Jogosan szórják az 50 ezres bírságokat?

Az újpesti Istvántelki út a magyar közlekedés fekete lyuka, mármint az egyik legsötétebb. Aki innen érkezik és jobbra fordulva felhajt az Árpád úti felüljáróra, hamarosan kap egy 50 ezer forintos bírságcsekket, mert a kerületi önkormányzat szerint ez szabálytalan. Kedden megjelent videóriportunk után továbbra sem tudjuk, hány autót büntettek eddig meg, de a kerület akcióba lendült és már egyeztetnek a Budapest Közút nevű céggel, amely kicserélheti táblákat és a felfestést, esetleg lámpát szerelhet fel. Ugyanezen fővárosi cég szerint egyébként most is felkanyarodhatnak az autósok a felüljáróra, nem sértenek ezzel semmilyen szabályt. A hely tényleg veszélyes, de nem árt újra beszélni az ügyről, mert a helyi igazságosztás még veszélyesebb: amíg nem születik megoldás, gondolták, inkább beszednek némi pénzt. Pető Attila reagál az Újpest.hu honlapon az ügyben megjelent cikkre, amelyben kevés a pontos állítás. Írt egy olvasónk is, aki szerint szintén jár a büntetés. Minden állítást helyretesz a Kreszprofesszor. Szórakoztató olvasmány a szürke péntek délutánra.

A kerület napok óta nem válaszol a videó forgatása előtt az ügyben feltett kérdéseimre, de nem alszanak a sajtósok, mert a videó és a tévések rajzásának másnapján többen felhívták a figyelmünket egy cikkre, amely az Újpest.hu honlapon, vagyis budapesti IV. kerület hivatalos felületén jelent meg az ügyben. Szervezeti kommunikáció a maximumon, már a címe is rendkívül szerencsés:  A Polgármester javaslatot tett a megoldásra. A cikkben többek közt arról van szó, hogy a helyi értelmezés szerint azok az autósok, akik nem kanyarodnak jobbra a felüljáró mellett lévő útra, hanem felhajtanak a felüljáróra, valójában egyenesen mennek! A kedvenc mondatom finom eufemizmust tartalmaz, íme: 

"Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere - mivel a közlekedés a kereszteződés jelenlegi formájában rendkívül veszélyes, illetve jelentős igény merült fel az autósok részéről, hogy az Istvántelki útról is fel lehessen szabályosan hajtani az Árpád útra – levélben kereste meg Dr. Almássy Kornélt, a BKK Közút Zrt. vezérigazgatóját. Ebben azt kéri, hogy a lehető leghamarabb alakítsanak ki jelzőlámpás csomópontot az Istvántelki út – Árpád út kereszteződésben." 

A kerület pénzbeszedési gyakorlata alapján finom csúsztatásnak tűnik a jelentős igény emlegetése. Jó eséllyel eddig csak azok az autósok tudták, hogy az önkormányzat szerint nem hajthatnak fel a felüljáróra az Istvántelki útról, akik már megkapták az 50 ezres bírságot. Hogy nekik pontosan mire támadt a felszólítás olvasása közben jelentős igényük, az szerintem kevésbé a kanyarodással, mint inkább egy kiegyenesített kaszával lehet kapcsolatos. Most pedig olvassák Pető Attila, az Újpest.hu-n megjelent cikkre írt válaszát.

Továbbképzés az újpesti KRESZ-szakértőknek

Az egyszerű autósokat nem szabad olyan helyzetbe hozni a közúti közlekedés során, amelyben nem tudnak helyesen dönteni, és ami még a szakemberek között is erős vitára ad okot.

Ezt egyébként a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet jogilag is megfogalmazza, amikor azt írja le, hogy:

„Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.”

Nem képezheti a gyors és zavartalan közlekedést az a helyzet, amiben a vezetőnek adott pillanatban dilemmákkal kell szemben állni. Az ujpest.hu oldalon megjelent – a nevét nem vállaló szakértő által összeállított – írással kapcsolatban a következőket szeretném pontosítani:

A tábla nem teszi lehetővé az egyenesen történő továbbhaladást. A táblát követően az a gépkocsivezető, aki egyből nem kanyarodik le jobbra, az egyenesen halad tovább egy forgalmi sávot, és a forgalom elől elzárt területtel találja magát szemben.”

