Külföldön gyorshajtott? Nem ússza meg a csekket

2014.10.21. 11:29 Módosítva: 2014-10-21 11:31:02
A külföldi, általában szlovák rendszámmal közlekedő autó méretes problémahalmaz a magyar utakon. Ennek egyik oka az, hogy simán elkerülheti a bírságot – márpedig büntetés van, tömegesen. Csupán tavaly 69 ezer esetben úszták meg a bírságolást a külföldi rendszámos szabálysértők, és nem tudni, hány volt köztük magyar. Olvasónk néhány hete Ausztriából kapott bírságcsekket egy gyorshajtás miatt. Valami nagyon megváltozott idén, de erről nem sokan tudnak, pedig épp ideje volt.

Az úgynevezett szlovákrendszámos autósokban nem az a legidegesítőbb, hogy nem kell magyar regisztrációs adót fizetniük, ha kinti cégük autóját használják itthon. Ez természetes velejárója annak, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk. Még csak nem is az, hogy egyesek visszaigényelték az áfát, miután haszonjárműként helyezették forgalomba a BMW X5-öst, Csehországban.

A gond inkább az, hogy ezt a rendszert is meghekkelték néhány százan, ezren, vagy ha a vészharang-kongatóknak hiszünk, tízezren a magyar autósok közül. Ők a rendszámcsalók.

Közülük egy jól látható réteg nem fizet a parkolásért a belvárosban, az autópályahasználatért, és nem tartja be a közlekedési szabályokat, legkevésbé a sebességhatárokat, mert nem fél a lebukástól. 2011-ben a kormány kitalálta, hogy ha a kinti (és nem csak szlovák) rendszámú autót megállítja a magyar rendőr, a vezetőjének egy köteg céges és egyéb dokumentummal kell igazolnia, hogy rövid ideig tartózkodik csak az országban, illetve jogosult magyarként a nem magyar rendszámú autó vezetésére.

Ellenkező esetben akár 800 ezer forintos bírsággal és rendszámelvétellel fenyegettek. Ez volt a ló túloldala, ahonnan szűk egy év után sikerült visszajönni. Enyhítették a szabályokat, így már nem lehetetlen magyar autósként élni a rendszámhasználatra vonatkozó uniós jogainkkal. Akit részletesen érdekel a téma, ide kattintva olvashat róla. De mi a helyzet külföldön, és mi lesz a visszaélésekkel?

osztakbirsagcsekk

Olvasónk, Zoltán néhány hete küldött levelet, melyhez egy németül írt, bírságcsekkel végződő hivatalos dokumentumot is csatolt. Ausztriából érkezett cégének címére, azt írják, augusztus elején Oberwart közelében lefényképezte egy sebességellenőrző kamera, amikor a megengedett 100 helyett 134-gyel hajtott. A levél szűkszavú, áttekinthetőbb, mint a több oldalas magyar határozatok. Hivatkoznak benne az osztrák jogszabályra, szerepel benne a tényállás, a helyszín, az időpont, a fellebbezés feltételei, és körülbelül ennyi. Zoltán nem tagadja, hogy járt akkoriban arrafelé, de meglepte, hogy a szomszédos országból utána küldték a bírságcsekket, melyen 110 eurót, vagyis körülbelül 32 ezer forintot kell befizetnie a helyi szabálysértési hatóság, Bank Burgenlandnál vezetett számlájára. 

Elkezdődött az új korszak? Magyarország megkezdte az uniós tagként amúgy kötelező kölcsönös adatcserét Ausztriával, így a helyi hatóságok a rendszám alapján megkapják a magyar üzembentartó címét és mindez fordítva is működik.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától a vártnál is érdekesebb válaszlevelet kaptam az ügyben. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999-es törvény módosított változata szerint a külföldi hatóságok automatikus adatlekérdezést indíthatnak a magyar rendszerben, és a magyar hatóságok is megtehetik ezt, vagyis kikérhetik a külföldi autós adatait. Minderről már 2011-ben született egy európai parlamenti és tanácsi irányelv, de az országok kaptak néhány évnyi időt a felkészülésre. Ez telt le idén. 

lkw kontrolle-600x400

Szabálysértési jogsegélyként a Legfőbb Ügyészség közbeiktatásával eddig is adott ki Magyarország adatokat az itteni autósokról a külföldi hatóságok kérésére, de mindez a fentiek miatt idén május 21-óta automatikusan működik, vagyis valószínűleg sokkal gyorsabban. Jelenleg nemcsak Ausztria, de például Szlovákia, Románia, Lengyelország, Bulgária, Svédország, Litvánia, valamint Németország és Belgium is használja a lehetőséget, a többiek továbbra is papíralapon dolgoznak. A rendszer még korántsem száz százalékos, de az országlista folyamatosan bövül.

A fel nem sorolt uniós országokkal továbbra is az ügyészség segítségével tartják a kapcsolatot a hatóságok, de a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmusellenes küzdelem miatt létezik még egy párhuzamos együttműködés is. Az Európai Unió Tanácsának prümi határozata értelmében a fenti országokon kívül Spanyolország, Franciaország, Finnország, Lettország és Szlovénia részvételével is van együttműködés a bűnözés megfékezése érdekében, ennek Magyarország ugyancsak részese, szintén május 21. óta.

a6 fussgaenger polizei.5091051

Nem puszta léggömbhámozásról van szó. Jóllehet, május vége óta csupán öt hónap telt el, eddig már 44897 lekérdezés jött a felsorolt országok hatóságaitól, kizárólag kint, magyar rendszámú autóval elkövetett közlekedési szabálysértések miatt. Ezek közt nem szerepelnek az esetek, amikor a magyar autóst sikerült a helyszínen azonosítani, mert megállította a rendőr, és elkérte a papírjait. A fordított áramlás sem elhanyagolható, Magyarország összesen 2190-szer kért adatot szabálysértő külföldi rendszámú autók tulajdonosairól. Mindkét szám nagyon magas, de ez semmi ahhoz képest, amit az Országos Rendőr-főkapitányság leveléből kiolvashatunk. 

