2017.10.26. 06:09
A magyar használtautó-piacon hemzsegnek a kereskedői trükközések, de az éremnek van másik oldala is, amikor a vevő szeretne érdemtelenül utólagos kedvezményt kicsikarni, vagy olyan hibáért felelőst találni, amely természeténél fogva nem esik a szavatosság körébe. Lássuk, mikor nem érdemes használtautó-vásárlóként reklamálni.

A vásárlói tévedések és trükkök ugyanolyan változatosak, mint a kereskedői átverések. Mivel a kezdetben még csak kellemetlen helyzet könnyen súlyosabb jogvitába torkollik, érdemes megismerkedni néhány olyan esettel, amikor a vásárló szavatossági igénye alaptalannak bizonyult, és jobb lett volna, ha megspórolja a vitára fordított időt, energiát, és persze a költségeket. 

Amikor a hiba észlelhető

Gábor, életében először használt autót indult vásárolni egy hirdetés alapján. Munkába járáshoz keresett kocsit, nem volt semmilyen extra elvárása, és éppen megfelelt számára egy olcsón hirdetett, 2004-es, 1,2-es, benzines Skoda Fabia. Miután jónak tűnt az autó beltere, Gábor tett vele néhány kört a kereskedés udvarán, ám mivel esett az eső, és egyébként sem ért az autókhoz, úgy gondolta, hogy nem húzza az időt, megveszi.

A kép illusztráció
A kép illusztráció

Az átírás után elvitte egy alapos mosásra, de hazafelé menet feltűnt, hogy folyamatosan ellenkormányoznia kell, mert az autó még egyenes úton is félrehúz. Hazaérve beparkolt a lakás előtti parkolóba, és ismét körbejárta az autót, de ekkor már rengeteg apró hibát látott. Elöl és hátul kőfelverődésnek tűnő szélvédőkárok, a jobb hátsó sárvédő láthatóan elállt lökhárítótól, a hátsó üléssor háttámláján pedig szakadt volt a kárpit. A jobb hátsó ajtót kinyitva a küszöbről ujjnyi rozsdafolt köszönt vissza, a jobb oldali elektromos ablakemelő pedig nem működött.

Gábor útja innét egy közeli márkafüggetlen szervizbe vezetett. A gyors diagnózis szerint cserélni kell a lengéscsillapítókat, majd be kell állítani a futóművet és a Fabiára ráfér némi rozsdaelhárítás is, illetve ki kell cserélni a szélvédőt és az egyik ablakemelő-motort.

A szervizben talált hibákról lista készült, és Gábor ezekkel ment vissza a kereskedésbe reklamálni. Úgy gondolta, hogy mivel senki nem tájékoztatta a hibákról, ezek rejtett hibák, így a javítási költségeket, vagy azok egy részét az eladónak át kell vállalnia. Tény, hogy a kereskedés vezetője érzéketlenül lepattintotta, ám ezzel együtt Gábor igénye jogilag nem megalapozott. Azért nem, mert azokért a hibákért, amelyeket a vevő az adásvétel során felismert, illetve kellő körültekintés mellett felismerhetett volna, nem lehet szavatossági igényt érvényesíteni.

Ilyen nyilvánvaló és könnyen észrevehető hibák esetén nem jelenthet mentő körülményt a rossz időjárás vagy az időhiány, sem pedig a külön tájékoztatás hiánya. Gábor esetében tulajdonképpen nem is beszélhetünk rejtett hibákról, legalábbis jogi értelemben. Az kétségtelen, hogy számára ezek egy időpontig rejtve maradtak, ám ennek oka az volt, hogy ő nem figyelt eléggé, amikor megnézte az autót.

A jogalkotó nyilván ez utóbbi körülményt nem kívánja az eladó terhére értékelni, hiszen ez ellehetetlenítené a kereskedelmet. A hasonló esetekben rendszerint előkerül még az az érv, hogy a hibákhoz képest túlárazott volt az adott jármű. Ez ugyancsak nem hathatós hivatkozás, mivel a vételár szabad megállapodás tárgya, és a vevőnek kell az alkut a dolog tulajdonságaihoz igazítania.

Életkorból, futásteljesítményből eredő hiba (pech)

Ákos egy 2006-os Audi A6-ost vásárolt, kétliteres, 140 lóerős dízelmotorral és Multitronic váltóval. Bár a kocsit egy kereskedésből hozta el, az előző tulajdonos személyes ismerőse volt. Az Audinak nem buherálták meg sem a kilométeróráját, sem a szervizbejegyzéseit, vezetett szervizkönyve eléggé bizalomgerjesztő volt ahhoz, hogy Ákos végül mellette döntsön. 400 ezer ismert kilométerrel vette át az autót, kétmillió feletti vételár ellenében. A próbaúton kifejezetten figyelt az érzékeny és nagyon drágán javítható automata váltó működésére, de az Audi ekkor még kiválóan működött.

