Kitiltanák a dízel autókat Magyarországról

2017.03.01. 07:54 Módosítva: 2017-03-01 18:24:35
Nagyon benne van a levegőben a dízeltechnika lassú elmúlása, és ennek nem csak a Volkswagennél kirobbant világméretű botrány ad lendületet. A gázolajat égető motorok örök problémája, hogy kormolnak, ami rákkeltő. Egy LMP-s képviselő indítványa szerint négy éven belül meg kéne tiltani a dízel autók forgalomba hozatalát, nyolc év múlva benzinessel sem közlekedhetnénk.

Lehet, hogy Magyarországon négy éven belül kitiltják a forgalomból a dízel- és benzines autókat? Lehet, hogy jövőre újabb adóval, és az üzemanyagok jövedékiadó-tartalmának emelésével veszik el a kedvünket a tankolástól, majd lassan a benzines autók is eltűnnek a magyar városokból? Ha a Lehet Más a Politika képviselőjén, Sallai Róbert Benedeken múlik, készülhetünk, mert a néhány napja az Országgyűlésnek benyújtott indítványában mindez csak bemelegítés.

Sallai képviselő szerint az Országgyűlésnek törvényekkel kéne visszaszorítania a mai autózás minden ismert formáját, hiszen csak így érhetjük el, hogy a károsanyag-kibocsátással járó technológia belátható időn belül eltűnjön az utakról, és mindenki bringára vagy villanyautóba üljön.

Sallai szerint már szeptembertől szigorítani kéne a szmogriadó riasztási fokozatának korlátozását a városokban, és ha olyan rossz lesz a levegő, mint február elején volt, ki kéne tiltani az Euro 4-nél alacsonyabb besorolású járműveket. Az ilyen autók többségét 2005-ben, vagyis a norma kötelezővé tétele környékén gyártották, itthon ilyenek a legnépszerűbb típusok, több százezer van belőlük. A javaslat ezen pontja nyilván Budapestre vonatkozik, de vidéki városok is átvehetnék.

A képviselő  emelné a gázolaj jövedékiadó-tartalmát, és különadót vetne ki jövőre minden, szén-dioxid-kibocsátással járó üzemanyagra, a hibridekre adott kedvezményeket fokozatosan megszüntetné, és megtiltaná az összes, 150 kilowattnál, vagyis 204 lóerőnél erősebb személyautó forgalmazását. Nem tévedés - jövőre.

A forgalomból kivont, amúgy hibátlan Volkswagenek várják sorsukat egy elhagyott detroiti stadion parkolójában. Az ok az a környezetvédelmi dízelbotrány, amellyel a Volkswagen ráirányította a világ figyelmét a dízelproblémára
A forgalomból kivont, amúgy hibátlan Volkswagenek várják sorsukat egy elhagyott detroiti stadion parkolójában. Az ok az a környezetvédelmi dízelbotrány, amellyel a Volkswagen ráirányította a világ figyelmét a dízelproblémára

A képviselő szerint 2020-ra minden dízelmotorral szerelt gépjármű forgalmazását teljesen meg kéne tiltani Magyarországon, ugyanekkor az Euro 4-nél alacsonyabb besorolású benzinesekét is. Akkortól az Euro 5-ös, vagyis 2010 környékén gyártott benzinesek és dízelek sem hajthatnának be többé a nagyvárosokba. Ugyanitt olvasom, hogy öt évvel később már besorolástól függetlenül sem benzines, sem dízelmotoros autót nem lenne szabad árusítani. 

Ha figyelembe vesszük, hogy a világ éves járműgyártásának még mindig csak egyszámjegyű százalékát adják az alternatív hajtású modellek, a teherautók és buszok közt meg még ennyit sem, nem nehéz belátni, hogy ezek a tiltások és korlátozások gyorsan romba döntenék a közúti közlekedés rendszerét. Nem volna mibe átülni.

Te tankolod az államkasszát

Tavaly összesen több mint 3,3 milliárd liter benzint és gázolajat adtak el, Magyarországon. Mindkettő jövedéki adóköteles. A benzin árában, literenként 120-125 forint az adótartalom, a gázolajéban pedig körülbelül 110-120, szintén literenként attól függően, hogy 50 dollár alatt, vagy e fölött jár-e a kőolaj hordónkénti világpiaci ára. 2015-ben az üzemanyagokból származó teljes éves jövedékiadó-bevétel közel 600 milliárd forint volt.  

Hogy lássuk, egyébként mennyi realitása van az ötletnek, utánanéztem, milyen autóval járnak most a magyarok. 2012-óta jelentősen bővült hazai személygépjármű-állomány, így az akkori 2,978 millióhoz képest tavaly már több mint 3,3 millió autó volt forgalomban. Tavaly az összes autó harmada dízel volt, pedig még 2012-ben is csupán 23 százalék volt az arányuk a benzinesek mellett. 

Miközben az autók száma nő, átlagkoruk is emelkedik, már több mint 13,5 év. A tipikus magyar rendszámú autó 2003 közepén készült, környezetvédelmi besorolása Euro 3-as, vagyis a szmogriadó legsötétebb napjaiban nem hajthat be Budapest belvárosába. Ennek ellenére a tiltás idején alig javul a levegő minősége. Nem az autók jelentik a legnagyobb környezeti terhelést, de a fa- és szénfűtést még egy zöld politikus sem tiltaná be a legnagyobb hidegben.

