Ezért halnak a magyar autósok

2014.07.18. 06:20 Módosítva: 2014-07-18 15:53:49
Új és használt autóból, illetve benzinből is sokkal több fogy, mint egy éve. Mégsem örülhetünk. Folyamatosan romlik a közlekedésbiztonság Magyarországon. Az utak rosszak, a gyorshajtás relatív, de hülyék az autósok is, akik ittasan vezetnek, kézből telefonálnak, nem adják meg az elsőbbséget, esetleg ezeket kombinálják. Megoldás egyelőre nincs.
Két autó ütközött egymásnak, majd az egyik belement egy építkezési konténerbe Budapesten, a XIX. kerületben. Az autót a tűzoltók emelték ki az irodának használt konténerből
Két autó ütközött egymásnak, majd az egyik belement egy építkezési konténerbe Budapesten, a XIX. kerületben. Az autót a tűzoltók emelték ki az irodának használt konténerből

Ismét szomorú összefoglalót közölt balesetmegelőzési honlapján a rendőrség. Idén, az első félévben több közlekedési baleset történt, mint az előző két év azonos időszakaiban. Az Országos Rendőr-főkapitányság féléves összefoglalója kiábrándító, de ez aligha lepi meg azokat, akik olvasták az első negyedévről szóló gyászjelentést. Akkor többek közt az enyhe télnek tulajdonították, hogy romlott a helyzet, hiszen amikor nincs hó, senki nem vigyáz annyira, mint amikor indulás előtt lapátolni kell. 

Közlekedési balesetben meghalt, vagy megsérült személyek száma az elmúlt öt év első hat hónapjában. Forrás: baleset-megelozes.eu
Közlekedési balesetben meghalt, vagy megsérült személyek száma az elmúlt öt év első hat hónapjában. Forrás: baleset-megelozes.eu

Idén eddig 7154 személyi sérüléssel járó balesetet regisztráltak, ami hat és fél százalékkal haladja meg az előző évi szintet. Hat hónap alatt több mint kilencezren sérültek, vagy haltak meg az utakon, ami nem sokkal marad el 2010. első félévének eredményétől, miközben 2007. és 2010. közt folyamatosan javultak a számok és tavaly kifejezetten jó évünk volt. Mi lehet az ok? Kik okozzák a legtöbb balesetet?

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mánd és Fülesd között történt balesetben egy 38 éves férfi súlyosan megsérült. Az Audi vezetőjét őrizetbe vették
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mánd és Fülesd között történt balesetben egy 38 éves férfi súlyosan megsérült. Az Audi vezetőjét őrizetbe vették

A balesetek több mint hatvan százalékáért az autósok felelősek, de belőlük is van a legtöbb, így ez nem meglepő. A második helyen a kerékpárosok végeztek, akik a balesetek tizenkét százalékáért okolhatók, a bringabalesetek száma egyébként növekedett az elmúlt évhez képest. Őket követik a teherautó-sofőrök, majd a gyalogosok, és csak utánuk következnek a kis- és nagymotorral közlekedők, pedig így együtt több százezren lehetnek.

A hivatalos statisztika szerint a balesetek huszonnyolc százalékát okozza a gyorshajtás, de ez a szám önmagában megtévesztő lehet. Az esetek többsége ugyanis nem abszolút, hanem relatív gyorshajtás, vagyis azért történik meg mert a vezetők nem veszik el a gázt, ha rossz állapotú útszakaszhoz érnek és nem azért, mert gyorsabban mennek, mint amennyi ki van táblázva. Itt persze meg kell jegyezni, hogy az ország közúthálózatának állapota általánosan siralmas és nem várható, hogy mostanában elkezdjük ledolgozni azt a húszévnyi lemaradást, amit a felújítások elmaradásában felhalmoztunk. Addig viszont maradnak az úthibákra figyelmeztető táblák, melyeket érdemes komolyan venni, mert ha kint vannak, egészen máshogy ítélik majd meg a balesetünket a helyszínelő rendőrök.

