2014.01.22. 06:04 Módosítva: 2014.01.22. 07:22

Autóvásárlásban mindenki kőprofi, nem kevesen nap mint nap végigjátsszák fejben a folyamatot, még ha csak magányos örömszerzés formájában is. Egyetlen fél megapixeles fotó alapján megmondják, melyik a tuti, melyik gané. De amikor eladásra kerül a sor, a saját autójukat a legkevesebben látják reálisan - a hirdetések legalábbis ezt tükrözik.

Nem csodálom, hogy a kereskedők uralják a magyar használtautó-piacot. Nem csak abban profik, hogy az emberek gyengéit kihasználva nyomott áron azonnal felvásárolják a felbukkanó jobb vételeket, de úgy is tudják tálalni a portékát, hogy azt azonnal megkívánja a vásárlójelölt. Nem kell ehhez sok, érdemes rászánni egy fél napot, hogy jobb eséllyel induljon az ember, ha maga szeretné eladni autóját.

1. Takarítás

Sokan még addig sem jutnak el, hogy kétezerötér' befizessenek egy külső-belsőre a kézi mosóban, és retkes kárpittal, szutykos külsővel fotózzák le az autót. Persze, az ember saját kosza nem olyan zavaró, mint a másé, de a vevőnek a miénk a másé. Már a hirdetésben sem kellemes, ha túlcsorduló hamutálat, korpától fehérlő üléseket, tűleveles csomagtartót kell nézegetni, élőben pláne gusztustalan beülni más koszába.

A minimum egy alapos kiganézás és takarítás, amit bárki meg tud csinálni, legrosszabb esetben a benzinkúti porszívó tövében néhány százasért. A műanyag beltéri elemek megpucolása, leápolása vagy egy kárpittisztítás adott esetben arról dönthet, elviszik-e az autót vagy sem - ne becsüljük alá a komfortérzet fontosságát. Profi autókozmetikusok általában öt számjegyű összeget kérnek az alapos munkáért, de sokszor még ez is megéri az árát. Köztes megoldás lehet az igényes autómosó, ahol öt és tízezer között vállalják az átlagosnál alaposabb külső-belsőt. Csak arra figyeljünk oda, hogy ne tocsogjon a műszerfal a szilikonban, mert ettől a legtöbben szintén irtóznak.

2. Mosás

A külső tisztaság ugyanolyan fontos, mint a pöpec beltér. Itt sem ér az a kifogás, hogy úgyis viseltes, karcos már az autó: ahogy egy kopottas kárpit is sokkal kívánatosabb, ha tiszta, a külsőnél is alapkövetelmény a koszmentesség.

Egy egyszerű mosás pár száz forint az önkiszolgáló gőzborotvánál, de még egy alaposabb kézi bérmosást is ki lehet fizetni pár ezresből. Ha használjuk az autót, miközben áruljuk, nyilván macerás nap mint nap tisztán tartani, de a fotózás idejére mindenképpen le kell mosni az autót, és ha komolynak tűnő érdeklődő jön, akkor is érdemes egy-két százasért lecsapatni az út porát. Rengeteget számít az első benyomás.

A motortér már kényesebb ügy. Egyrészt aki igazán profi, annak gyanús a kiglancolt gépház, hiszen használat közben a jól működő, megbízható motor poros - ha lemosták, esetleg olajfolyás nyomait próbálták meg eltüntetni. Másrészt már vagy tíz-húsz éve tilos vízsugárral machinálni a motortérben, mivel az érzékeny elektronikus alkatrészek nem szeretik a nedvességet. Ezért ha nagyon gáz a motortér, inkább fizessünk be egy profi kozmetikusnál egy ápolásra - csodát tudnak tenni.

3. Polírozás

A fényes autó jó autó. Legalábbis az emberek túlnyomó többsége így működik. Ezért bizonyos értékhatár fölött érdemes elgondolkodni egy polírozáson, noha házilag elég nagy macera, bérmunkában pedig nem túl olcsó. De éveket fiatalodik tőle az autó, eltűnnek az apró karcok, és úgy általánosságban egy ápolt gép benyomását kelti. Remélhetőleg az is.

