8 óra, ha elállt a havazás

Közélet: megszemléltük a hóeltakarító flottát

2008. január 4., péntek 00:14
A zászló már a hóeke leeresztésekor elveszett, de nem baj, érezni kell, merre jár a tolólap. Valamerre elöl, ahonnan rengeteg mellékes hó repül fölfelé, hogy beterítse a szélvédőt.

Félre kéne állni lepucolni, de a Ferihegyi gyorsforgalmún nem lehet félreállni. Ferihegy 1, ott igen, addig is a KRAZ-t érezni kell. Egy átlagos KRAZ-pilóta 12 órás műszakban dolgozik, és a szovjet nehézteherautó hóekével vagy anélkül nem csak kívülről félelmetes látvány. Belül se jó belegondolni, mekkora pusztítást végezhetünk egy másodpercnyi kihagyás miatt. A KRAZ orrán a szélességjelző rugós gombóc az autó szélességét jelzi, nem a hóekéét. A hóeke hollétéről a sárga zászlók adhatnak felvilágosítást, már ameddig a röpülő jeges hódarálék káoszában el nem vesznek.

KRAZ-t egyszer vezettem, de a nagyvas- meg a V8-mámort leszámítva inkább rettegtem tőle, mint élveztem. 12 tonna, 14,5 literes V8 240 lóval, de leginkább a 12 tonna nyomasztott. Pontosabban hogy a vezetőfülke egy fabódé, boruláskor a túlélési esély nulla. Persze én terepen kísérleteztem, közúton nem is az ön-, inkább a közveszély nyomasztana. A Fővárosi Közterületfenntartónál már csak nyolc KRAZ van, így az egyik utolsó működőképes példánnyal mehettünk néhány kört.

Különös, hogy alig van hóekés baleset a városban. Derdák Attila korábbi KRAZ-pilóta szerint tényleg nyomasztó, de bele lehet jönni.
- Lehet, hogy nem látod az egyes autókat, de a tetejüket azért igen, és abból már lehet tudni, hogy ott egy autó van. Végülis meg lehet ezt szokni.
Csak nyilván iszonyatosan kell koncentrálni.

Szeptemberben már megkezdik a téli átszerelést, úgyhogy ha a vénasszonyok nyarában váratlanul tombolni kezdene a hóvihar, nem lenne teljesen reménytelen a helyzet. 2007. november 13-án jött is egy kis hó, ami a keresztbe fordult, nyári gumis autókkal jókora felfordulást tudott okozni. Ebből a szempontból akár eső is lehetett volna, a hatás végett tökmindegy.

A Főkefének nincs külöbejáratú meteorológusa, az OMSZ-től veszik a a prognózist és a hójelentésekkel különösképpen meg vannak elégedve. Horti Zsófia szóvivő három hete jött a kormányszóvivői irodáról, a közterületfenntartást még csak tanulgatja, de már ő is tapasztalta a csodát: hogy délután háromra ígérték a havat, és Csepelen, ahol épp tartózkodott, 15.05-kor hatalmas pelyhekben hullani is kezdett a hó.

Ilyenkor aztán három telephelyről indulnak a hóekék. Rippl-Rónai utca, mint belváros, II. kerület, Erőd utca a hegyi etap, és persze Csepel, Szállító utca, ahol már ki is készítették nekünk a demósort. KRAZ, Skoda, Atego, Unimog.

Ha megállt a havazás, elvileg 8 óra az első ütem hómentesítési szintideje. Első az 1200 kilométer főút, plusz a második ütemben 2100 kilométer mellékút, amiben már benne vannak a Halálfasza-Alsók kátyúkkal és egyéb borzalmakkal, természetesen csak az aszfaltozottak. Összesen 112 tolólapos teherautó áll hadrendben. Ha tennivaló elvileg nincs, mert napok óta nem láttunk egy árva hópelyhet, ellenőrző járatok azért mennek, hidakon és felüljárókon csekkolják a páralecsapódást, szükség esetén szórnak.

A 86-87-es tél emlékezetes volt, arról mindenkinek van valami sztorija, feltéve, hogy már élt. Én éppen Szombathelyen katonáskodtam, ahol a jó meleg laktanyában figyeltük, hogy mennek ki mentésre a teherautók, aztán a teherautók mentésére a lánctalpasok. Budapesten se volt fényes a helyzet. Akkor vették a KRAZ-okat. Addig elsősorban Zilek voltak, amik tolóerőben se tudtak olyan sokat, ráadásul 100 liter körül fogyasztottak 100 kilométeren. A KRAZ viszont a jó V8-as dízellel 60 liter gázolajjal is eljár.

