Itt a kemény tél: így autózz, hogy túléld

2017.01.08. 12:39
A csattanást nem hallottuk, csak az autótörmeléket láttuk azon a reggelen, amikor egy budapesti autós megpróbált leereszkedni egy igazán meredek utcán, de kifogott rajta a jég és meg sem állt a lejtő aljáig, ahol egy szalagkorlátnak csapódott. Hogyan menthette volna a helyzetet és mit tehet ön, ha nem akar hasonló élményeket a leghidegebb télben? Összeszedtük a téli autós túlélés legfontosabb tudnivalóit.

Átlagos János türelmetlenül ácsorog az autója mellett, oldalán két gyerekkel, -10 fokban. Kora reggel van, az ablakokat nonfiguratív jégpáncél borítja, az idő fogytán, a gyerekeknek rég az óvodában, Átlagosnak a munkahelyén kéne lennie.

Szerencséje van, mert a központi zár megküzd a hideggel és az ajtótömítések sem fagytak be. Beül, be akarja indítani a motort, majd azonnal bekapcsolja az ablaktörlőt, és a gépi szélvédőmosóval próbálja jégteleníteni az ablakokat. A szivattyú zümmög, más nem történik. A fúvókák is befagytak.

-10 fok alatt egy nem tökéletes állapotú akkumulátorral nehézkes vagy lehetetlen  a motorindítás, de Jánosnak erről fogalma sincs, mert ilyen hideg nincs minden télen Magyarországon. Ha az akku nem teljesen döglött és nem kapcsoljuk fel azonnal a világítást, a belső levegőkeringetést és a rádiót, a benzinesek általában hamarabb beindulnak, a nagyobb indítóáramot igénylő dízeleknek viszont kell néhány másodperc (a régebbieknek akár egy percre) az első indítási kísérlet előtt.

Nem életszerű minden igazán hideg éjszaka előtt kiszerelni és meleg helyre vinni az akkumulátort, majd reggel visszaszerelni, ezért ha Átlagos János okosabb az átlagnál, az első nehézkes reggel után kicseréli az elöregedett akkumulátort egy, az autójához előírt kapacitású, indítóáramú és méretű újra. Aki ritkábban autózik, megúszhatja egy feltöltéssel. (nem, az autó önmagában erre nem alkalmas). Ha az akkumulátor nyitott-savas felépítésű, töltéskor érdemes ellenőrizni az elektrolitszintet és ioncserélt vízzel utántölteni. Ez a megoldás ma már ritkább, a mai autók zömében gondozásmentes akkumulátora van, ami szerencse, mert némelyik típusban akkut szerelni egyenes út az idegösszeomláshoz.

Vissza Jánoshoz. A motor elindult, megmozdulnak az ablaktörlők a még mindig jeges ablakon. Ha előző este nem hajtotta fel a lapátokat, mostanra biztosan ráfagytak az üvegre, így akár az első törlési kísérlet elszakítja a gumiéleiket. A megoldás egyszerű, de nem gyors. Amíg a motor melegszik, és az utastérbe áramló hő lassan olvasztani kezdi jeget, óvatosan leválasztja az első és hátsó ablaktörlőket az üvegről, és megkezdődhet a harc a fagy ellen.

Álló helyzetben egyszerre haszontalan és környezetszennyező a motormelegítés. Ez részben sajnos igaz, ráadásul alapjáraton sem benzines, sem a még lassabban bemelegedő dízel autókon nem ez a legjobb módszer. Akinek van első és hátsó szélvédőfűtés az autójában, az az előbbi lépéseken hamarabb túleshet, a többieknek marad a türelem. Ők azért sem tudnak azonnal elindulni, majd fokozatosan növelt terheléssel bemelegíteni az autót, mert nem látnak ki az ablakain.

Két éve alapos téli ablakmosótesztet készítettünk, amelynek legfontosabb tanulsága, hogy a -20 fokig fagyállónak ígért (vagy erre a fagyáspontra hígított), téli szélvédőmosó folyadékok azonnal ráfagynak az üvegre, ha -10 fok alatt, menet közben spricceljük őket. Menetszélben nagyon intenzíven párolognak ezek a folyadékok, főként a bennük lévő alkohol, a visszamaradó víz pedig vékony jéghártyát végez. Ha újra spriccelünk mindez végtelenszer megismétlődik: eleinte látni fogunk, majd másodperceken belül ismét nem. Átlagos János ezért indulás előtt jégtelenít és menet közben csak akkor használja a gépi ablakmosót, ha az utastér melegét már átvették az üvegek és az ablakok viszonylag jégmentesek. 

János kicsit örül, mert az autó már halad, sőt, gyorsul lefelé az egyik budai utca lejtőjén. Pechjére mind a négy keréken nyári gumiabroncsok vannak és mivel az út jeges, két rideg felület találkozik, így nagyon nehéz lesz irányban tartani, vagy megállítani az autót. Mivel a hagyományos útszóró só éppen -10 Celsius fok alatt válik hatástalanná, pont a legkeményebb napokon vizsgázik mindenki téli vezetésből.

A legolcsóbb téli gumiszett kapaszkodóképessége is lényegesen jobb, mint a legjobb nyári abroncsoké. Az előbbiek gumikeveréke és profilkialakítása is jobban passzol a csúszós, fagyos útviszonyokhoz, fagypont alatt sem válik rideggé, keménnyé, ráadásul egy átlagos autóra, egy Volkswagen Golfra akár 50-60 ezer forintért vehetünk egy új téli garnitúrát. Ebben a cikkben olvashat bővebben az idén kapható típusokról.

