Használtat külföldről? Így úszd meg az átverést!

2016.11.17. 06:31 Módosítva: 2016-11-17 07:24:32

A magyar használtautó-vásárlók még mindig elég ritkán ellenőrzik a kiszemelt példány előéletét. Bíznak benne, hogy nem tekerték az óráját, nem két autóból rakták össze, és nem lopott. Aztán vagy bejön, vagy nem. Kipróbáltunk két alkalmazást, amely csökkenti a lyukra futás valószínűségét külföldről behozott használt autó vásárlásánál.

A gépjárműelőélet-kutatás erősen behatárolt tudomány, a fellelhető információ menyisége nagyban függ az autó származási helyétől. Kökény Zsolt, az Alvazszam.hu lekérdezéssel foglalkozó oldal szakembere elmondta, hogy Amerika és Kanada az előélet-vizsgálat aranybányája, mert ebben a két országban központosítottak a nyilvántartások, amelyekbe regisztrálják az autóval kapcsolatos eseményeket.  Ezek lehetnek káresetek, visszahívások, lopott autó nyilvántartásban való szereplés vagy kilométeróra állása. Korábbi anyagunk foglalkozott vele, hogy bár például az adott márka hazai importőre is rálát a kinti autók szerviztörténetére, az adatvédelmi szabályok miatt ezt csak a tulajdonosnak, vagy a meghatalmazottjának adhatja ki. 

Az AutoDNA.hu vezetője, Csunderlik Csaba is hasonló tapasztalatokról beszélt, ez az oldal is hasonlóan működik, mint az Alvazszam.hu, vagyis az adatbázisok tömkelegén lefuttatott alvázszámokból kinyert információkért fizetünk. Az összeg attól függ, mennyi érdemi információ derül ki, ez a két oldalnál eltérő.

De mi az az alvázszám?

Az alvázszám járműveink legjellemzőbb azonosítója, hiszen a rendszám és a tulajdonos cserélődhet, de a 17 jegyű azonosító ideális esetben az autó teljes élettartama alatt ugyanaz. Az angol nevén VIN-ként hivatkozott azonosító (Vehicle Identification Number) 1980 óta szabványos, hogy megkönnyítsék a gyártók és a hatóságok munkáját. Az alvázszámból kiolvasható az autó összes gyártáskori tulajdonsága és az is, hogy élettartama során milyen adatbázisokba kerül be, például körözték-e valaha.

Európában a Benelux államok számítanak megbízható forrásnak, ezen belül is Hollandia az egyik legaprólékosabb nyilvántartó. Itt akár 15-20 éves használt autók előélete is visszakövethető, ugyanis elég régóta működik az országban a nyomon követés, a vizsgált járműállomány is viszonylag kicsi, kis országról beszélünk.

A magyar vevők Németországból és Ausztriából hozzák be a legtöbb használt autót. Ez a hatalmas választékra vezethető vissza, és arra, hogy a magyarok közmondásosan vonzódnak a német prémiumautókhoz. A baj csak az, hogy főként Németországban tartományról tartományra eltérnek a nyilvántartó szervek. Léteznek ugyan olyan általános szervezetek, mint a TÜV vagy a DEKRA, de ez kevés tartalmas jelentés összeállításához.

A lekérdezés alapossága tehát azon múlik, melyik országból érkezik a jármű. A kilométeróra-állás fontosságát talán már nem is kell magyarázni, annyi anyagunk foglalkozott a leggyakoribb használt autós átveréssel. Zsolt szerint bár javul a tendencia, de a legtöbb magyar használtautó-vásárló még mindig álmokat kerget, és a realitásokat feledve érzelmi alapon választ: 15 éves dízel 3-as BMW 154 ezer kilométerrel? Kevesebben érzik ebben a mondatban az önellentmondást, mint gondolnánk. 

Az alvázszám alapján azt is megtudhatjuk, hogy az adott autó milyen felszereltséggel hagyta el a gyárat. Ez azért hasznos, mert előfordulhat, hogy egy baleset után a drágább alkatrészeket egyszerűbbel pótolják. Egy fűtött, head up display-hez való szélvédő akár 300 ezer forintba is kerülhet. Ugyanígy kiderül, mikor helyezték először forgalomba az autót, és az is, szerepelt-e valaha a lopott autók nyilvántartásában.

És honnan tudják?

Mind a két weboldal használ országtól független autóazonosító rendszereket, mint az Autocheck vagy a VIN Decoder, de gyártói adatbázisokhoz is nyúlnak. Ezen kívül szűrnek lopottautó-adatbázisokat az összes uniós tagországból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából, de rendvédelmi szervek, például az Interpol adatbázisa is játszik. Vannak még részletes és átfogó országos adatbázisok is, mint a Holland VWE és más együttműködések független cégekkel, biztosítókkal, bontókkal, szervizekkel vagy lízingcégekkel.