Az apróbb fényezési hibákat - kőfelverődéseket, lepattogott részeket - még a polírozás előtt érdemes kijavítani, ha van javítófestékünk, akár egy apró ecsettel; a szivacskorong majd elintézi a többit.

4. Szerviz

Bár a vevőnek mindig imponál egy frissen szervizelt autó, sajnos a tapasztalat azt mutatja, többet számít az ár. Ha egy autónak az egyszerűség kedvéért százezer forintba kerül a nagyszervize, senki nem ad érte százezerrel többet, mert most lett megcsinálva. Hülyeség, de így van. Egyrészt nem hiszi el, másrészt ő olcsóbban meg tudja csinálni/csináltatni. Ezért az ilyesmit úgy tisztességes intézni, hogy az ember felhívja rá a figyelmet, hogy hamarosan esedékes a következő 30/60/120 ezres szerviz.

Dadogó motorral, kopogó futóművel, ropogó féltengellyel persze nehéz jó áron eladni a gépet, ezért ha van jó szerelőnk, az ilyesmit érdemes eladás előtt megcsináltatni, ha már eddig elhanyagoltuk. De kisebb értékű autó, nagyobb kaliberű javítás kombinációja esetén igaz lehet a fordítottja is: ismert és bevallott hibával, a javítás költségénél kisebb mértékű árengedménnyel időnként be lehet csalogatni a szereléstől nem irtózó vevőket.

5. Fotózás

Mivel a következő lépés az lesz, hogy feltöltjük a képeket a netre, kulcsfontosságú a fotózás. Vegyük a kívül-belül kipucolt, jó esetben felpolírozott, csillogó autónkat, majd olvassuk el a Totalcar tízéves szülinapjára kiírt pályázathoz mellékelt fotózási tanácsokat. Ha nincs digitális fényképezőgépünk, inkább kérjünk kölcsön egyet, mint hogy telefonnal próbáljunk értékelhető fotókat csinálni. Van persze olyan telefon, amivel elfogadhatóan lehet fényképezni, de nem jellemző. A fényképezés tudományáról könyveket írnak, de nem kell művészfotókat csinálni, csak törekedjünk arra, hogy jól nézzen ki az autó a feltöltött képeken. Hogy csak a legfontosabbakat mondjam: nappal álljunk neki, amikor a lehető legtöbb fény van, vigyük ki az árnyékból az autót és a napsütötte oldalát fényképezzük. Ebből következik, hogy forgatni kell az autót, mivel minden oldalát illik lefotózni. Szerencsés, ha a külső fotókon, ahol az egész autót szeretnénk ábrázolni, nem vágjuk le az egyik sarkát. Tudom, erre most sokan a térdüket csapkodják, de annyi sötétben, vakuval, fél autót ábrázoló hirdetést láttam már, hogy muszáj ezt is leírni.

Kívülről tehát fotózzuk körbe az autót, lehetőleg előnyös szögekből, ideális esetben messziről, rázoomolva, majd ne féljünk megmutatni részletfotókon az esetleges hibákat. Úgyis észreveszi a vevőjelölt, amikor eljön megnézni, fölösleges egymás idejét rabolni kormozással. Aki nem szeretne karcokat, pörsenéseket az autóján, jobb, ha már a hirdetésben ki tudja szűrni.

Belül is alap, hogy lefotózzuk a vezetőülést és a műszerfalat, úgy, hogy látsszon a kormány és a váltógomb. A beltéri fotókat a legelőnyösebb nappali fénynél, de árnyékban elkészíteni. Mindig a sofőr széke a legkopottabb, a hátsó ülés pedig többnyire makulátlan, ezért semmit nem mond az autó állapotáról. Ha ön autót keres, és a hátsó üléssel reklámozzák a jószágot, gondoljon erre. Hibákat a beltérben sem árt nagyban lefotózni, és végül kattintsunk még el egy filmkockát a motortérről is.