Ezután mindössze 400 kilométeren át örülhetett az Audinak, mert egy indítást követően az autó többé nem mozdult. A márkaszervizben viszonylag hamar kiderítették, hogy a fokozatmentes automata váltó nem egyszerűen elromlott, hanem anyagfáradás miatt több kisebb fémdarab letört, bekerült a mechanikába és javíthatatlanul tönkretette azt. Ákos megkérte a szervizt, hogy a kiszerelt váltót őrizzék meg neki, amíg az eladóval nem tudja rendezni a problémát. Az eladó azonban nem vállalta felelősséget, ezért Ákos perelni kezdett. Álláspontja szerint a gépjármű egyik főalkatrésze már az adásvétel pillanatában rejtett hibás volt.

Ákos két okból veszítette el a pert. Egyrészt azért, mert egy ilyen sokat futott autónál, a gondos karbantartás ellenére is számítania kell a vevőnek az életkorból és addigi teljesítményből eredő meghibásodásra. A Multitronic végzetes hibája biztosan nem állhatott fenn az adásvétel pillanatában, hiszen akkor Ákos nem tudott volna eljönni az autóval a telepről.

Tény, hogy nagyon rövid idő és nagyon kis távolság megtétele után jött elő egy olyan hiba, ami egy folyamat eredménye, de ha ezt nem jogi műszóval akarjuk leírni, akkor csak azt mondhatjuk: pech.

A pervesztés másik oka, hogy a kérdéses váltó szétbontott alkatrészeit a szerviz a költözést követően elveszítette, így azt már senki nem tudta megvizsgálni, márpedig a bizonyítási teher Ákosra hárult, hiszen magánszemélytől vásárolta a kocsit.

A bírói gyakorlat egyértelműen azt a többségi álláspontot alakította ki, hogy a felismerhető hibák körébe tartoznak azok, amelyeket a jogosultnak a kötelezett tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Felismerhető hibának számítanak azok a hibák is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható.

Sok olyan alkatrész van, amelyek időszakonkénti komplett cseréjével kell kalkulálnia az autótulajdonosnak. A jogi megítélés akkor változik meg, ha olyan alkatrész megy tönkre, amelyről az eladó kifejezetten azt állította, hogy nemrég cserélték, így a vevőnek nem kell a hibára számítania. Így például, ha a vevő nem cserélteti le a vezérműszíjat és a görgőket, majd 200 ezer kilométernél tönkremegy a motor, csak saját magát hibáztathatja, kivéve, ha az eladó azt állította, hogy 160 ezernél ezeket cserélték.

Értékvesztés a javítás után

Érdekes példa László esete egy újként vásárolt Nissan Qashqai 1,6 dCi-vel. Ebben az autóban különböző műszaki anomáliák miatt motort kellett cserélni, és bár jó darabig ment a huzavona a tulajdonos és a szerviz közt, végül ezt jótállás keretében ingyen elvégezték, ráadásul László csereautót is kapott a javítás idejére. Ezzel együtt senki nem térítette meg Lászlónak a kieső idejét, az ügyintézésre fordított energiáit és az idegeskedését. (Utóbbi érthető, hiszen drágán vett egy vadonatúj autót, amellyel mégis sok gondja volt.) Mivel megingott a bizalma a Nissanban, el akarta adni, de úgy gondolta, a leendő vevő is bizalmatlan lesz a motorcsere miatt, ezért olcsóbban fogja megvenni az autót. László ezért kompenzációt kért a kereskedőtől.

A kép illusztráció
A kép illusztráció

Jóllehet a magyar joggyakorlat ismeri és elismeri mind az úgynevezett tapadókárok és a következményi károk fogalmát, azt azonban nem, hogy a szakszerű hibaelhárításon felül további kompenzációt érvényesítsen egy autóvásárló. Ebben az ügyben tehát annak volt döntő jelentősége, hogy László Nissanján a motorcsere segített-e vagy sem, megszűntek-e a panaszolt műszaki problémák. Mivel ezek kivétel nélkül megszűntek, ezért László utólag egy forintot sem kapott.

A fenti példákból látszik, néha már a kezdet-kezdetén teljesen világos, hogy egy új vagy használt autó hibájáért nem felelős az eladó. Más esetekben pedig azt kell(ett volna) alaposan felmérnie a vevőnek, hogy van-e elegendő információja, adata, bizonyítéka arra vonatkozóan, hogy a hiba mikor keletkezett és annak felmerülésével az autó esetében számolnia kellett-e.

Hiába lehet elképzelhető, hogy a hiba már megvolt az adásvétel pillanatában is, ennél nagyobb bizonyossággal kell tudni alátámasztani a sejtést, és azt is figyelembe kell venni, hogy a használt autó vásárlásának költségeibe - a vételár és átírási költségek mellett - a futásteljesítményből adódó időszerű szervizköltségeket is bele kell kalkulálni.

Vagyis a hibás teljesítésre vonatkozó polgári jogi rendelkezéseket kiteljesítő bírói jogalkalmazásnak az az üzenete, hogy a vevő járjon el különös körültekintéssel az adásvétel során, majd pedig ne hárítson át olyan költségeket, amelyek felmerülésének lehetőségével reálisan számolnia kellett.

A cikk szerzője a DAS Jogvédelmi Biztosító jogtanácsosa.