A kamera kergeti el az autótolvajt?

2015.05.05. 13:03
Budapesten évente kétszáz autóra jut egy lopás, ami világviszonylatban nem kimagasló, de az országban az. Javulnak a statisztikák, talán mert egyre több a térfigyelő kamera. Egy alapos rendszer százmillió forintokba kerülhet kerületenként, plusz évente tízmilliókba az üzemeltetés, de a jelek szerint megéri. Érik a csepeli csoda?

Az elmúlt két évben lényegesen csökkent Budapesten az autólopások számra. Kézzelfogható bizonyíték, tanulmány nincs rá, de jó lenne azt gondolni, a javuló statisztikában nagy szerepet játszik, hogy a kerületek egyre komolyabb és komplexebb térfigyelő kamerákkal figyelik a bűnt. Ha így volna, megvan a recept a megelőzésre, ami a lehető legjobb hír az autósoknak, tekintve, hogy a felderítés eredményeiről és módszertanáról már kevés szépet lehet mondani.

Ki figyeli?

A térfigyelő kamerák telepítése az önkormányzatok feladata. Azoknak kell megteremteni a finanszírozási hátteret hozzá, majd a rendőrség véleményét és tapasztalatait, valamint a lakossági bejelentéseket figyelembe véve döntést hoznia azok elhelyezéséről.

Bár a beszerzés és az üzemeltetés költsége az önkormányzatokat terheli, a kamerák képének követését jellemzően a kerületi rendőrkapitányságok végzik. Ez nagyjából úgy történik, ahogy azt egy laikus józan ésszel elképzeli: egy nagy teremben ülnek az operátorok, velük szemben egy óriási kijelző, azon nézik a kamerák képeit. Ha esemény van, a humán munkaerő értesíti a járőrt. Bár a kamerák sokszor közlekedési csomópontokra, forgalmas útszakaszokra néznek, az ORFK megnyugtat mindenkit: az operátorok elsődleges feladata a bűnüldözés, nem a közlekedési szabálysértések kiszűrése.

Ahol sok a bűn, ott nem lopnak autót

Érdekes párhuzamot mutat az Otthontérkép új, rendőrségi statisztikákra épülő adatbázisa. Ezen adatok szerint magasan a belváros kerületeiben történik a legtöbb egy főre jutó bűneset. Az ötödik kerület vezet ezen a listán, itt ezer lakosra 116,5 bűncselekmény jutott 2014-ben, ami majd' tízszer több, mint a XVI. kerületben. Vagy ott a második helyen mindjárt Terézváros 83/1000-es arányával, ami szintén kiugróan sok, és ezek a számok már azért is érdekesek, mert nagyrészt ellentétes képet mutatnak az autólopások számaival.

Az interaktív felületért kattintson a képre
Az interaktív felületért kattintson a képre

A mindössze 2,38 négyzetkilométeres Terézváros közterületeit 85 kamera figyeli, a nagy arányú őrzött parkoló mellett ez lehet az oka, hogy a magas gépjárműsűrűség ellenére csupán tizenkét autót loptak innen tavaly. Ebből a szempontból itt a legjobb autótulajdonosnak lenni, de most már a szomszédos Erzsébetvárosban is hasonló a helyzet, tavaly júniusban ugyanis kilencven kamera került 185 millió forintos beruházással köztereire. Meg is látszott a statisztikán: a 2013-as 26-ról 15-re ment le az autólopások száma.

(Az Otthontérkép nem kifejezetten autólopásokra, inkább gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó térképe itt elérhető)

Hova tovább?

Budapest térfigyelő kamera-rendszerei közül jelenleg két kerületé kimagasló. Újpesten idén márciusban telepítettek 130 millióból egy új, ötvenegy kamerából álló rendszert, amely a kamerák mellé szerelt hangszórók miatt egyedülálló a fővárosban. Ezeken keresztül a központban ülő operátor bármikor figyelmeztetheti a bűnelkövetőt. Ez nyilván pont az autófeltörőket nem érinti, hiszen ahelyett, hogy őket figyelmeztetnék, rájuk küldik a legközelebbi járőrt, de a rongálások vagy személy elleni erőszak ellen hatásos lehet. Az új rendszernek még nem volt ideje bizonyítani, bár az egy főre jutó bűnesetek számát tekintve Újpest amúgy is lista szerencsésebb végén van, míg autólopásban hagyományosan a középmezőny első feléhez tartozik a kerületek között.

A csepeli rendszer egy fogása tavalyról. Jól kivehető rajta minden fontos részlet, így az autótolvaj arca is
A csepeli rendszer egy fogása tavalyról. Jól kivehető rajta minden fontos részlet, így az autótolvaj arca is

A követendő példát azonban Csepel állította Átölelő védelem projektnéven futó védelmi rendszerével. A tavaly júniusban átadott rendszámfelismerő kamerák hatékonyságára egyértelmű bizonyíték, hogy a kerületben hat hónap alatt majdnem sikerült megfelezni az éves statisztikát: a 2013-as 108-ról 2014-re 60-ra csökkent az autólopások száma az ORFK adatai szerint.

A csepeli sikerben nagy szerepe van a kerület földrajzi adottságainak. Nagy részén a Dunával határos, a rendszer kiépítésekor a közterületeket figyelő kamerák mellett így mindössze három be- és kivezető utat kellett rendszámfelismerő kamerával ellátni. Ez a 15,5 millió forintból telepített hat kamera éjjel-nappal, nagy felbontásban fotóz minden érkezőt és távozót, szemből és hátulról.

