2015.11.05. 06:11

Pár hete egyik este Fótról tartottam hazafelé. Mivel Fót nincs messze Budapesttől, gondoltam becsorgok a régi úton, azért a pár kilométerért nem akartam matricát venni. Aztán nem figyeltem eléggé a sötétben, és felkanyarodtam a pályára. Megbüntetnek? Nem biztos.

Mikor megláttam az autópályát jelző táblát már késő volt. Egyedül voltam, félreállni pedig már nem volt lehetőség, hogy telefonról vegyek egy matricát. Felhajtottam az M3-as Budapest felé tartó szakaszára, de nem soroltam be, pár száz méter után le is hajtottam az első lehetőségnél, egy benzinkútnál. A kutas azt tanácsolta, hogy menjek át a pálya másik oldalára az Autópályakezelő épületébe, mert ha ott veszem meg a matricát, akkor nem büntetnek meg jogosulatlan pályahasználatért. Csodálkoztam, hiszen pont idén január óta működik valós idejű adatfeldolgozással a rendszer, szemben a korábbi állapottal, amikor egy napon belül kiváltott matricával még megúszhattuk a büntetést. Gondoltam, vesztenivalóm nincs, áthajtok a felüljáró túloldalára és ott veszem meg a matricát, reménykedve abban, hogy igaz amit benzinkutas mondott.

Az ügyintéző sajnos igazolta gyanúm, hogy akkor sem érvényes visszamenőleg a matrica, ha ott vásárolom meg. Ez szerepel egyébként az útdíjrendeletben is. Viszont mondott egy érdekes dolgot mondott: bár valóban felhajtottam az M3-asra lehet, hogy nem is használtam az autópálya fizetős részét, így nem fognak megbüntetni. Ez mégis hogy lehet?

A válasz az, hogy hiába hajtottam fel egy fizetős útra, bizonyos esetekben nem autózunk főpályán, hanem úgynevezett gyűjtő-elosztó szakaszon hajtunk át, és ezekért a rövidke szakaszokért nem kell fizetni. Ahol egyáltalán léteznek ilyen sávok, ott az autópályával párhuzamosan futnak, akár negyedik, ötödik sávként, vagy külön szervizútként, kiegészítő útként. Így az autópálya szélső sávján haladva tényleg nem használjuk a fizetős utat. A le- és felhajtók, a gyorsító- és lassítósávok szintnén nem fizetősek, ezért történhet meg, hogy ingyen megúszunk egy véletlen felhajtást. Mindez tényleg csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor van gyűjtősáv a meneküléshez, tehát senki ne próbáljon meg egy le- és felhajtó közt bliccelni. Fontos az is, hogy ha leállósávon autózunk, ami ugye illegális, az is pályahasználatnak számít és fizetős, mivel az útdíjszedő fix kamerái ezt is figyelik.

Az gyűjtő-elosztó pályaszakaszok létét egyébként az indokolja, hogy a fonódó mozgások, vagyis a nagyon rövid szakaszokra felhajtók tömege ne zavarja a főpályán közlekedő, gyorsan, egyenesen haladó autósokat. Az ilyen sávok tehát az autópálya-csomópontok részét képezik, ezért nem kell fizetni a használatukért. A gyűjtő-elosztó sávok szélessége megegyezik a főpálya sávjainak szélességével, egy vastag szaggatott vonallal van elkülönítve az autópálya sávjaitól.

De mitől függ, hogy van-e gyűjtő-elosztó sáv, vagy nincs? A szabály egyszerű: olyan helyeken ahol a gyorsítósáv vége és a lehajtósáv kezdete között nincs legalább két kilométer, ott kell ilyen speciális sávot létesíteni. Így például, ha nem sorolunk be, az M5-ös kivezetőjén, kijuthatunk matrica nélkül is a bevásárlóközpontokba, hiába útdíjköteles már ott az autópálya. Ugyanezen oknál fogva lehet ingyenesen használni a debreceni elkerülő egyes részeit. Ott az M35-ös út mellett létesített gyűjtő-elosztó sávokon lehet ingyenesen közlekedni.

Persze ez a ritka, szerencsés eset, ha a véletlen felhajtást megússzuk a gyűjtő-elosztó sávok használatával. Ha a főpályát használjuk az útdíj megfizetése nélkül, nincs kibúvó a pótdíj alól. Pusztán azt remélve nem is érdemes utólag kiváltani a matricát, hogy jóhiszeműségre hivatkozva elengedjék a 15 ezer forintos büntetést. Ráadásul érdemes betartani a 30 napos fizetési határidőt is, mivel a lejárt után a pótdíj 60 ezerre emelkedik.

Tanulságként tehát az fogalmazható meg, hogy az e-matricát minden esetben előre, a díjköteles szakaszra való felhajtás előtt meg kell váltani, mert későbbi vásárlással hiába reklamálunk.