E szerint 2013-ban döbbenetesen sok, 169 ezer, igen, százhatvankilencezer esetben intézkedett a magyar rendőrség valamilyen külföldi rendszámú járművel elkövetett közlekedési szabálysértés miatt. Ezek közül több mint százezer esetben megállították az autóst, de mintegy 69 ezer azoknak az ügyeknek a száma, amikor nem sikerült, mert csak képfelvétel készült, például a Zoltánéhoz hasonló helyzetben levillantotta az autót egy telepített traffipax. Az utóbbi esetben később sem sikerült behajtani a bírságot. Amikor viszont megállítanak egy külföldi rendszámú szabálysértő autót, a magyar rendőrség bizonyos esetekben akár vissza is tarthatja azt, ha a sofőr nem fizeti ki a helyszínen a bírságot.

Amikor az adatlekérdezés közös informatikai rendszerét, az EUCARIS-t (European Car and Driving License Information System) használják a felsorolt országok, meg kell adniuk, hogy milyen szabály megsértése miatt szeretnék elérni az autó tulajdonosát. Az egyes országok jogrendjében bizonyos szabályszegések nem szabálysértésnek, hanem akár bűncselekménynek minősülnek, ettől függetlenül az adatkérés oka lehet a gyorshajtás, az, hogy az autósok nem használnak biztonsági övet, vagy áthajtanak a piroson, bukósisak nélkül motoroznak, kézbe vett telefonnal vezetnek, szembe mennek a forgalommal. Arról nem létezik kimutatás a KEKKH-nál, melyek a legtipikusabb okok, valószínűleg gyorshajtásból van a legtöbb.

A felsorolásban szerepelnek más okok is, melyek feltételezik, hogy meg is állították a vezetőt a kinti rendőrök. Ilyen például az ittas vagy kábítószeres vezetés, előbbi itthon is komoly gond. Két fontos elem, a parkolási pótdíjak ügye, és az autópályahasználati díj meg nem fizetése nem szerepel a lehetséges okok közt, ilyen ügyekben nem használhatják a rendszert a magyar hatóságok. 

Halt-bb-600x399

A fellebbezés kemény dió, hiszen az itteni ügyvédi irodáknak csak kis része vállal nemzetközi ügyeket, aminek szintén a jogszabályok és jogorvoslati lehetőségek sokfélesége lehet az oka. A kintről megbírságolt magyar autósra az ottani törvények vonatkoznak, magyar hatóságokon keresztül nem is elintézhetőek az ügyek. Nem kérdés, hogy néha más országok hatóságai is hibáznak, ott is becsúszhat egy hibás rendszámfelismerés, ilyenkor országokon átívelő fellebbezési körök következnek. Az olvasónknak küldött osztrák felszólítás hátoldalán szerepel, hogy amennyiben nem fizet, az automatikus fellebbezésnek minösül (!), de ilyen esetben a bizonyítékokat, vagyis a kamera felvételet sem lehet azonnal megnézni. 

Zoltán végül kifizette a bírságot. Kérdés, mi történik, ha valaki nem fizet. A D.A.S. jogvédelmi biztosító szerint számos nemzetközi egyezmény segíti az uniós országokban a bírságok utólagos behajtását. A kinti hatóságok akár független bírósági végrehajtót is fogadhatnak itthon, aki a magyar törvények szerint felszólítást küldhet az autósnak, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A rendőrség szerint egyébként a végrehajtási eljárásról szóló megállapodást eddig csak Magyarország, Ausztria, Bulgária és Horvátország írta alá, de ez is gyorsan változhat.

Aki fellebbezni szeretne, annak a D.A.S. azt javasolja, próbáljon olyan körülményt keresni, amely csökkentheti a bírságot. Gyorshajtási ügyben ilyen például, ha a kinti hatóság nem az adott útszakaszon érvényes sebességkorlátozás alapján kalkulált, vagy nem számolt rá néhány százaléknyi toleranciát, így egy magasabb bírságolási sávba csúszott át az ügy. Mindez a helyi jogszabályoktól függ, melyek országonként eltérnek. A D.A.S heti 5-10 hasonló megkeresét kap, de általában fuvarozó cégektől, vagy magánvállalkozóktól. 

A mostani változás mindenkit érint: aki rendszeresen autózik külföldön; aki kinti rendszámmal használja itthon saját autóját és azokat is, akik Magyarországon autóznak, de külföldön élnek, esetleg nem is magyarok. Most még csak a felsorolt országok és Magyarország közt működik ez az információcsere, de az Európai Unió logikája miatt előbb-utóbb mind a 28 tagország használni fogja majd az EUCARIS rendszert. Ez tisztább helyzetet teremthet az utakon, a szlovákrendszámos visszaélések például visszaszorulhatnak, aki viszont amerikai rendszámmal csinálja ugyanezt, azt továbbra is nehezen kapják el. Viszont nem irigylem azt az autóst, akinek kételyei támadnak a kint kiszabott és a magyar címére kiküldött bírsággal kapcsolatban, de nem beszéli az adott ország nyelvét.