Így okoz tömegbalesetet a budapesti autós

2017.05.26. 13:52 Módosítva: 2017-05-26 14:37:54
Öt éve cirkálnak a főváros útjain a VT-Arriva buszai, melyekre külső és belső kamerákat is szereltek. A felvételeket eddig senki nem láthatta a cég dolgozóin és a rendőrségen kívül, pedig miután megnéztünk néhányat egyértelművé vált, hogy ezeket kéne mutogatni minden autósnak, bringásnak, gyalogosnak és motorosnak, hogy kevesebb legyen a baleset. Íme néhány tipikus eset felvétele, melyekből érdemes tanulni.

Közel négyszáz buszt üzemeltet Budapesten a VT-Arriva, ami a teljes fővárosi állomány harmada. Havi kétmillió kilométernyi menettapasztalat nemcsak a cég ezerkétszáz sofőrjének fejében gyűlik évek óta, hanem a szóló buszok hét, a csuklósok nyolc fedélzeti kamerarendszerének memóriájában is, legalábbis egy darabig.

A cég most először adott ízelítőt azokról vészhelyzetekről, melyeket leggyakrabban rögzítenek a külső és belső kamerák. Az összes kamera az adatvédelmi törvénynek megfelelően rögzít képet és hangot, és ha egy baleset után valamelyik hatóság nem kéri ki a felvételeket, azok egy idő után automatikusan törlődnek. 

Márkus Péter, forgalombiztonsági igazgató meglep, amikor azt meséli, minden évben kötelező ismeretfelújító oktatást tartanak a sofőröknek. Ezen sok videót is megnéznek közösen, de azt is újra elmondják a kollégáknak, hogy merjenek kicsit fékezni, amikor váratlanul a busz elé vág egy szabálytalan autó.

Egy vizsgálat szerint a mai buszok 18 km/óra sebességről lassítva 32 métert gurulnak a megállásig, ha a sofőr szeretné elkerülni, hogy az álló utasok közül bárki elessen, miközben ugyanezek a buszok 1,5 méteren belül állóra fékeznének, ha vezetőjük a teljes fékerőt kihasználná. Egy ilyen vészfékezés közben rengetegen súlyosan megsérülnének. 

A sofőrnek mindig az utasokat kell védenie, hiszen az álló és menetiránynak megfelelően ülő utasok zömének esélye sem volna megkapaszkodni a nagy fékezéskor, sokan egyáltalán nem kapaszkodnak. Az utasok védelme érdekében akár meg is törhetik a buszt, bizonyos helyzetekben az sem gond, ha a szabálytalan autót egyszerűen eltolják maguk elől. Városi tempónál szinte mindig szerencsésebben végződnek jármű-jármű ütközések, mintha a sofőr reflexből beletaposna a néhány éves Mercedes és MAN buszok pokolian erős fékjébe. Két éve elsőként próbálhattam ki a cég új buszait, készítettünk is erről egy alapos videót, mielőtt továbbmennénk, érdemes megnézni.

Azt a sofőrt, aki mégis balesetet okoz, fokozottan figyelni kezdi a cég, szigorúbb utánképzésre és szimulátorozásra küldik, majd további hónapokig figyelik a teljesítményét, és hogy elég biztonságosan vezet-e. A cég saját kimutatásai szerint nagyjából 250 ezer kilométerenként történik olyan esemény, amelyet részben vagy egészben a sofőr okoz, az esetek túlnyomó többséget mi, a többi közlekedő. 

A buszsofőrök leggyakoribb hibái

Bár ez a cikk az autósok, motorosok és a többi közlekedő életveszélyes hibáiról szól, a VT-Arriva arra a kérdésre is válaszolt, hogy melyek a hivatásos buszsofőrök leggyakoribb hibái. Ezek egy része csak anyagi kárt okoz, az utasok és az úton lévők néha észre sem veszik, hogy történt valami, a többi viszont sérüléssel végződik. Íme néhány példa.

  • Belógó faágak törik el a busz ablakait és tükreit. Ezek és a szélességjelzők fogyóeszközök.
  • Magasabb padka esetén odaütik a busz alját, sarkait. Ennek oka, hogy a megállók padkái a régi típusú buszok méreteihez készült.
  • A holttérből adódóan a sofőrök sokszor nem észlelik időben a közelben lévő autókat, ezért nehéz lereagálniuk például, ha valaki szabálytalanul vált sávot, vagy bevág a busz elé.
  • Előfordul, hogy a közlekedéstechnikai berendezések, kijelölt nyomvonalak nincsenek tekintettel a járművek sajátosságaira. Pótlás, terelés esetén beküldik a budapesti buszokat a szűk utcákba is, ahol azok el sem férnek egy-egy kanyarban.
  • A Széll Kálmán tér átépítésénél sem hagytak elég fordulókört a buszok számára, ebből is fakadtak már kisebb balesetek.

Utasok panaszai alapján:

  • A sofőr vagy az automatika rázárja az utasra az ajtót. Ez sérülést nem okoz, mert a modern buszok ajtói ellennyomás esetén visszanyitnak. Ezekben az ügyekben gyakori, hogy az utasok még akkor is folytatják a fel- és leszállást, amikor a sofőr már jelzi, hogy záródnak az ajtók.
  • Visszatérő gond a rendőrség részéről azokban az esetekben, amikor valaki agresszíven viselkedik az utastérben. A VT-Arriva buszain a vezetőfülkék zártak, védik a sofőrt, de a többi utast nem. Persze ezekről az incidensekről is több kamerás videofelvétel készül.

