Szabványrendőröket akarunk!

Közélet: Sebességcsökkentő borda

- gyulavitéz -

2008. március 5., szerda 07:31

Sportkocsival járok, a kemény futómű és a viszonylag alacsony hasmagasság miatt fokozottan érzékeny vagyok a fekvőrendőrökre, de azt hiszem, annak is lenne egy-két keresetlen szava, aki lágyan ringatózó limuzinnal közlekedik.

A Népfürdő utcai lakótelep gyilkos betontömbjei súlyos centikkel magasabbak
lennének a szabványnál, ha lenne

Nem tudtam, milyen nagy fába vágtam a fejszémet, amikor kitaláltam, nekiállok oknyomozni fekvőrendőr ügyben. Hamar belefutottam a forgalomcsillapító küszöb, illetve a sebességcsökkentő borda kifejezésekbe, annál később sikerült értelmes válaszokat kapni a kérdésekre, amik a témában felmerültek.

Először Demszky Gábor sajtóirodájánál próbálkoztam, de kiderült, fekvőrendőrt nem raknak főútvonalra, márpedig a mellékútvonalak nem a főváros, hanem az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Ekkor találomra megkerestem egy pesti és egy budai önkormányzat sajtóirodáját. A III. kerületben van sok fekvőrendőr, velük kezdtem.

Beszéltem egy hölggyel telefonon, s ahogy kérte, elküldtem neki egy mailt tele kérdésekkel. Aztán nem történt semmi. Kábé másfél héttel később kaptam egy levelet a XI. kerületi önkormányzattól – hogy miért pont a XI., és hogyan jutott el hozzájuk az ügy, ne kérdezzék. Néhány szűkre szabott mondat, konkrét válasz sehol, helyette megnevez néhány jogszabályt, melyekből állítólag kiderülnek a válaszok a kérdéseimre.

Megnéztem a közlekedéssel kapcsolatos rendeleteket, de nem lettem okosabb. Nem vagyok jogász, könnyen lehet, hogy elsiklottam sok fontos információ felett, de a legrosszabb az volt, hogy – amellett, hogy nem kerültem közelebb a megfejtéshez – úgy éreztem, lepasszoltak. Kaptam egy udvarias, nulla energiabefektetéssel megírt választ, amivel nem mentem semmire. Ezzel a vonallal inkább nem is foglalkoztam tovább, mentem inkább az V. kerülethez.

Ez a fekvőrendőr meg annyira kicsi, hogy szinte észre sem vesszük

Az V. kerületben sajnos nem sok a fekvőrendőr, Nagy Szabolcs, az Építési és Műszaki Osztály vezetője ennek ellenére igyekezett megválaszolni a kérdéseimet, sőt adott néhány telefonszámot is, így jutottam el végül Bartkó Györgyhöz, a Fővárosi Közlekedési ügyosztály csoportvezetőjéhez, akinek több tapasztalata van ez ügyben. Jöjjenek hát a kérdések és a válaszok, melyeket az említett urak adtak.

Kié a fekvőrendőr?

A fekvőrendőr a közterület üzemeltetőjének, vagyis jellemzően az önkormányzatnak a tulajdonában van. Elméletileg előfordulhat, hogy egy üzletközpont, bank vagy magánkórház kap engedélyt rá, hogy saját pénzen saját fekvőrendőröket helyezzen el, de nem ez a gyakorlat, inkább kérelmezni szokták, aztán az önkormányzat építi meg. Magánszemélynek nem lehet fekvőrendőre, tehát minden luxusvilla elé lefektetett útakadály illegális.

Vélhetően házi tákolmány

Ki kell-e táblázni?

A 20/1984-es KM Rendelet 36. pontja szerint kötelező táblával jelölni azokat a helyeket, ahol fekvőrendőrt helyeztek el. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden egyes borda mellé táblát kell rakni, hanem azt, hogy meg kell jelölni azt az útszakaszt, ahol forgalomlassító akadályok lehetnek, tehát elég a forgalomcsillapított övezet be- és kijáratainál elhelyezni a megfelelő táblákat, onnan a vezetőn múlik minden. Ha betartja a 30 km/h-s korlátozást, észre kell, hogy vegye a lassítókat.

Hol lehet, hol nem lehet, hol kötelező a fekvőrendőr?

Fekvőrendőr főútvonalon nem, csak forgalomcsillapított övezetben lehet. Sehová sem kötelező tenni, de ahol a forgalom lassítása ajánlott, és a járművezetők figyelmét fel kell rá hívni, hogy az átlagosnál jóval körültekintőbben hajtsanak – pihenő övezetben, óvodák, iskolák, kórházak mellett, nagyobb gyalogos forgalom helyén, bizonyos kereszteződések előtt stb. –, ott ez az autók sebességcsökkentésének egyik hatékony módja.

A macskakőből épített bordák sajátja, hogy nincs két ugyanolyan

Van-e szabvány, mi lehet a fekvőrendőr minimális, maximális mérete? Mekkora lehet a felhajtók szöge?

