Magyarországról nézve Izland a lélegzetelállító tájak és a brutális drágaság földje. Meg a kétméteres, furcsa szépségű nőké, és a szakállas, kötött pulóveres viking-utód férfiaké. És az eszement autóké, amelyek hatalmas, ballonos kerekeken imbolyognak, felszerelve mindenféle különös tartozékkal – pedig ami a mi langyos éghajlatú vidékünkről nézve túlhajszolt lököttségnek néz ki, az ott merő praktikum. Izlandon jártunk. Maradtunk volna még.
A Norvégia és Grönland között fekvő szigetet mindössze 332 ezren lakják. Képzeljük el, hogy Szeged és Miskolc lakossága szétszéled egy Magyarországénál még 10 százalékkal nagyobb területen, kikötőket, erőműveket, farmokat és élelmiszer-feldolgozó üzemeket működtet sikeresen, halászik, vitorlázik, pulóvert köt, gleccsertúrázik, és közben világszínvonalú kultúrát hoz létre. Mindezt fenn a messzi északon, az Atlanti-óceán által némiképp mérsékelt zord éghajlaton, nagy leleményességgel, végtelen szívóssággal és türelemmel.
Izland fővárosa az óceán partján fekvő Reykjavík (a név jelentése: füstös öböl). A városban, illetve a part mentén északnyugatra és délkeletre elnyúló régióban él a lakosság túlnyomó többsége (ebből Reykjavíkban 113 ezer), mivel a sziget belső magasföldje gyakorlatilag lakhatatlan. A fővárosban sok az autó, ám mégis ritkák a dugók, ami egyrészt a település szerkezetének és kiváló úthálózatának köszönhető, másrészt annak, hogy sokan közlekednek kerékpárral. Izland egyébként a legjobban motorizált országok közé tartozik, ezer főre 680 gépkocsi jut (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Belvárosi utca Reykjavíkban, háttérben a modern Hallgrímskirkaja templommal, amelynek tornyából páratlan kilátás nyílik a városra és a környező tájra. Az utcák példásan tiszták, Izlandon szinte ismeretlen fogalom a közterületi szemetelés (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Izland úthálózatának hossza 13 ezer kilométer, ebből 8200 kilométer aszfaltozott. A műutakat folyamatosan karbantartják, minőségük jó. A föld- illetve leginkább bazaltkavics-utak nagy része gyéren lakott vidékeken fut. A leghíresebb burkolatlan út az F26-os, amely 200 kilométer hosszan, dél-északi irányban szeli át a központi magasföldet. Megfelelő járművekkel télen is járható, de a turisták miatt inkább zárva tartják (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Amerikából átnézünk Európába. Izland nyugati részén átszeli az a törésvonal, amely az Atlanti-óceán alatt húzódó két kéreglemez egymástól való távolodása következtében jött létre. Maga a sziget is ennek köszönheti a létezését: a törésvonal e szakaszán felbugyogott a mélyből a láva, kiformálva Izlandot. A szigeten több mint ezer vulkáni kráter található, huszonhat vulkán ma is aktív. Pár éve az Eyjafjallajökull kitörése hetekre megbénította Európa légiforgalmát (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Hordalékmező az Eyjafjallajökull közelében. Az olvadás idején a hegyekből lezúduló víz komoly eróziós tevékenységet végez. A nagyobb áradások teljesen átformálják a szétterülő folyómedret, ezért minden ilyen alkalom után újra meg újra meg kell találni a járművel legjárhatóbb átkelőket (Fotó: Koncz János / Totalcar)
A műutakról letérve hosszabb túrákat megtenni csak jó terepjáró-képességű, emelt hasmagasságú járművekkel érdemes. Országúti busz helyett ilyen átalakított teherautókkal fuvarozzák a természeti látnivalókra kíváncsi turistákat is (Fotó: Koncz János / Totalcar)
07
