Közigazgatási Elektronikus Szolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) nyilvántartásból kiderül, az elmúlt években rengeteg nagyon régi autót vontak ki a forgalomból. Lehet, hogy a kispénzű vásárlók zöme végre megelégszik egy olyan kocsival, amit valóban meg is engedhet magának? Ha áttekintjük a teljes hazai gépjárműállomány koreloszlását, kiderül, hogy a kilencvenes évek elejéig gyártott autók száma drasztikusan csökken. Ha többet hoznának az általában tizenkét évnél nem idősebb használt kocsikból, az öregedés lassulna, ha pedig 130 ezer új autót adnának el évente, a mostani 12,43 éves átlagkor lassan csökkenni kezdene. De most ébresztő.

A DATAHOUSE adatsorában nyomon követhető, hogy például 2006-ban még több mint nyolcvanezer Trabantnak volt rendszáma, de számuk tavaly év végéig harmincegyezerre csökkent. Ugyanebben az időszakban 195-ről 91 ezerre zsugorodott a Ladák teljes állománya. Érdekes módon kismértékben a Fiatok száma is csökkent: a kezdeti 137 ezer helyett egy éve csak 129 ezer volt belőlük forgalomban. Mivel a KEKKH nem tesz különbséget a régi Polskik és az olasz konszerntől szármató modellek közt, így csak gyanítható, hogy a különböző típusú Fiatok számának csökkenése is arra vezethető vissza, mint a fentebb felsoroltaké: a valóban környezetszennyező, a mai biztonsági követelményeknek nem megfelelő autókból egyre kevesebb marad az utakon.

Hasonló a helyzet a többi, nyolcvanas évekbeli átlagautóval, vagyis azokkal a régi nyugati kocsikkal, melyeket akkori zavaros körülmények közt juttattak az országba, bár darabszámuk eleve kisebb. A felsorolt autókból összesen többet vontak ki a forgalomból, mint ahány példányt behoztak a sokszor elátkozott régi nyugati kocsik közül abban a két évben, amikor a korábbi harmincezerről ötvenezerre, majd hetvenezer darab közelébe kúszott a használtimport.

Hozzátehetjük, húsz év felett elsősorban azok a kocsiknak marad meg a rendszáma, melyek az átlagosnál jobb műszaki állapotban vannak. Ezek a hobbijárművek ritkábban jelennek meg a forgalomban, tovább egyenlő kisebb szennyezés, tovább egyenlő kisebb biztonsági kockázat.

Talán senkit nem lep meg, hogy a magyarországi autóparkban túlsúlyban vannak az elmúlt húsz évben gyártott Opelek. A szokásos, minden év decemberének végén kiadott hivatalos összesítés szerint mintegy 430 ezer darab van forgalomban. A nyolcvanas években vagy korábban gyártott modellek egyes évjáratai közt már ritka az ezres nagyságrend.

Csak az E Kadett jelent kivételt, ugyanakkor érthetően sok, 1996-tól kezdve évjáratonként általában 10-15 ezer Astra szerepel a rendszerben. A csúcsot a 2001-es modellév jelenti, ekkor egyszerre árusították a szentgotthárdi F-szériát és a vele évekig párhuzamosan gyártott G Astrát. Cégautó, állami autó, rendőrautó, optimális családi autó, ez mind a régi Astra volt. Csupán ezekből tizenkét éves szériákból ma közel tizenhétezer van forgalomban, és ennek szintén nem a folyamatosan növekvő használtautó-import, hanem a kétezres években általános hazai autóvásárlási láz az oka. Mostanra nyilván mindenki számára egyértelművé vált, hogy elsősorban nem Astráért érdemes feltúrni a német használtautó-hirdetéseket, hiszen itthon is óriási a választék és alkudni is lehet az árból.

Az újautó-piac 2008-tól tapasztalható földbe állása miatt továbbra nincs nagy kínálat a néhány éves használt járművekből, ezért jellemzően azokat is külföldről pótolják. Ezek az zömében kompakt, vagyis Volkswagen Golf méretű, vagy középkategóriás, tehát az örök kedvenc 3-as BMW-hez fogható modellek már túl vannak az első évekre jellemző jelentős értékvesztésen. Sokuk újszerű állapotban van, sérülésmentesek, szervizkönyvük sokszor nem hamis és naprakész. Hogy pontosan milyen növekedési potenciál van még a használtautó-piacban, azt nehéz volna megmondani, hiszen ez nagyban függ a forgalomba helyezéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos jogszabályok alakulásától.

Részben egy évek óta tartó átalakulási folyamat keretében, részben a megnövekedett piaci igények miatt idén bekeményített a Nemzeti Közlekedési Hatóság is, amikor az országban működő több száz műszaki vizsgaállomás rendszeres ellenőrzéséről döntöttek. A hatóság a témában feltett kérdésre különös módon azt válaszolta, hogy nem tapasztaltak jelentős forgalomnövekedést a vizsgaállomásokon. Ez is azt az elméletét támasztja alá, hogy körülbelül annyi autót vonnak ki évente a forgalomból, ahányat forgalomba helyeznek. Az NKH megállapítása az is, hogy a honosításhoz szükséges első műszaki vizsgára bocsátott autók általában megfelelő műszaki állapotban vannak. Buktatni ezeket is a tipikus műszaki hibák miatt szokták, vagyis ha lóg a futómű, ha nem megfelelő a fékhatás és ha túl sok a rozsda.