Érdekelt volna, hogyan osztozkodik a műszak az autókon, igazi férfi például KRAZ-ra kéri-e magát, de gázsi egál, az embereket pedig útvonalhoz osztják be, amihez fix járműveket rendeltek. És túl azon, hogy magasan ez a legszebb, a KRAZ 8-12 óra alatt kicsinál bárkit.

Viszont nincs előtte akadály. A 900 kilós tolólappal akár a járdaszigetet is felszedi. Igaz, a rekorder KRAZ-pilóta egyszer egy kispolskit is felszedett a tolólappal, de ebben nem az a poén, hogy haha, kikapta a hó alól a kispókot, hanem hogy a KRAZ akkora havat is simán ekéz (deponál), ami belep egy autót.

Nyolc sávon fordul meg, észnél kell lenni, viszont legalább nincs előtte akadály. Csak a négy hátsó kereket hajtja, de hiába az aszfalton eleve reménytelennek tűnő terepgumi, nem csúszik meg. Hajnal Zsolt közterületi főosztályvezető a súlyelosztását emlegeti, meg talán ezt a 12 tonnát akárhogyan osztják is el, magában a súly is megadja a tapadást. Van olyan, hogy mondjuk a Rákóczi úton 2-3 Atego megy konvojban, de a szélső már akkora havat kap, amekkorával más nem birkózna meg, csak a KRAZ.

Árvíznél pedig a katasztrófavédelemmel kötött szerződés alapján ezekkel a KRAZ-okkal szállítják az embert és a homokot, ha kell. „Ezzel nem tudsz elakadni” - mondja nem kis büszkeséggel valamelyik főkefés, és hát tényleg, most milyen útakadály állna neki vitatkozni egy KRAZ-zal?

A KRAZ váltókiosztása elsőre bonyolult: balra előre hátramenet, balra hátra egyes. Viszont úgyis kettesből indulunk, attól kezdve pedig ugyanolyan, mint egy átlagos személyautóé. Én mondjuk valamiért egyesből akartam indulni,de a hármas jött össze - finom kuplungkezeléssel úgy tűnik, a KRAZ négyesből is elindulna.

Havazáskor 12 óra a műszak, valahogy így jön ki. 12 óra egy KRAZ-ban megeszi a testet rendesen. Főleg ha az ember az eke első leeresztésekor hagyja el a zászlót. Megfelelő tempónál az eke a fülketető magassága fölé dobja a havat. A szélvédőn eleve nem sokat látni kifelé; úgy értem, az ablak régiesen kicsi, a motorház digitális műhorizontként nyúlik a végtelenbe, és az ablakot két nevetségesen kicsi, sűrített levegővel hajtott lapát törli.
Durva.

Attila szerint annyira azért persze nem, meg a KRAZ-t amúgy is érezni kell. A kormányszervó szerencsére erős, a legdurvább a kuplung. Ennyire erős autóban elvileg nem kéne sokat váltogatni, de a városban azért KRAZ-zal is illik megállni a piros lámpáknál.
- Nem is tudom, megszokod. Megszokod egy idő után.
Egyvalamit nem tudott megszokni a krazos években: a 12 órás műszak után hazamenni egy Fiat Ritmóval, és kuplungolás ürügyén nem átrúgni a tűzfalat.

Nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna KRAZ-t a belvárosban, pedig azokkal csinálják a Kiskörutat-Nagykörutat, meg a Rákóczi utat. Mindegyiken elfér egy KRAZ, de korlátai azért vannak, a Dohány utcába például nem ilyennel fordulnak be, az inkább Unimog-téma. Igazából beférne még az Atego is, de az nehezebben fordul. Ahol az Atego (29 db) elmegy, ott a Skoda is, amiből már egész Budapesten csak 14 van. Ha létezik lerohadt teherautó, akkor ezek azok. Szinte egy árva ép vagy makulátlan elemük sincs

A KRAZ 240 lóerős és 12 tonna, a Skoda csak 170, viszont 6 tonna, és a tolólapja is százszor komolytalanabb. Dizájnban mondjuk nem rossz, hiszen nem a KRAZ-zal kell összehasonlítani. Ez inkább az IFA kategóriája, és annál szebb is. Igaz, durván bevágtam a fejem a puszta vasba, amikor bemásztam a fülkébe. Ez belül már tényleg úgy néz ki, mintha Grósz Károly mégis inkább bevetette volna a Munkásőrség titkos halálbrigádjait, elmarad a rendszerváltás és afféle kubai stílusú lepukkanópályára álluk. Borzalmas általános lerohadás, drótozás-hegesztés-barkácsolás, a műszereken plexi sincs, csak egy, ami nem is oda illik, ráadásul egy biztosítéktáblát csavaroztak rá.