A fejem búbjáig ér a Ford Excursion motorházteteje. Első pillantásra öncélú nagyzolásnak tűnhet ilyen brutális terepjárót építeni és használni – Izlandon azonban ezek praktikus célszerszámok, amelyeket a hordalékos völgyekben és a havas gleccsereken való közlekedésre optimalizáltak. A nagy űrtartalmú motorok kellő nyomatékot adnak, a hatalmas ballonos kerekeknek köszönhetően nehezebben süllyed meg a jármű, és magasan van az alja. A fellépőnek itt valóban funkciója van. Elsősorban turisztikai vállalkozások használják ezeket a böhöm jószágokat, de tudományos kutatók, farmerek, mentőszervezetek is nagy hasznukat veszik. És persze akadnak, akik hobbicélokra tartanak ilyen gleccserjárókat (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Egy másik variáció ugyanarra a témára, az alapot egy Nissan Patrol adja. Ezek az átépítések komoly szakértelmet feltételeznek. Senki sem szívesen akadna el egy összetákolt barkácsjárművel nehéz időjárási és terepviszonyok között, lakott településektől távol. A legtöbb átépítést erre specializálódott kis cégek végzik, kellő szaktudás birtokában. A túrákat általában konvojban teszik meg, a téli túrákon az autókban élelemből, ivóvízből, műszaki eszközökből is bőven van tartalék (Fotó: Koncz János / Totalcar)
A Thorvaldseyri farm az 1-es főút mentén. Az áramot a közelben folyó hegyi patakra telepített kis házierőművel termelik, az állattartás mellett növénytermesztéssel is foglalkoznak a tengerpart mentén húzódó sík földeken (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Az összkerekes pickupok Izlandon is a farmerek hűséges igavonó barmai. Ez a duplakabinos Toyota Hilux is szemlátomást kapott már hideget-meleget, de teszi a dolgát rendületlenül (Fotó: Koncz János / Totalcar)
A szolid jólétben élő izlandiak a realitások talaján járnak, mint ez a napilap-oldal is mutatja, amelyben gumicsizmát és terepes kvadot hirdetnek tűsarkú cipő és Porshe 911 helyett (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Település kezdetét jelző tábla. Núpakot nevét könnyű memorizálni, de mit szólnak például ehhez: Kirkjubaearklaustur? Magyar füllel az északi nyelvekkel rokon izlandi követhetetlen, és a legtöbb földrajzi név első hallásra-látásra megjegyezhetetlen. Az izlandiak féltő gonddal óvják a nyelvüket, ugyanakkor szinte mindenki folyékonyan beszél angolul – nagyon sokan pedig felsőfokon (Fotó: Koncz János / Totalcar)
A szigetet körbekerülő 1. számú országos főút Izland fő közlekedési ütőere. Az 1339 kilométer hosszú, legtöbb szakaszán 2 x 1 sávos út mára szinte teljes hosszában szilárd burkolatot kapott, és így minden évszakban átlagos személyautókkal is végigjárható. Ez a turizmus fő útvonala is, mivel sok híres idegenforgalmi célpont található mellette, illetve a közelében (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Azok a régi szép idők… Skógarban egy színvonalas néprajzi múzeumban feledkezhetünk bele az izlandiak múltjába. Találunk ott templomot, iskolát, lakóházakat, és egy gazdag tárgyi gyűjteményt. Mint fotónk is mutatja, a házakat sokszor félig a földbe mélyítették, vastag falakkal övezték, tetejükre hőszigetelő növényréteget telepítettek, hogy a hidegek és az erős szelek ellen minél jobban védekezhessenek (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Azok a régi szép idők?... A házaspár tekintete fáradtságról, egyhangú, de kemény életmódról, ugyanakkor eltökéltségről tanúskodik. Szemlátomást alaposan meg kellett dolgozniuk a létfenntartásért. Ha látnák, hogy dédunokáik ma már hatalmas, éjjel-nappal kivilágított, termálvízzel fűtött, automatizált üvegházakban nemcsak paradicsomot és hagymát, de például ananászt is termelnek, biztosan azt mondanák: megérte küzdeni (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Az ember csak néz, mint a moziban: Izlandon páratlanul szép tájak találhatók, éspedig nem egy-két helyen, hanem tömegével. Kilátás a Bard-hegyről, ami a híres Katla vulkán közelében áll (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Az éltető Nap bekukkant a