A 2008-as válság óta kevesen vesznek új autót. Tavaly mindössze 96 ezret adtak el belőlük, és ez is huszonöt százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az új autókat általában cégek vagy az állam vásárolja, a magánvevők aránya alig harminc százalék, utóbbiak a kis és közepes benzineseket kedvelik leginkább.

A magyar autóvásárlók zöme viszont nyolc-tizenhárom éves, 1,5 millió forintnál nem drágább járművet keres, de az évi több mint 600 ezer darabos használt piacon rengetegen még ennél is olcsóbb autókat nézegetnek. Az utóbbi hét évben nem történt érdemi változás.

Egyre több használt autót hoznak be külföldről. Tavaly már több mint 140 ezer példányt honosítottak, melyek közt legfeljebb néhány száz lehetett benzin-elektromos hibrid, illetve néhány tucatnyi a villanyautó. Az importautók zöme idősebb, dízelmotoros típus, mert az olyan körülbelül harminc százalékkal kevesebbet fogyaszt, mint az azonos motorméterű és teljesítményű benzines. Mindegy, hogy a gázolaj literenkénti ára már évek óta eléri vagy meghaladja a benzinét, a magyarok a tankolás költséget figyelik, mást nem.

Márpedig egy öreg dízel autónál a karbantartás és javítás esetenként akár több százezer forint is lehet, és ha elhanyagolják, az autó erősen kormolni fog, amíg egyáltalán beindul. A behozott típusok toplistájának első két helyezettje, a BMW 3-as sorozat, illetve a Volkswagen Passat is, mindkettő egy-egy turbódízel motorral. A használtimport-piacon tavaly 53 százalék volt a dízelek aránya, az újakén mindössze 36, és mindkét esetben fokozatosan fordulnak ismét a benzinesek felé a vevők. 

Mindeközben összesen alig több mint 1500 tisztán elektromos, illetve konnektorról tölthető plug-in hibrid van forgalomban. Aki új, alternatív hajtású autót keres, annak a másfél millió forintos állami támogatás ellenére több mint hatmillió forintot kell költenie, és még akkor is csak egy Volkswagen e-Up városi miniautóra futja majd. Ez ma nagyon keveseknek reális választás, hiszen kevés helyen lehet villanyautót tölteni az országban.

Sallai szerint az adó- és bérpolitika az oka mindennek, hiszen minden szabály az elavult technológia felé tereli a vásárlókat. A legolcsóbb új autó körülbelül kétmillió forintba kerül, a magyarok többségének az sem reális lehetőség. 

Ha minden változatlan marad, az évtized végén átlagosan több mint 15 éves autókkal járunk majd, a dízelek aránya 35 százalék lehet. 2020-ban, amikor az LMP-s javaslat megszüntetné a dízelek árusítását, legfeljebb 200 ezer új autót adnak majd el, többségüket cégeknek. A magánvevők vesznek majd 700 ezer használt autót itthon és külföldön, és nem valószínű, hogy azok fiatalabbak lesznek, mint a mostani kedvencek.

Sallai Róbert Benedek figyelemfelkeltésnek szánta javaslatát, és amikor megkerestem telefonon, állította, hogy ismeri a magyarországi autós tendenciákat. Azt mondja, nem is várhatunk mást egy olyan kormány idején, amely rossz irányba viszi a gazdaságot, és a vállalkozóknak járó járművásárlási, illetve fenntartási kedvezményekkel sem a zöld technológia terjedését támogatja. 

Sallai azt is elárulta, hogy a Norvégiában felmerült szigorítási ötletet tekintette mintának. Európa egyik leggazdagabb országában már összesen több mint 100 ezer elektromos és 34 ezer plug-in hibrid, vagyis konnektorról is tölthető, benzines-elektromos autó van. Az ország villamosenergia-szükségletét majdnem teljes egészében vízerőművekben előállított árammal fedezik, mégsem fogadták el a javaslatot. Az norvég haladáspárt, az ötletgazda egyébként szintén 2025-től tiltotta volna ki az utakról a benzines és dízelautókat.

A norvég javaslat tavaly júniusban járta be a világsajtót, majd őszre parkolópályára tették, de erről kevés helyen írtak a sajtóban. Most egyáltalán nem szerepel az ország középtávú közlekedéspolitikai stratégiájában a benzines és dízelautók durva kitiltása. Az ottani haladáspárt nyilván feltűnéskeltésnek szánta az ötletét, ahogy Sallai Róbert Benedek is, csak utóbbi kis fáziskéséssel.

A norvégok rájöttek, hogy az új technológia terjedését kedvezményekkel és nem tiltásokkal kell támogatni, ha ugyan kell, mert az autóipar pedig lassan arra jön rá, hogy a mostani akkumulátortechnológia, a nyersanyagigénye és az elhasznált akkumulátorok nehézkes megsemmisítése miatt nem végleges megoldás. A jövőben járhatunk még üzemanyagcellás autóval is. Jelenleg a Toyota árusít ilyen autót, de a Miraival is van egy kis gond: több mint 24 millió forintnyi euróba került, amikor kipróbáltuk, de Európában csak pár országban forgalmazzák, mert szinte sehol nem lehet megtankolni. Kíváncsian várom, hogyan fogadja az országgyűlés Sallai Róbert Benedek indítványát. 

Az indítvány eredeti szövegét itt olvashatják.