De mi a rosszabb? Sóban autózni, zúzalékkal tönkretenni a szélvédőt, vagy egy kis kedélyes pocskolás az alternatív, fekália-szerű trutymóban?

Nagyjából egyidősek a KRAZ-okkal, egy-két évvel korábban vették őket, de a Skodák annyinak is néznek ki. Az ok egyszerű: nem a szovjet minőség volt a jobb, hanem a Skodák futották a KRAZ-ok kilométerének sokszorosát. A szovjet csúcsragadozókat ma is csak akkor vetik be, ha hóekézni kell, vagy jön az árvíz, a Skodák minden nap szórtak, locsoltak, billencsként szolgáltak, ütve-vágva voltak, mikor mi kellett. Próbálják bennük tartani a lelket, de ez már nem hosszú távú TMK, inkább barkács.

A Skodával azért szintén öröm a közlekedés, legalábbis az első pár percben. A buldogfülkében ordenáré hangerővel vartyog a soros hatos dízel - nincs is kellemetlen hangszíne, csak súlyos hangereje. És hát ugye a már említett biztosítéktábla a csálé plexivel, de a szárnyas anya betekerésével vezérelt kézi gáz se rigófütty. Az indexkar egy váratlan irányból előtörő pálcika, a duda felderítésére végképp nem vállalkoznék. Ugyancsak csavargatással állítjuk a hűtőtakarót, hogy mennyi friss levegő jusson a légrésekbe.

Tényleg, levegő: a tolólapot se emelhetjük-ereszthetjük, amíg a rendszer fel nem termelte a levegőt, és az bizony percek kérdése. Néhány műszer a 105-ös és 120-as Skodából ismerős. Hogy gyáriak-e, vagy utólagos barkács, nehéz lenne megmondani, jelentősége sincs; ezekkel a teherautókkal a legsúlyosabb oldtimeres pszichopata se indulna neki a veteránvizsgának. Viszont jó lenne, ha a selejtezéskor gondolnának a Közlekedési Múzeumra, meg egy-két gyűjteményre, hiszen amennyit ezek a Skodák küzdöttek, megérdemlik az emlékezést. Egyik legnagyobb autós sikerem, hogy kiszálláskor nem vertem be a fejem harmadszor is.

A hóekézéskor ugyanaz a követelmény, mint buszvezetőknél, mindenki ismerje az útvonalat, ne kelljen megállni térképezni. Ha valaki például ismeri a Harap utcát, és oda KRAZ van rendelve, megszívta. Vagy isteni szerencséje volt, felfogás kérdése. Meg persze ha nincs akkora hó, ugyanazon az útvonalon nem kell a KRAZ-zal kimenni, elég az Unimog vagy az Atego, és akkor mindenki megtanulja a többi járművet, és ha lejár a két KRAZ-os éve, már csak azokkal dolgozik.

Kell hogy legyen valami tudományos a hóekéző útvonalak összeálításában. Van is, de nem bonyolult algoritmusokon alapul: hidak, felüljárók, nagy fő bekötők, M3-as, M5-ös bevezető szakaszai, 10-es, 11-es és 6-os út, ezek az első körös feladatok. Hogy mennyi idő alatt érnek át a mellékutakra, hóesés függvénye is, lehet, hogy nyolc, lehet hogy csak tizenkét óra alatt, mondja a helyettes szóvivő. A lényeg, hogy első a főútvonali BKV-nyomvonal, aztán a BKV-s mellékutak, aztán a békávétlan főutak, végül szegény, tömegközlekedés-mentes mellékutcák jönnek

Vagyis szakszerűen síkosságmentesítés, mert ugye közel sem mindig sóval sóznak. A síkosságmentesítő anyagok lényege, hogy mindegyiket sokan utálják. A só hátránya ugye egyértelmű: marja az autók fényezését, korrodálja a fémalkatrészeket és fájdalmasan kimarja Morzsa kutya talpát. Egyszer ki is próbáltam: a kezemet is marta. A hidakon, ha csak nincs nagy gáz, nem sóznak, csak ekéznek meg homokoznak, hiszen a lecsorgó sós víz árt a hidak vasszerkezetének.

Ha keményedik a helyzet, homok és só keveréke következik. Nagyon ritka, hogy tiszta sót szórnának, de néha az is elkerülhetetlen. Most is tesztelnek alternatív megoldásokat. Az útkálisó magnézium-klorid, kalcium-klorid és kálium-klorid keveréke. Ugyanúgy olvad tőle a jég, de kevesebb benne a konyhasó, a nátrium, a többi kloridot meg kevésbé sínyli meg a környezet.