völgybe. Izland közvetlenül az Északi-sarkkör alatt fekszik, amiből az következik, hogy nyáron a nappalok nagyon hosszúak, szinte nincs is éjszaka, télen viszont 24 órából húszban a félhomály és a sötétség az úr. Reyjkjavíkban messze földön híres partykkal veszik fel a harcot a fényhiányos depresszió ellen (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Hegyi túrán Pórsmörk közelében. Megérthetjük a természet erejét, ha megszemléljük széles, feltöltött folyóvölgyet a háttérben. Ha egy alvó vulkán kitör, az egyben hatalmas áradást is jelent, hiszen a tetejét takaró jég-és hósapka egy része gyorsan megolvad, és a törmelékkel, sárral kevert víz a mélybe zúdul, meg se állva az óceánig (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Gleccsernézőben. Izlandon található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek felülete 4500 négyzetkilométer, vastagsága pedig helyenként az egy kilométert is eléri (Fotó: Koncz János / Totalcar)
A negyvenes évektől teljesített szolgálatot az izlandi hegyimentőknél ez a lánctalpas, amelynek a felszerelését is bemutatják az izgalmas járműgyűjteménnyel rendelkező skógari múzeumban. Élénk színe elősegítette, hogy felfigyeljenek rá, illetve a gyalogosan, adott esetben a mellékelt hótalpakkal kutató mentők ne tévesszék szem elől (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Jeep és GAZ 69: hosszú időn át ezek a terepjárók bizonyultak a legjobb társnak az út nélküli belső vidékek felfedezéséhez. A standard ponyva helyett mindkettőre a szélsőséges időjárást jobban elviselő, nagyobb komfortot és biztonságot nyújtó fémlemezből készítettek zárt kabint (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Szigetjárás stílusosan: összkerékhajtásos öreg katonai Mercedesből kialakított lakóautójával kalandozta be Izlandot az a holland házaspár, akikkel a déli tengerparton találkoztunk (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Ahol az ég, a föld és a víz összeér. A Sarkkör közelében a tenger már alkalmatlan a strandolásra, látványa viszont sok érdeklődőt vonz. Vulkáni törmelékkel borított, szürreális formájú szirtekkel szabdalt partja, a hullámverés által kivájt barlangjai szürreális hangulatot árasztanak (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Bazalttömbökből épített hullámtörővel védik a déli partvidéket az erős hullámzástól Vik kisváros közelében. Izlandra sokféle áru érkezik tengeri úton, és saját autónkkal is átkompozhatunk Norvégiából, ám a repülés-autóbérlés egyszerűbb megoldás (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Izlandot a vulkáni tevékenység hozta létre, és ez az erő ma is aktív, aminek számtalan felszíni jele van a kénes kigőzölgésektől a termálforrásokon át a gejzírek működéséig. A geotermikus energia a szigeten könnyen kiaknázható: ezzel fűtik legtöbb épületet, és áramot termelnek vele. A főváros közelében található Krysuvík geotermális mezőn közvetlen közelből figyelhetjük meg ezeket a vulkáni jelenségeket (Fotó: Koncz János / Totalcar)
A föld mélyéből feltörő forró gázok és gőzök melegítik a Krysuvík mezőn átfolyó patakot. A háttérben megcsillan az Atlanti-óceán víztükre (Fotó: Koncz János / Totalcar)
Aki repülőgéppel utazik el Izlandról, semmiképp ne hagyja ki a leghíresebb termálfürdőt, a repülőtértől 13 kilométerre található Kék Lagúnát. A strandot egy geotermikus erőmű által hasznosított termálforrásból táplálják, a 38 fokos, gyógyvíz mellett az aljzatra leülepedett iszaprétegnek is gyógyító hatást tulajdonítanak. A fürdőzők a medencébe telepített bárokból vételezett itallal belülről is átmelegíthetik magukat, így az utazók között a népszerűsége töretlen. Akárcsak Izlandé, a nagykerekű gleccserjárók csodálatos kis országáé
(Fotó: Koncz János / Totalcar)