A KRESZ-ben meghatározott jobbra, egyenesen és balra irányok az adott útkereszteződésen történő áthaladás irányát jelzik, és nem azt, hogy a kereszteződésen belül milyen mozgást végez az autós. Példaként értelmezve: a balra kanyarodás előtt is előbb egyenesen át kell hajtani egy, kettő vagy akár több sávon is, amíg balra tudunk fordulni. Ettől ez még balra kanyarodás.

A forgalomtól elzárt terület valóban ott van, de erről tudni kell, hogy ezt minden hegyes szöget bezáró járdasziget előtt felfestik (például az autópályák kijáratánál is ilyen van), tehát ezt nem a kanyarodók miatt létesítették. Bőven be lehet kanyarodni a felüljáróra az Istvántelki útról a forgalomtól elzárt terület érintése nélkül is, de az autós nem is megy át a szemközti forgalmi sávba.

Csak zárójelben említem meg, hogy egyrészt az útburkolati jelek például havas úton nem látszódnak. Másrészt pedig haladás közben erről az ütött-kopott útburkolati jelből pár másodperc alatt nagyon nehéz eldönteni, mit mutat pontosan. Ha legalább felfestették volna rendesen. És ha már a terület felelősét említjük, nem tudok elmenni néhány észrevétel mellett:

Az alsó kiegészítő tábla ebben a formában értelmezhetetlen, azt a STOP tábla alá kellene elhelyezni, így jelenti azt, hogy az Árpád út forgalmán kívül a keresztező kerékpárúton érkező kerékpárosnak is jár az elsőbbség. A „Zebra” tábla alatti kiegészítés így nem szabályos.

A jogsértésről kiküldött levelekben fixen telepített térfigyelő kamerákkal készített fényképek alapján indokolják a büntetést. A helyszínen telepített kamerák nincsenek, de az ott lakók elmondása alapján, és a képek látószögét megfigyelve, a fényképezés személygépkocsiból történt. Mindezt úgy, hogy a járművek a gyalog- és kerékpárútra felállva, a KRESZ szabályait megsértve, menetiránnyal szemben helyezkedek el.

Az írásra visszatérve:

„Az egy sávot egyenesen továbbhaladó figyelmen kívül hagyja a jelzőtábla hatályát, tehát szabálysértést követ el.”

Ezt, ahogy már említettem, minden balra kanyarodásnál megtesszük. Ilyen szabály és ilyen logika nem létezik a KRESZ-ben. A kötelező jobbra kanyarodás azt jelenti, hogy a behajtás után a kereszteződést nem egyenesen, nem balra, hanem jobbra kell elhagyni.

Ha a járművezető nem hajt rá szabálytalanul a forgalom elől elzárt területre, akkor az Istvántelki út felezővonalának átlépésére kényszerül, melyet balra irányjelzéssel kellene jeleznie (gyakorlatilag átmegy a szemközti sávba), majd pedig a balra eső Árpád út jobb szélét jelző szaggatott vonalat is át kell lépnie. Ezt szintén balra irányjelzéssel kellene jelezni. (mivel valójában sávot is vált.)”

Ez a mondat értelmezhetetlen.

Eleve az úttestnek van felezővonala, nem az útnak a KRESZ szerint, de ezt a szakértői kekeckedést csak azért merem megemlíteni, mert a cikk bevezetőjében ez áll:

Utánajártunk és a hatályos KRESZ szerint elemeztettük a helyzetet.”

Természetesen ki lehetne méricskélni, hogy valóban át kell-e lépni a felezővonalon, de utána mégiscsak jobbra kell kanyarodni, nem balra!

Logikátlan nekem, hogy ha tegyük fel valaki átlépi a felezővonalat – és jelezzen balra - , ha a felüljáró melletti úton folytatja az útját jobbra jelezzen, ha a felüljáróra megy akkor balra? Ennek se füle, se farka...

Ráadásul a „(mivel valójában sávot is vált.)” megjegyzés ismét pontatlan, mert aki az úttest (és ismét nem út) jobb szélét lépi át, nem sávot vált, hanem átlépi az úttest szélét. Itt nagyon keveredik a két fogalom.