Az utóbbi években rengeteget fejlesztettek a négy évszakos gumiabroncsokon is, így aki tényleg csak egy garnitúrát engedhet meg magának, annak akár ez is megoldás lehet, főként ha nem várja a valódi téli gumik teljesítményét és képes ésszel vezetni. 

Akármilyen abroncsok vannak az autón, hóban és jégen a tavasztól őszig megszokott fékút többszörösére számítsunk és vezetni is egészen máshogy kell. Legyünk bölcsebbek, mint Átlagos János, tartsunk a szokottnál nagyobb követési távolságot a forgalomban, és kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat. Aki ilyenkor arra számít, hogy minden kereszteződésben megadják neki az elsőbbséget ahol ezt írja elő a KRESZ, az előbb-utóbbi karambolozni fog és nem csak azért, mert Magyarországon az ilyesmi nyáron sem általános, de azért is, mert a városi mellékutcák torkolatát tükörjég borítja.  

Ha mégis manőverezni kell, törekedjünk kisebb kormányszögre és irányváltás előtt engedjük fel a féket, mert a fék és a kormány együttes használatával bármilyen autó kitörhet, megpördülhet. Lejtőn inkább ne engedjük felgyorsulni az autót, mert a nagy mozgási energiát még a blokkolásgátlós fék és a többi menetstabilizáló kütyü sem emészti fel túl könnyen. 

A cikk elején említett budai mellékutcához hasonló helyeken azok úszhatják meg a karambolt, akik nem blokkolásgátlós autóval rövideket fékeznek, és azonnal felengedik a pedált, ha az autó megcsúszik. Akinek az autóján van ABS, ne szaggatottan vagy pontozva fékezzen, mert az elektronika sokkal gyorsabban és precízebben szabályozza a fékerőt, s közben mindig azt a kereket lassítja, amelyen van tapadás. Így a fékút mindenképpen rövidebb lesz, mintha lábbal próbálunk segíteni. Ha akár síkúton, akár lejtőn kitörni készül az autó fara, mindig a kitörés irányába fordítsuk a kormányt (ez az ellenkormányzás), és ne az ellenkezőbe, amerre az ösztöneink diktálják. Ez a mozdulat gyakorlattal tanulható, de elsőre senkinek nem megy.

Hamarabb lelassul az autó, ha visszakapcsolunk egy sebességi fokozatot felengedjük a kuplungot, így a hagyományos féket és a motorféket együtt használjuk. Ha mindezek ellenére nem lassulunk eléggé, de még nem is száguldunk a lejtőn, akár a járdaszegélynek is kormányozhatjuk az autót. Ez szükségmegoldás, kizárólag kis sebességnél működik és csak akkor válasszuk, ha a felsoroltak kombinálásával sem tudunk megállni, de nem veszélyeztetünk sem gyalogosokat, sem a parkoló autókat. 

A melegedő utastérben lesz még egy ellensége Jánosnak: az összes ablak párásodni kezd, főként az utasok által kilélegzett levegő miatt. Két megoldáshoz nyúlhat: a bekapcsolt légkondi szárítja a levegőt és a közhiedelemmel ellentétben, használata közben is fűthetünk. Akinek az autójában nincs légkondi, az csak annyit tehet, hogy az ablakokra irányítja a meleg levegőt és ellenőrzi, hogy nincs-e belső légkeringetésre állítva a szellőzőrendszer. Ezzel is percek eltűnik a pára az ablakokról.

Tegyük fel, hogy Átlagos János megússza karambol nélkül az első kemény téli reggelt. Felbátorodik, és a hétvégén már a városon kívül autózna. Kicsit okosabb az átlagnál, tudja, hogy ilyenkor látni és látszani életmentő lehet, ezért az autó összes lámpáját ellenőrzi, a kiégett izzót cseréli és tiszta lámpákkal indul útnak.

Egyelőre egyetlen időjárási előrejelzés sem fenyeget komoly havazást, de János gondol a hazajutásra is. Egy átlagos képességű autós nem indul vidékre téli gumi nélkül, de aki biztosra akar menni, egy szett hóláncot is bekészít a csomagtartóba, és még elindulás előtt megtanulja felszerelni azt. Akár esik a hó, akár nem sem autópályán, sem autóúton nem kell mindig a megengedett legnagyobb sebességgel hajtani.

A hólánc nem csodafegyver, az autó hajtott, általában első kerekeire szerelve segíthet kikapaszkodni a hóból. A környező országokban, a téli hónapokban kötelezően előírják, viszont legfeljebb ötven kilométeres sebességig használható és azonnal le kell szerelni, ha ismét száraz útra hajtunk.  

A rendőrségi statisztikák szerint minden évben az első havazás idején történik a legtöbb közlekedési baleset, de ezek általában nem a legsúlyosabbak, mert az autósok többsége ilyenkor lassabban hajt. A fenti tanácsokat fejben tartva rengeteg helyzetet kivédhetünk, de ilyenkor még fontosabb, hogy legyen az autóban baleseti bejelentőlap, hosszabb úton pedig egy-két pokróc és egy termosznyi meleg ital.