Vakrandi a Citroën jövőjével

2009.02.09. 02:56
A viccesebb autógyárak néha csinálnak ilyesmit: meghívnak egy rakat újságírót úgy, hogy nem árulják el, miről lesz szó. Ezek általában olyan bejelentések, amelyekért az ember egy lépést se tenne. Hátha mégis eljönnek sokan. Mondjuk egy facelift, két új krómcsíkkal, és hasonlók.

Megint egy titokzatos e-mail. Meghívjuk Önt egy eseményre, amelyen úgymond „a Citroën történetének új fejezete kezdődik”. Az ilyen dumát már nem veszi be az ember annyi pofára esés után.

A menetrend a szokásos. Találkozó, reptér, repülő, Párizsban újabb reptér, busz. A busz célba veszi a Concorde La Fayette szállodát, amely kicsit kopott kívülről, kicsit szürke, de impozáns és jól mutatja, milyennek képzelték a jövőt a hetvenes években a franciák. Nem messze tőlünk a Bois de Boulogne, azaz a Boulogne-i erdő, a transzszexuális és hagyományos prostitúció központja; a másik irányban pedig a legalább ennyi látogatót vonzó diadalív.

A szálloda 137 méter magas, a tetején lévő antennával pedig 190 – ha a Défense negyed felhőkarcolóit nem számítjuk, ez a város harmadik legmagasabb épülete, amelyben 950 szoba van. Ebből körülbelül 350-et vettek ki a külföldi újságírók számára. A szálloda menedzsmentje szerintem drukkol, hogy a Peugeot is megújuljon, és aztán a Renault is… elvégre nehéz időket élünk.

A szobám a 24. emeleten van, azon az oldalon, ahonnan a Sacré Coeur látszik a távolban. Rohanni kell, öltöny felugrik… és ekkor a nap sugarai a felhők közötti lyukon át megvilágítják a híres székesegyház környékét. Dögöljek meg, inkább elkések, de lefotózom! Legalább lett egy értékes képem is.

Időugrás, autóbusszal. A Champs Elysées-n vagyunk, az öltönyös csürhe a mozi előtt téblábol. Nem szabad eltéveszteni a bejáratot, rögtön a mozitól jobbra a Lido ajtaja, balra meg egy Mercedes-szalon. Nem vacak, ahogy egyik autószalon sem Párizs legfőbb sugárútján, van ilyenje a Citroënnek is, csak kicsit odébb, a negyvenkettes szám alatt. Egy a lényeg, középen kell bemenni, szigorúan a moziba.

Spanyol, kínai, francia, angol, orosz és magyar nyelvű Citroën-reklámok peregnek, amíg megtelik a terem. Legalább tízszer láttuk mindegyiket, transzformer korcsolyázik, táncol, satöbbi. És minden körben Sebastien Loeb is megszerezte aktuális vb-címét, újra és újra.

Majd elkezdődik a húszperces krimi, amely egész estét betöltőnek tűnik. A cselekménye annyira blőd, hogy nem részletezném. Egy Citroën-szalonban játszódik, ahonnan ellopják azt az autót, amelyet a sztori szerint Loeb mutatna be másnap a nagyérdeműnek. Mivel az összes említésre érdemes szereplőt felsoroltam, tessék kreatívan kitalálni, hogy ki a tettes. Ja, és az egészet úgy, hogy Loeb egy szót sem szólt, dramaturgiailag. Vagy ha szólt, akkor éppen járatták a C4 WRC motorját a háttérben, és elnyomta, mit mond. Kár, mert ha olyan zseniális színész, mint amilyen pilóta… vagy talán mégsem?

Villany föl, sajtós belibben, beszéd. Természetesen a filmben látott kereskedés már a Citroën új arculatát mutatta, az új logóval, amelynek – minő meglepetés! – ívesre hajlottak a szárai. És lecserélik a levélpapírt, névjegyeket, mindent, az új weblap Magyarországon aznap éjfélkor élesült. Állítólag egy ideje már ment rajta a visszaszámlálás, de nekem spéci nem tűnt föl, pedig párszor elnéztem oda adatokért. Szerintem a hazai közönség kibírta volna másnap reggel hatig, sőt, akár hétig is új embléma nélkül. Meg az új, „Créative Technologie” márkaidentitás nélkül is.

Kiderül az is, hogy a kereskedések teljesen átalakulnak, átlátszóak lesznek, a műhely jól elkülönül, satöbbi. A lényeg, hogy a kereskedőknek valószínűleg a zsebükbe kell nyúlniuk, sőt, kedvességre, gyorsaságra, pontosságra kell kényszeríteniük alkalmazottaikat: a szalonban például 3 percen belül szóba állnak majd az emberrel, a végén meg megköszönik az érdeklődést, kikísérik és elköszönnek tőle. Szóval, minden téren komolyak lesznek a változások.

Igaz, nem egyik pillanatról a másikra, nyolcezer értékesítési ponton. Szép is lenne. És új használtautó-brand is lesz, Citroën Select néven, bevizsgált autókkal, hétéves korig akár kiterjesztett garanciával, hogy a bizalmat erősítsék. Továbbá külön szekció foglalkozik majd a flottaügyfelekkel, Citroën Business néven.

Aztán felcsendül a válság szó, már más szájából, aki előadja, hogy a „mindig nagyobbat” elv a múlté, az embereknek inkább jobb cuccok kellenek majd. Pont olyan prémium izék, mint amilyen a Citroën nemesebbik DS sorozata lesz. Ennek első tagja villant fel a filmben, mint ellopott autó. Ez az autó egyébként a DS Inside tanulmány , amely a 2010-re ígért DS3 jelű Citroën formáit vetíti előre. Később jön a DS4, DS5 is – miközben a C1-2-3-4-stb. vonulat is megmarad.

Tehát a Cápa feltámasztásából csupán a DS név újraélesztése volt igaz, de itt maximum a marketing lesz forradalmi. Első lépésként megmagyarázzák, hogy a DS már nem a Déesse szóval (=istennő, déesz-nek ejtendő) játszadozás, hanem a Different Spirit (más szellem) angol szavak rövidítése. André Citroën pedig forog a sírjában.

Vetítés vége. A csürhe újra az utcán, ahonnan a párizsi BKV buszai szállítják a népet a Gabriel szálloda halljába. Ezt csak nálunk számítana szégyenteljes eseménynek, ott elég jók a buszok.

Ekkor még hátravolt az est java. Lapozzon, meg fog lepődni!