Ez az elmélet, de kíváncsiak voltunk, melyik szolgáltatás hogyan működik élesben, ezért véletlenszerűen választottunk öt népszerű használt autót. Mind a két weboldal csak külföldről behozott autókkal működik, ezért olyan autókat válogattunk, amelyeknél az ár alatt még szerepelt apró betűvel a forgalomba helyezés díja, és a tulajdonos hajlandó volt megadni az alvázszámot.  A következő autókat szedtük össze:

  • Volkswagen Golf V 1,9 PD TDI 2004
  • Mercedes A 180 CDI 2005
  • Toyota Prius 1.5 HSD 2006
  • Honda CR-V 2.0 2012
  • BMW 320d Touring 2005

Az öt tulajdonos készséggel megadta az autó alvázszámát, az alvazszam.hu-s Kökény Zsolt kiemelte, hogy ma már kevés tulajdonos vagy kereskedő ódzkodik ettől, hiszen eleve bizalomra adhat okot. A vásárlókkal kapcsolatban is bizakodó, mert bár van még hova fejlődni, de egyre gyakoribb a megfontolt vevő, aki utánajár a kiszemelt autónak. Érdemes megjegyezni, hogy 2018 elejétől hasonló lekérdezésekre nemcsak külföldi, hanem itthon futó autókkal kapcsolatban is lesz lehetőségünk, erről korábban itt írtunk. Hazai fronton segítségünkre lehet még az Autoszkóp nevű mobilalkalmazás is, amely a tekert órás autókat szűri ki, igaz, csak 2012-ig visszamenőleg. 

Tapasztalataink ezzel együtt is vegyesek, ugyanis az öt közül csupán két autónál, a Franciaországból behozott Golfnál és a vélhetően osztrák előéletű BMW-nél sikerült igazán hasznos információkat kinyerni, a Golfnál kapásból kettőt: az AutoDNA rendszere kiszűrte, hogy 2007. áprilisában a gyár visszahívta az autót a kuplung lehetséges meghibásodása miatt, az Alvazsszam.hu pedig arra bukkant, hogy 2005 novemberében a Golffal baleseteztek Luxemburgban. Ekkor az órája 51062 kilométert mutatott és a kárérték 1148 euróra rúgott. Érdekes, hogy mindkét találat csak az egyik jelentésben szerepelt. Ezen felül mindkét kereső részletesen kilistázta az autóba rendelt extrákat, és biztosított, hogy a Golf egy uniós lopottautó-adatbázisban sem szerepel.

A BMW-nél aggasztóbb dolgokat hozott ki az Alvazsszam.hu rendszere: a 320d-t háromszor is összetörték, 2008. és 2011. között, a legkorábbi balesetnél ráadásul 6300 euró kárérték keletkezett, természetesen mind a három eseményhez kapcsolódik futásteljesítmény. Ez nem jelenti, hogy az autót ne javíthatták volna igényesen, de figyelmeztet, hogy a szokásosnál alaposabban vizsgáljuk meg vásárlás előtt, ebben az esetben bőven megérte az árát a lekérdezés.

És ha már az ár: ahogy korábban említettük, csak annyit kell fizetnünk, amennyi információ kiderül az autóról. Az alvázszám beütése után mindenképp lefuttatják, mi csak azt dönthetjük el, megvesszük-e a riportot, de a weboldal előzetesen még tájékoztat is, mire bukkant és mennyiért. Az AutoDNA 1695 és 5461 forint közti összeget kért, míg az Alvazszam.hu-nál a legolcsóbb jelentés 370, a legdrágább 4455 forintba került. 

A gyári extrákat még a Mercedesnél és a BMW-nél sikerült mind a két rendszerrel kinyerni, de több érdemi információ nem derült ki. Sem a kilométeróra állása, sem sérülések, vagy egyéb információ. Egy dolog szerepelt stabilan az összes jelentésben, ez pedig a lopottautó-nyilvántartás. Ez persze érthető, hiszen ezek jól hozzáférhető, kiterjedt adatbázisok, hogy segítsék a rendőrség munkáját.

Máskülönben a cikk elején már emlegetett problémával találkozunk, vagyis hogy az országba hozott használt autók túlnyomó többsége Németországból származik, ahonnan a nem egységes nyilvántartási rendszerek miatt nehézkes az adatok kinyerése. Emiatt jó, hogy minden autónál csak annyit kell fizetnünk, amennyi információ kiderül, az a pár száz forint mindenképp megéri, hogy tudjuk, lopott autót veszünk-e. Mindenki döntse el maga, hogy megéri-e a pénzét a rendszer, amíg nem derül fény a leggyakoribb elcsalt adatra, a futásteljesítményre. Viszont ha az ember nem Németországból, hanem a Benelux államokból akar autót vásárolni, a lekérdezés több mint ajánlott.