Sávot váltani egyébként csak úgy lehet, ha a terelővonalakkal párhuzamosan haladok egy sávban és át kívánok menni a másikba. A sávokon történő merőleges áthajtás nem minősül sávváltásnak, ezt, ha jobbra vagy balra térek ki, bekanyarodásnak mondják.

Adott helyre, azaz gyakorlatilag egy pontra, méghozzá közvetlenül a tábla utáni területre érvényes jelzőtáblák:”

Ezt a bekezdést külön köszönöm, mert ezt én írtam a http://kreszforum.hu/kozuti-jelzotablak-hatalya/ oldalon. De azért azt hadd jegyezzem meg, hogy ilyenkor illik a forrást feltüntetni.

„Ha a kereszteződés forgalmi rendjének kialakítója engedni kívánta volna a felüljáróra történő felhajtást, akkor a következő táblát tette volna ki:”

vbeet

Ez a legmegtévesztőbb mondat az egész írásban!

Tisztelettel megkérdezném, ha ezen a helyen szemben is lenne egy út, akkor egy ilyen tábla elhelyezésével mennyire kevernénk meg az autósokat?

El sem merem képzelni, hogy egy jobbra kanyarodni tilos táblát hogyan lehetne itt értelmezni!?

Talán úgy, hogy a felüljáró mellé tilos, a felüljáróra szabad? Hát, ha az „egyenesen”, vagy „balra”, ahogy az írásban így is úgy is lett értelmezve, akkor a jobbra kanyarodni tilos nem tiltja?!

Ismét hangsúlyozom az én álláspontomat:

A útkereszteződés a KRESZ szerint két vagy több út találkozása. Itt több út található a jobb oldali irányba. Nem egyenesen, nem balra, hanem jobbra. Mindkét útra hajtva jobbra kanyarodás történik. Számtalan hasonló kereszteződés létezik az országban (pl. Váci út, Dunyov István út találkozása), ahol senkinek nem okoz gondot a bekanyarodás sem, és az irányjelzés sem.

Nem kellene egy hibás döntést minden áron – ráadásul mondvacsinált szakmai okokra hivatkozva, amit írásomban több helyen cáfoltam – megvédeni.

Mindezek mellett kiváló döntésnek tartom a jelzőlámpa felszerelését, és a kanyarodás engedélyezését a felüljáróra és alá is. Termesztésen mindkét esetben jobbra irányjelzéssel együtt. Mert akkor ez már senkinek nem lesz kétséges...

Tisztelt Zách úr!

Láttam a tévében, meg a Totalcaron is a Kreszprofesszort és a bajait az Árpád úti felüljáróval. Sajnos nincs igaza. A jobbkanyar módjait nem kell táblázni, azokat a KRESZ szabályozza. (KRESZ 31. §)

Az alapelv az, hogy nálunk jobbra tarts van, tehát jobbra kis ívben, a jobbra haladó sávba fordulunk be, balra pedig nagy ívben, a jobbra haladó sávot keresztezve érjük el a balra haladó sávot. Ahogy a KRESZ írja:

"31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel

a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,

b) útburkolati jelek hiányában

- jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,

- balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére

köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban - besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell."

Vegyünk egy egyszerű példát. Egy 2+2 sávos úthoz érkezik a merőleges mellékutcán és fel akar kanyarodni a 2+2 sávos útra. Ha jobbra kanyarodik, és betartja a fenti szabályt, akkor a védett úton közeledők biztosak lehetnek abban, hogy ön kis ívben, az út széle mellé, és nem a belső sávba fog kanyarodni, a kanyar miatt lelassult autójával, és a belső sávban ön biztonságosan megelőzhető lesz. Ha ez nem lenne, ön "büntetlenül" bekanyarodhatna rögtön a belső sávba, ahol adott esetben a külső sávban közlekedő - és önt takaró - kamiont előzi valaki nagy sebességgel, amikor ön épp kettesből hármasba kapcsolva egyszercsak megjelenik a belsőben.