Veszélyes autósok, veszélyes vadak

Az autósok néha nem csak szavakkal, de ököllel is támadják az utak mentén dolgozó munkásokat, mert úgy gondolják, feleslegesen tartják fel a forgalmat a munkálatokkal. Ezen kívül csak idén hat, Magyar Közút Zrt.-nél dolgozó útfenntartót ütöttek el figyelmetlenségből az országban, egy hetedik társuk meg is halt. Ő egy jelzőőr volt, aki az 1-es úton irányította a változó irányú forgalmat. Néha a leállósávon vagy az útpadkán rohannak bele kamionnal a jól kivilágított munkagépekbe, ilyenkor nem mindig sérül meg valaki, de a kár rendszerint sok millió forint. A balesetek gyakran a hirtelen időjárásváltozás idején történnek, vagy  ha valamilyen fronthatás érvényesül, esetleg kánikula van, mint a napokban. 

Vadgázolásból is több történik, mint hinnénk. Ezekben a hetekben éppen az őzek párzási időszaka zajlik, szeptemberben a szarvasoké következik, télen pedig gyakorlatilag bármilyen vadállat bemerészkedhet az utakra, mert kevés az élelem a természetes élőhelyükön. A vadállatokat párzási időszakban nem érdekli a veszély, átkelnek a forgalmas utakon. A vadveszélyre figyelmeztető táblákat általában az útfenntartó helyezi ki a vadásztársaságok kérésére, és ha egy ilyen táblával jelzett útszakaszon elgázolunk egy vadállatot, szinte biztosan nem számíthatunk kártérítésre. Sőt, bizonyos esetekben nekünk kell megtérítenünk az elütött vad értékét. Tavaly hetvenöt, személyi sérüléssel is járó vadbalesetet regisztrált a Magyar Közút Zrt.

Ellenpélda is van. A téli hajtóvadászatok idején a vadásztársaságoknak kell fokozottan figyelmeztetniük az autósokat a közeli vadászatra, esetleg egy időre lezárni egy-egy szakaszt, amíg átvonulnak az állatok. A casco alapesetben csak az autóban esett kárt téríti, a bent ülőkre és a vadállat értékére külön biztosítást köthetünk. Ezt a PBA nevű alkuszcég közleményében írják. 

Hiábavalónak tűnik a várható nagyszabású rendőrségi traffipax-beszerzés is, mivel ez nem szűri ki a relatív gyorshajtókat. Ráadásul, ha hinni lehet az előzetes terveknek, a milliárdokért vásárolt készülékeket főként az autópályák mellé telepítik majd, ahol amúgy is kevesebb a baleset, mint lakott területen, vagy országúton.

Egy másik, szintén elgondolkodtató tény, hogy a közlekedési balesetek több mint negyede meg sem történt volna, ha a járművezetők mindig megadnák egymásnak az elsőbbséget, amikor kell. Az ittasan okozott balesetek száma is fokozatosan nő, tavaly június végéig 688, idén 729 ilyen eset történt. Ezzel kapcsolatban a Közlekedéstudományi Intézet hamarosan nyilvánosságra kerülő tanulmánya megállapítja, hogy az ittasan okozott balesetek zöme munkaidő után, általában öt és hét óra közt történik.

Szinte látjuk, ahogy a dolgozó magyarok egy része napi gyakorlatként iszik egyet a munkaidő végén, mielőtt hazamegy. Ehhez képest szinte elhanyagolható az a harminchat baleset, amely a jármű (autó, teherautó, motorkerékpár) rossz műszaki állapotára vezethető vissza. Pedig pár éve majdnem bevezették az évenkénti műszaki vizsgát a régebbi autókra.

Szintén a KTI tanulmányában olvasható, hogy a magyar autósok jelentős része még mindig nem köti be a biztonsági övet. Elsősorban azok csatolják be magukat, akik autópályán közlekednek, és elöl ülnek, mert úgy gondolják, ott a legnagyobb a balesetveszély. Közülük csak minden tizedik autós nem használ övet, pedig a valóságban éppen az autópályák a legbiztonságosabbak. Biztonsági öv nélkül még a biztonságos autó sem véd, a légzsákokat kifejezetten úgy tervezik, hogy ütközéskor tovább fékezze a becsatolt övvel lassított emberi testet. Öv nélkül akár a hátsó ülésről is kirepülhetünk a szélvédőn. 