Nincs szabvány, a fekvőrendőrök méretezésénél az úttervezési irányelvek a meghatározók, a legfontosabb, hogy ne tegyen kárt az autóban, ha a zónában megengedett sebességgel – általában 30 km/h – áthajtunk rajta.

Törött, kopott, de legalább van figyelmeztető tábla

Ki téríti meg a károm, ha a fekvőrendőr annak ellenére kárt tesz az autómban, hogy szabályosan hajtottam át rajta?

A kártérítési igényt a közút kezelőjének, esetünkben jellemzően a helyi önkormányzatnak kell bejelenteni. Ezek az esetek nagyon hasonlóak a kátyúkár miatt tett kárigényekhez, ugyanolyan folyamat keretein belül zajlanak le.

Van-e alternatívája a fekvőrendőrnek?

A fekvőrendőr elsődleges célja, hogy a járművek sebességét lassítsa. Főútvonalon, ahová nem rakhatnak bordát, járdaszigetet szoktak építeni, vagy megtörik az egyenes utat, netán le is szűkítik.

Milyen gyakran ellenőrzik az állapotukat, javítják őket?

A javítás, ellenőrzés a közútkezelő, vagyis a helyi önkormányzat feladata. Elvileg ötévente kötelező megvizsgálni a bordák állapotát, de mivel az útfelügyelet munkatársai egész évben folyamatosan figyelik az utak és természetesen a fekvőrendőrök állapotát is, elméletben hamar ki kell, hogy derüljön, ha baj van.

Bárkinek lehet fekvőrendőre? Mi a helyzet a magánházak elé épített bordákkal?

Közúton tilos bármit is önkényesen építeni, ezt a közlekedésről szóló törvény határozottan tiltja, tehát a magánházak előtt elhelyezett fekvőrendőröket az építőnek le kell bontania, ha valaki bejelentést tesz miattuk.

A képen csak az látszik, hogy magas, de higgyék el, üt is

Hány méterenként hány bordát lehet vagy kell kirakni?

Ahogy a méretükre, az elhelyezésükre nézve sincs semmiféle szabvány. Ha a terveket a közútkezelő jóváhagyta, épülhetnek a bordák.

Hogyan születik a fekvőrendőr? Ki találja ki, ki kezdeményezi, ki dönt?

Általában a kerületi önkormányzat kezdeményezi és finanszírozza a forgalomcsillapított zónák létrehozását, de megfelelően indokolt lakossági bejelentés alapján is építhetnek fekvőrendőröket. A kivitelező és finanszírozó természetesen ilyenkor is az önkormányzat.

Hogyan értesülhetünk arról, hogy az utcánkban vagy a környéken fekvőrendőröket akarnak építeni? Mit tehetünk ellene, esetleg hogyan kezdeményezhetjük a bontását?

A kerületi önkormányzat feladata a tájékoztatás, egyre több helyen az önkormányzat honlapját böngészve értesülhetünk is a tervekről. A bontásra vonatkozó kezdeményezést is az önkormányzatnak kell benyújtani.

Ez így rendben van. A mérete is jó, és biztosan észrevesszük

Nagyjából megtudtam, amit akartam, sőt, a hézagot is megtaláltam. Nincs semmiféle szabvány, az itt a baj, mert így nehéz lesz megmagyarázni, hogy túl magas, túl nagyot dob, vagy nem lehet észrevenni, a fekvőrendőr ugyanis gyakorlatilag bármilyen lehet: ha a helyi önkormányzat elfogadja a terveket, már építik is. És a főútvonalakat leszámítva tulajdonképpen bárhová építhetik, hiszen konkrét szabály erre sincs. Ezért van az egésznek olyan jó, magyaros mutyi szaga, ezért építenek józan paraszti ésszel tökéletesen értelmetlennek tűnő helyekre összevissza bordákat.

A fekvőrendőr nem feltétlenül rossz dolog, de valamiféle konkrétabb szabályozásra lenne szükség. Akkor nem fordulhatna elő, hogy értelmetlen helyen van, hogy túl sűrűn rakták, vagy hogy a három, látszólag tök ugyanolyan borda közül az első kettőn nyugodtan áthajthatunk, ám a harmadikon leszakad a vesénk vagy leér a szpojler vagy a kipufogó. Kedvenceim a Népfürdő utcai lakótelep Népfürdő utcai oldalán elhelyezett monstre betontömbök, amiken eszembe nem jutna áthajtani harminccal, sőt, még öttel is necces.

Nagyon kíváncsi vagyok, ha valamelyik leszakítaná az első légterelőmet, akkor én lennék a hibás, mert sportkocsival járok, vagy fizetne az önkormányzat. Annyira azért nem vagyok kíváncsi, hogy ki is próbáljam, önök azonban, akik ott, vagy fekvőrendőr ügyileg hasonlóan rossz helyen laknak, gyűjthetnek aláírást. Elvileg, ha indokolt a kérelem, az önkormányzatnak bontania kell. Persze szabvány méret nélkül nehéz lesz megfelelően indokolni.