A konkrét esetben tehát nekem az Árpád úton a felüljáróhoz közeledve - és a KRESZ többi közlekedő általi betartásában bízva - nem kell azon gondolkodnom, hogy az útkereszteződés torkolatában álló autó, melynek jobbra villogó irányjelzőjét ugye én nem látom, mit fog csinálni. Jobbra ugyanis van egy sáv ("az út széle") ahova kanyarodni lehet, tehát oda KELL kanyarodnia, az én sávomba majd balra irányjelzés és sávváltás után jöhet, ha van helye. De nincs.

Ha megnézzük a Google Street View-n (GSV) a helyet, akkor logikussá is válik a dolog a jogszabály szövegén túl is.

Újpest felől két sávon jön a forgalom, tipikusan ilyenkor nem ötvennel jönnek az autók, akkor sem, ha nem szabad többel menni. Az útnak ráadásul enyhe jobb íve is van, így az Istvántelki úton látható autók észlelési távolsága nemigen több 40-50 méternél. A GSV-n épp egy szürke autó készül kanyarodni jobbra az Istvántelki útról, ha megnézi, a sárga földszintes ház kitakarja, valóban az engedélyezett 50 km/h esetén is maximum 20-25 méterről, azaz a féktáv határán észleli, vagyis szinte minden kikanyarodó autó automatikusan dynomen helyzetbe kanyarodik, akkor is, ha az Árpád úton közeledőket ritmikusan megfogja a lámpa és olyankor viszonylag "simán" fel lehet kanyarodni.

A GSV további vizsgálatánál fel kell tűnnie, hogy az Árpád úton nincs kitéve a KRESZ 16. § (1) (u.) pontja szerinti „Útkereszteződés alárendelt úttal” tábla, amely nekem, egyszeri, Újpestet-Újpalotát nem ismerő bergengóc bevándorlónak előre jelezné, hogy hamarosan mellékútról kikanyarodó autókra számíthatok az útvonalamon, vezessek fokozott figyelemmel, esetleg - mivel a sárga földszintes ház egy szakaszon takarja az út szélét - vegyek fel fékkészenléti helyzetet, vagyis vegyem el a gázt, és koncentráljam a figyelmem. De nem is raknának ki ilyet, hiszen az már közlekedésmérnöki logika, hogy egy felüljáró előtt nem hozunk létre olyan forgalmi helyzetet, amely autókat hirtelen lassításra késztethet, hiszen ilyenkor az emelkedőt leküzdendő egyébként gázt kell adni, gyengébb autóval, busszal, rakott teherautóval vissza kell kapcsolni, vezetéstechnikai szempontból olyan tevékenységet kell végezni, amely a fokozott figyelésről és az időben megkezdett fékezésről a figyelmünket eltereli.

Tehát, bármennyire is kellemetlen a bírságolás, az elhelyezett táblák alapján valóban szabálytalanságot követ el az, aki az Istvántelki útról, a szervizút sávját keresztezve jobbra nagy ívben a felüljáróra vezető sávra kanyarodik.

Ezzel még véletlenül sem azt akarom mondani, hogy egyetértek a kampányszerű bírságolással. Ha az út fenntartója észlelte azt, hogy erről az útról szinte mindenki a felüljáróra akar kanyarodni, akkor ennek meg lehetne találni a módját, például egy lámpával, amely a bevásárlóközpont előtti lámpával összhangban működve felengedné a jobbra kanyarodókat a felüljáróra, megállítva a sárga háznál a takarásban közeledőket. De ez már közlekedésmérnököt igénylő kérdés, a jogász tudása csak addig megy, jó szokás szerint, hogy így ahogy van, nem jól van :)

Üdvözlettel:

dr. Ésik Sándor 

ügyvéd

Kis ív és nagy ív? Pető Attila Kreszprofesszor válasza

Kedves ügyvéd úr! 

Köszönöm szakszerű és alapos véleményezését. Sosem tartottam egyetlenegy közlekedéssel kapcsolatos meglátásomat sem megrendíthetetlennek, éppen ezért mindig is örülök mindenféle szakmai vitának.

Az első problémám egyébként pont ebből a gondolatsorból indul ki, hogy vajon megtehetjük-e a laikus, egyszerűen gondolkodó közlekedő emberekkel azt, hogy olyan helyzetbe hozzuk őket az autóvezetés során, amin még mi, szakemberek is parázs vitát folytatunk.

Úgy gondolom, hogy nem!