A lakott területen hátsó ülésen utazók még mindig csak hatvanegy százaléka használ övet, pedig akár súlyos tízezrekbe is kerülhet, ha kiszúrja a rendőr. Hasonlóan több tízezer forintos bírságra számíthat, aki vezetés közben kézben tartja mobiltelefonját, sőt, az is, aki nem fogadja a hívást, csak kinyomja a mobilt. Ennek ellenére, mintha soha nem büntették volna a mobilozó autósokat. Ha az ember kimegy a forgalomba, átlagosan minden tizedik percben lát valakit, aki saját kezével takarja el látóterének felét, mert vezetés közben telefonál. 

A telefonáló autósok bűneiről nincs pontos kimutatás a rendőrségi jelentésben, pedig akár a figyelmetlenségből (422 baleset), akár a követési távolság be nem tartása (483 baleset), akár a kanyarodási szabályok figyelmen kívül hagyása (1143 baleset) miatt történt ütközések egy részének is oka lehet valaki, aki elhitte, hogy képes a figyelemmegosztásra, aztán kiderült, hogy dehogy.

Ön is így telefonál vezetés közben?
Ön is így telefonál vezetés közben?

Külföldi nyaralása miatt csak röviden sikerült beszélnem Bilkei Pál közlekedéspszichológussal, aki egy elhúzódó kamaszkorhoz hasonlította a magyarországi közlekedési morált. Ez az a korszak, amikor az autósok, motorosok többsége még mindig úgy gondolja, mindent megtehet, amit a hatóság nem vesz észre, tehát ha be is tartja a szabályokat, csak azért teszi ezt, mert tart a lebukástól, és nem azért, mert látja az értelmüket.  

Nem félünk a büntetéstől 

A magyar autósok mostanra megtanultak együtt élni a kétezres években kitalált közlekedésbiztonsági vívmányokkal. Nem tartanának a többször módosított büntető (vagy előéleti) pontrendszertől, tudják meddig feszegethetik a sebességhatárokat, hogy még éppen ne legyen utólag büntethetők az objektív felelősség elve alapján, és egyáltalán nem tartanak attól, hogy szabálysértéseik miatt időlegesen vagy végleg elveszítik a jogosítványukat. Ezeket mind Pausz Ferenc, a GRSP (Global Road Safety Partnership) Magyarország Egyesület igazgatója mondja. Pausz szerint a legfrissebb baleseti statisztika nem olyan drámai, mint amilyennek elsőre tűnik. Áprilisban és májusban például kevesebb volt a baleset, mint egy évvel korábban, bár az igaz, az év első hónapjai és június nagyon rosszul alakult. 

A traffipaxok hasznával kapcsolatban Pausz Ferenc mást gondol. Mint mondja, ezeknek az eszközöknek a beszerzése sok vitát vált ki, de egy dolgot tudni kell: sehol a világon nem tudják mérni a relatív gyorshajtást. A megengedett sebesség túllépésének mérése két dolgot mindenképpen hoz a konyhára, az utakon csökken az átlagsebesség (kutatások szerint csökken a baleseti kockázat, illetve a baleset kimenetelének súlyossága), valamint kisebb a sebességértékek szórása, s ha egy úton nincsenek szélsőséges sebességértékek szintén csökken a baleseti kockázat.

Azért van jó hír is, a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint egyre több benzin és gázolaj fogy a hazai kutakon, vagyis a válság után ismét többet autóznak a magyarok. Új autóból idén a jelentős reexporttal és a céges beszerzésekkel együtt eddig 33 ezret helyeztek forgalomba, használtból pedig 44 ezer darab kapott magyar rendszámot az első félévben. Lehet, hogy az autópiac válsága lassan tényleg elmúlik, de jöhet helyette egy másik, közlekedésbiztonsági válság, amire most nem látunk értelmes megoldást. Ennél nagyobb gond, hogy a jelek szerint azok sem, akiket ezért fizetünk.