A VT-Arriva és a BKV, illetve a Volán modern buszai nemcsak lassulásban, de gyorsulásban is bármikor felülmúlják a régi Ikarusokat, sőt, a terheléstől és a terepviszonyoktól függően változtatják a sebességváltási pontokat is. Így még emelkedőn sem olyan lomhán indulnak meg, mint elődeik. Az autósok persze továbbra is mozgó útakadálynak tekintik a buszt, és néha hajmeresztő kockázat árán próbálnak előzni. 

Aki száz emberrel a fedélzeten vezet, előre kell gondolkodnia, számítania kell a többi közlekedő hibáira. Sokan nem tudják például, hogy a többi közlekedőnek kötelessége lassítással vagy akár megállással elősegíteni a busz elindulását a megállóból és besorolását a forgalomba. A sofőröket defenzív vezetésre oktatják, a szabály szerint is meg kell győződniük arról, hogy beengedik őket, ráadásul a budapesti autósok jellemzően nem lassítanak, hanem gyorsítanak, amikor meglátják, hogy indexel és elindul a megállóból a menetrend szerinti járat. Az öblös ütközéseket okozó autósok többsége arra hivatkozik, hogy vészfékeznie kellett volna, hogy beférjen elé a busz, azért nem tudott időben megállni. Az autósok pechjére mindent vesznek a kamerák a busz előtt és mögött is, vagyis értelmetlenül próbálkoznak ezzel a mesével azok, akik nem segítették, hanem akadályozták a buszt. 

Lássuk a leggyakoribb szabálysértéseket a busz külső és belső kameráinak szemszögéből! Az összes felvétel kis sebességnél készült, a buszok sokszor lépésben, vagy egy kerékpáros tempójában haladtak, amikor megtörténtek a balesetek, melyeknek szereplői egy esetben sem szenvedtek szenvedtek maradandó sérülést. Az utastérben készült snitteket személyiségi jogi okokból elhomályosítottuk, de a lényeg így is egyértelműen látszik.

1. Az autósok zömmel a kanyarodási szabályokat sértik meg és nem néznek tükörbe, mielőtt bevágnak egy busz elé. Amikor az út jobb szélén halad a buszsáv, és onnan kell kanyarodnia az autósoknak egy kereszteződésben, rendszerint a belső sávból, folyamatos sávváltással húzódnak jobbra, amivel nullára csökkentik a sofőr esélyét a fokozatos lassításra. Ilyen helyzet a Rákóczi úton számos helyen, az Astoriánál, vagy a Thököly úton is előfordult már.

A Rákóczi úton történt balesetnél az ütközést elkerülte a sofőr azzal, hogy vészfékezett, de rengetegen azonnal eldőltek az utastérben. Sokan mobiloznak, nem kapaszkodnak, így esélyük sincs talpon maradni egy ilyen esetben.

2. A bringások jellemzően kétféle hibát követnek el. Amikor a busz mögött, szélárnyékban mennek, nem számolnak azzal, hogy a busz nagyon rövid távon képes akár állóra fékezni. Az első felvételen, melyen egy szélárnyékban tekerő bringás a busz hátuljának csapódik, az Erzsébet hídon történt. Egy másik esetben a bringás a Körúton esett el minden előjel nélkül a busz előtt, és kész csoda, hogy nem került alá. A harmadik felvételen egy bringás szemből a villamosvágányon érkezik, kereke beakad az egyik sínbe, a busz elé zuhan, ezért a sofőrnek el kellett rántania a kormányt.

3. Sok robogós-motoros esőben is pontosan ugyanolyan gyorsan vezet, mint száraz időben, és bár 2010-óta legálisan mehetnek a buszsávon, nem sokan számolnak azzal, hogy akár egy kátyún is eleshetnek. Az alábbi felvételen nem ez történt, itt egyszerűen túl gyorsan akarta bevenni a kanyart a szemből érkező robogós, és becsúszott a busz alá.

4. A gyalogosok elsősorban a kétszer egysávos utak túloldalát nézik, mielőtt az úttestre lépnek. A VT-Arriva olyan felvételt is őriz, amelyen valaki annyira igyekezett elérni a megállóban várakozó buszt, hogy az fél méterrel az elindulása után hanyatt lökte, mert befutott elé. Szintén tipikus eset, amikor egy gyalogos egy álló busz takarásából lép ki. Ez még autóval is védhetetlen.

Jóllehet a cég minden évben levelet ír a huszonhárom budapesti kerület önkormányzatának, továbbra is fogynak a buszablakok a kertészeti munkák miatt. Az út menti fűsávokat motoros kaszával nyíró munkásoknak elvileg előírják, hogy feltartott ponyvával védjék az elhaladó járműveket a gép alól felpattantó kavicsoktól. Többnyire nincs ponyva, pedig egy Mercedes busz oldalablaka 350 ezer forint. Az üvegtörések felelőseit szinte sosem találják meg, szóval nemcsak az autósoknak, bringásoknak és motorosoknak kéne jobban vigyázniuk, ha jön a busz.