Sajnos egy jogszabály, és a szerintem a legjobban ismert és használt jogszabály a KRESZ sem mentes a hibáktól, a logikátlan, nem pontosan meghatározott megfogalmazásoktól és nem utolsósorban a magyar nyelv bonyolult értelmezésétől. Szerintem az ön által felvetett gondolatsorok is ezt igazolják.

Mindjárt az elején, az idézett KRESZ szabállyal kapcsolatban:

Valóban a 31.§. 1. pont megemlíti jobbra bekanyarodásnál az úttest jobb szélét, de ez a szabály a bekanyarodás előtti teendőről, a besorolás helyéről szól. Amiről nincs is vita.

Magáról a bekanyarodás további menetéről viszont ezt írja a KRESZ:

„31.§. (3) A járművel másik útra - ha közúti jelzésből más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.”

Mindamellett, hogy a szabály két alapvetően megfoghatatlan és meghatározhatatlan fogalmat említ (kis ívben, nagy ívben), a folytatásban nem az szerepel, hogy az úttest jobb szélére kell érkezni, hanem, hogy úgy kell kanyarodni, hogy a jármű a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon, azaz a felezővonaltól jobbra eső területen. Ami például két vagy három sáv esetén valamennyi sávot magában foglalja.

Természetesen, ha definiálva lenne a kis ív fogalma, akkor könnyebb helyzetben lennénk, de ez sajnos nem szerepel a KRESZ-ben.

Mindezek ellenére, az én véleményem szerint is a jobbról jobb szélső sávba kanyarodás sokkal biztonságosabb, mint a több sáv együttes átlépése, csakhogy ezen a helyen nem két vagy több sávról van szó, hanem két külön útról, amelyik közül az egyik a felüljáróra vezet, a másik pedig a felüljáró melletti útra. És amit hangsúlyoznék, hogy ugyanabban az útkereszteződésben.

Ha eleve szabálytalan lenne az ön állításában említett felüljáróra kanyarodás a bekanyarodás szabályai alapján, akkor semmi szükség nem lenne, illetve semmi értelme nincs a kötelező haladási irány táblának.

Például az ismert angyalföldi kereszteződésben, az Árpád híd közelében, a Dunyov István utca és Váci út sarkán ez alapján szintén nem szabadna jobbra a felüljáróra kanyarodni?!

Itt ezt bárki büntetlenül megteheti, és meg is teszi.

Teljesen egyetértek azzal is, hogy ez a hely egy baleseti gócpont lehet az út kialakítása miatt, bár ott jártunkkor a sarki ház lakói nem erősítették meg, hogy több baleset lenne itt, mint máshol.

A kilátás korlátozottsága egyébként a jobbra a felüljáró alávezető útra ráfordulásnál is veszélyhelyzetet jelenthet, mivel az Árpád útról érkezők, az út teljes szélességét jelentő védettség miatt nem nagyon csökkentik a sebességüket a sávváltás és a lenti útra történő ráhajtás közben.

Való igaz azonban, hogy a felüljáróra ráhajtani szándékozók, az elsőbbségadás közben kénytelenek pont ebben a szélső, védett sávban lassítani, megállni, amely így az érkezők számára akadályt jelentenek.

Hozzáteszem még azt, hogy a kanyarodási szabályok megsértése „csak” egy 10 ezer forintos bírsággal jár, viszont a „Kötelező haladási irány” jelzés figyelmen kívül hagyását 50 ezer forinttal jutalmazza a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet.

Végül ismét kihangsúlyoznám az első gondolatomat, miszerint a közút kezelőjének törekednie kell olyan megoldásra, amely a járművet vezetők számára egyértelmű, illetve döntési helyzetben nem okoz több másodperces gondolkodást, ami időtartam pont elegendő ahhoz, hogy akár egy balesetveszélyes helyzetbe kerüljünk.

Ezt egyébként a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet meg is határozza:

„4. § (1) Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.

(5) A forgalomszabályozást a szükséges legkevesebb közúti jelzéssel kell megvalósítani.”

Aki további érdekes esetekről olvasna, tanácsot kérne, vagy kérdezne Pető Attila Kreszprofesszorról, keresse fel bátran a Kreszklub.hu honlapot.