A használtként érkező modellek toplistáját továbbra is a már említett 3-as BMW vezeti. Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi kétezer példány után kétezer-nyolcszázat helyeztek forgalomba. A márkák versenyében a Volkswagen az első, de az első nyolc hónapban több mint négyezer használt Ford, főleg Focus és Mondeo is az országba került. A történet úgy kerek, ha hozzátesszük, némely márkák, illetve márkakereskedők a használtautós csatornákon próbálják eladni új vagy újszerű autóikat.

A Hasznaltauto.hu hirdetési oldal felmérése szerint a náluk eladásra kínált autók hat százaléka idei forgalomba helyezésű és köztük szerepelnek azok a szalonautók is, melyeket átlagosan tizenkét százalékkal olcsóbban adnak, mint egy hasonló felszereltségű vadonatújat. Aki tehát idegenkedik a nem nulla kilométeres vételektől, netán ahhoz a harminc százalékos kisebbséghez tartozik, aki nem egy cég,vagy az állam pénzéből vásárolhat kocsit, bátran menjen be egy szalonba. Pusztán a személyes látogatással több százezres árengedményt kaphat az Európai uniós szint közelébe belőtt listaárakból.

Robogórendszám, regadó: az állam a csalókkal van

Valamiért már meg sem lepődöm, amikor a regisztrációsadó-ügyekért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumtól a szokásos sablonválasz érkezik a minden motorozót foglalkoztató kérdésre: mikor csökken végre a regisztrációs adó. A válasz most is ugyanaz mint egy éve, szó szerint:

A motorkerékpárok piaca a személygépkocsikhoz képest szűkebb, a motorkerékpárokra vonatkozó adótételek álláspontunk szerint a korábbiakban sem voltak túlzott mértékűek. Ennek megfelelően a nemzetgazdasági tárca jelenleg nem dolgozik a motorkerékpárok regisztrációs adójára vonatkozó jogszabályhely megváltoztatásán.

Tehát igaz, ezek szerint tényleg dolgozik egy csávó a minisztériumban, aki azért kapja a fizetését, hogy évente háromszor kinyomja ezt a logikátlan sületlenséget a sajtónak. A köztes időben keresztbe fekszik a motoros regadó mérséklése előtt, ha azt házon belül nyomná át valaki. Lefordítom: a hivatalos verzió szerint azért nem csökken a motorok regisztrációs adója, mert kevés motor fogy, nem pedig fordítva, ahogy valójában lehet. Segítek srácok: azért fogy kevés motor, mert ti ott fönt, még mindig a háromszög helyére akarjátok bekalapálni a kockát a logikai játékban.

Emlékeztetőül: egy 80 köbcentinél nagyobb, de 125-nél kisebb új motor vagy robogó regadója most 95 ezer forint, ami körülbelül annyi, mint egy ezeregyszáz köbcentis autóé. Ennél sokkal érdekesebb, hogy a minisztérium azzal indokolja a motoros regadó változatlanságát, hogy a motorok piaca szűkebb. Arra talán álmukban sem gondolnak, hogy az ok és az okozat éppen fordított ugyanis azért az elég feltűnő, hogy egy Honda PCX 125 adó nélkül 653 ezer forintba kerül, adóval pedig 748 ezerbe.

Az új rendszámos motorok piaca a 2005-ös csúcsév 10 ezres forgalomba eladási rekordja után rövid zuhanással beállt az ezerhétszáz darabos szintre. Idén augusztus végéig az összes márka összes kereskedője 1587 motorkerékpárt és robogót helyezett forgalomba. Ezt finom növekedésnek nevezik a szakértők. A segédmotorok piaca párezres lehet, de erről nem készül statisztika.

Az autók regisztrációs adójához hasonlóan a motoroké is időarányosan csökken az idő múlásával, ezért például egy 2001-es gyártású Piaggio Liberty 125 rendszámosításához egy kevesebb mint 13 ezer forintos regisztrációs adón keresztül vezet az út. Persze a végösszeg ezúttal is százezer körül van az egyéb költségek miatt. Akkor tehát özönlenek az országba az autósok számára rövid utánképzéssel elérhető százhuszonötösök? Ezt nem tudhatjuk, mert az ilyen kistestű, segédmotor alkatú gépeket nagyon ritkán helyezik forgalomba. Ehelyett továbbra is „segédmotor papírokkal” kaphatók százával, vagyis illegálisan közlekednek, és ha jön egy karambol, nincs biztosítás.

Egy két héttel ezelőtti sajtóreggelin összefutottam a közlekedési hatóság elnökhelyettesével, akitől megtudtam, szó sincs a segédmotorok rendszámosításáról. A választások előtt nyilván nem szívesen haragítaná magára a kormány a közlekedők több százezres csoportját egy a vizsgáztatáshoz és a rendszám kiváltásához tartozó 20 ezer forintos kiadással.

Tavaly 5200 használt gépet helyeztek forgalomba összesen. A modellek toplistáját idén januárban a Suzuki Burgman 400 vezette (162 db), mögötte a Hornet 600 végzett (130 db), majd a Suzuki SV650 (93 db) és megint egy robogó a 650-es Burgman (65 db). Csak viszonyításképpen jegyzem meg, hogy a Suzuki összesen nem ad el annyi rendszámos motort egy év alatt, ahány használt négyszázas Burgman az év első hónapjában magyar rendszámot kapott. Hát, itt tart a magyar motorkerékpár-piac.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!