Hol a legnagyobb a baj?

Rendőri eljárásban regisztrált személygépkocsi lopások száma az elkövetés helye szerinti bontásban, Budapesten, az ENyÜBS* 2010-2014. évi adatai alapján Személygépkocsi-lopás
2010 2011 2012 2013 2014
Budapest Budapest I. kerület 56 88 101 66 59
Budapest II. kerület 126 275 344 272 278
Budapest III. kerület 199 423 492 322 292
Budapest IV. kerület 163 199 243 164 169
Budapest V. kerület 110 32 22 26 23
Budapest VI. kerület 18 9 19 22 12
Budapest VII. kerület 75 18 24 26 15
Budapest VIII. kerület 48 71 63 51 33
Budapest IX. kerület 141 154 201 139 125
Budapest X. kerület 290 182 181 179 102
Budapest XI. kerület 197 409 493 529 422
Budapest XII. kerület 136 170 245 234 192
Budapest XIII. kerület 552 302 279 162 186
Budapest XIV. kerület 316 385 442 345 315
Budapest XV. kerület 144 217 181 168 114
Budapest XVI. kerület 86 78 83 59 60
Budapest XVII. kerület 83 106 112 53 83
Budapest XVIII. kerület 127 132 141 168 126
Budapest XIX. kerület 147 100 133 135 75
Budapest XX. kerület 87 113 146 118 93
Budapest XXIII. kerület 113 41 43 28 30
Budapest XXI. kerület 97 97 109 108 60
Budapest XXII. kerület 32 58 67 72 38
Budapest összesen: 3343 3659 4164 3446 2902

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján a központi szerv köteles honlapján feltüntetni a térfigyelő képfelvevő eszközök elhelyezkedését. A megyékre/kerületekre bontott listát nehéz ésszerű következtetések nélkül böngészni. Feltűnő például az autólopások számában hagyományosan legrosszabbul teljesítő Újbuda helyzete. A kerületben tavalyról 422 autólopást mutat az ORFK táblázata, ami talán összefügg azzal, hogy 33 négyzetkilométerére csupán 23 kamera jut a police.hu-n szereplő adatok szerint. Azaz kb. nyolcszor kevesebb, mint a tizenötször kisebb Terézvárosba.

A külső kerültek jellemzően rosszul teljesítenek, de ugyan mihez is kezdhetne a II. kerület, amely egyike volt annak a négynek, ahol tavaly nőni tudott az autólopások száma: 272-ről 278-ra. Itt 26 kamerával előzik a bűnt.

Egy biatorbágyi rendszámlopás felvétele. Egy családi ház kamerája rögzítette, gyenge képminőséggel, így bizonyítékként használhatatlan. A közterületeken telepített kamerák ennél jellemzően lényegesen jobb éjszakai képminőséggel dolgoznak

Nyilvánvaló, hogy kisebb népsűrűség mellett nehezebb hatékony rendszert építeni, de azt valószínű senki sem gondolta komolyan, hogy egy 39 négyzetkilométeres kerületbe, mint amilyen Óbuda-Békásmegyer, bármire is elég 64 kamera. 292 autót sikerült kilopni az árnyékukból tavaly. Merthogy a tolvaj nem buta, tudja jól, hol látják. Ez esetben nyilván nem gondolja meg magát, máshol próbálkozik, de okos elrendezéssel le lehet szűkíteni a lehetőségeket. Kőbánya példája erre az árulkodó. Itt egy három lépcsős beruházással párhuzamosan csökkent az autólopások száma. 2010-ben kezdtek 37 kamerával, 2011-re rögtön 108 lopással kevesebb lett az év végi eredmény, majd a harmadik, 2013-as bővítéssel sikerült 179-ről 102-re levinni statisztikát egy év alatt.

Szóval van visszatartó ereje?

Az ORFK által közölt ENYÜBS statisztikák csak a lezárt eljárásokat mutatják, így azokból nehéz egzakt látni a párhuzamokat, de egyértelműen van összefüggés a kamerák és az autólopások között, mondja a lopott autók keresésére szakosodott Vezda László autóvadász. A csepeli rendszert Vezda is kiemeli, mint élenjáró megoldást, és szerinte a belváros kerületeiben, ahol nagyon jó a kamerák lefedettsége sem véletlenül kevés az autólopás. De tud konkrét példákat is. Ilyen Káposztásmegyeren a Sárpatak utca, ami egy kusza, az épületek elrendezése miatt nehezen belátható terület. Innen korábban sok bejelentést kaptak, aztán fél éve kikerült néhány kamera és azóta egyet sem.

Bár konkrét statisztikákat nem kaptunk az ORFK-tól, a kamerák bűnvisszatartó erejét ők is elismerik. Hogy a jövőben sikerül-e még nagyobb területeket lefedni a fővárosban, az első sorban a kerületi önkormányzatok hajlandóságán múlik, ami vélhetően szoros összefüggésben van az állampolgárok nyomasztási potenciáljával. A finanszírozás jellemzően kormányzati pályázat útján érkezik, a Belügyminisztérium osztja a pénzt, ha már rendet nem tud két hét alatt