- Cukros dologgal nem lehet sózni? - teszem fel a szakszerű kérdést a helyettes szóvivőnek. Elvégre a fagyálló ablakmosó, a kannásbor alapkelléke is édes.
- Győrben kísérleteztek a vilasszal, ami a cukorgyártás mellékterméke. De aki meglátja és főleg megszagolja, inkább gyanakszik hígított fekáliára.
40-50 fokos, de az imidzsének az se tesz jót, hogy szippantókocsikkal terítik. Hiába származik cukorrépából, dominánsabb a cefrejelleg, mint a hókristály. Alkoholtartalma révén segít elpárologtatni a feloldott jeges vizet, tehát a szórás után is hat, de akkor a szagáról még nem beszéltünk.

Budapesten is tesztelték a XI. kerület két utcájában, de hogy is mondjam, a lakók nem barátkoztak meg vele. Hiába, jobban szeretünk zöld dolgokról prédikálni, mit trágyaszagú trutymóban autózni, az ember már csak ilyen szűklátókörű, önző állat.

A nedvesített szórási technika lényege, hogy a hintőanyag mellé a gép automatikusan adagolja a kalcium-kloridot, tehát kalcium-klorid oldatot pemetez a só-homok keverékre. A nedves szórásban az a nagy okosság, hogy ez oda tapad, ahová szórták, tehát nem viszi szanaszét mondjuk a kamionok menetszele, mint a szárazon kiszórt sót. És ez kb. -15 fokig működik, szemben a sóval, ami -7 fok alatt már nem dogozik.

Ez persze még mindig csak viszonylag környezetbarát, tehát akárhogy is szépítjük, súlyosan környezetkárosító. Természetvédelmi területeken a Mátrában, a Bükben vagy akár a Visegrádi-hegységben szoktak szórni zúzalékkal is, ami már környezetbarát. Csak éppen egy autó szélvédőjét kavicsfelverődés formájában lazán képes tönkretenni. És akkor tényleg: válasszon az ember, melyiket kéri.

Az is érdekes például, mi legyen az olyan helyekkel, mint az Andrássy út a maga védett fasorával. Csúszós nyilván nem maradhat. Sózni se lehet a védett fáktól. A melasztrutymó meg mégiscsak méltatlan a világörökséghez, nem beszélve a nemzeti emlékhelyről. Az FKF nemigen mer trutymózni, mert az emberek siráma egészen Bolgár úrig hallatszana, én azonban támogatnám a hígtrágya-imitátort. Hungarikum, akinek meg nem tetszik, találjon fel jobbat. Télen úgyis dzsuvás minden autó, kutya, cipő, lépcsőház, előszoba.

Ha mínusz 15 fok alatt nem igazán használ semmi, érdekes, mi a fenét csinálnak mondjuk Moszkvában, ahol a tartós -20, -30 fok se ritka? Horváth László helyettes szóvivő azt mondja, sokszor látott már tévében fehéren hagyott moszkvai utcákat.
- Az a lényeg, mennyi idő alatt tudod megkezelni, mínusz 5 fok alatt nagyon ritkán havazik, ez meteorológiai törvényszerűség.
Ha a hóeséssel jött enyhe időben letolják a nagyját és leszórják az apraját, akár száraz is lehet az aszfalt, mire jönnek a farkasordító mínuszok.

A Nagy Tél (1986-87) idején volt olyan hómennyiség, meg alacsony hőmérséklet, hogy nem győzték szórással és ekézéssel, és még a buszok is félreálltak. Ami máig fájdalmas pont a Főkefe-BKV viszonyban; hogy ki hibázott, mi hibázott, de nem is feszegetjük ezt tovább, hiszen azóta úgyse volt olyan tél, ráadásul Budapest megnyugtató nehézteherautó flottával rendelkezik. De ha valaki esetleg fel akarja bosszantani Aba Botondot, alkalomadtán hozza szóba, miért is ment el a nagy télen a buszok levegője.

Egy sofőr általában két évig, illetve két telet szolgál KRAZ-on, Derdák Attila három évig nyomta, aztán közterületi ellenőr lett. Még mielőtt befejeznénk a flotta megtekintését, azért megmutatja, igazából hogyan kell ilyet vezetni. Hiszen természetesen sem én, sem Péter Anna nem voltunk olyan bátrak, hogy a telephelyen rendesen odalépjünk a monstrumnak.
- Mikor vezettél ilyet utoljára?
- Nyolc éve.
- Nehogy elüssünk valakit!
- Á...
- Végülis egy elegáns klasszikus, nem?
- De.
- Nem kívánkozol bele vissza?
-Nem. Tudod, három év...

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Megjött a Peugeot dácsiája

Megjött a Peugeot dácsiája
Elkészült a Logan első komoly riválisa, a Peugeot a 301-es, amelyet nálunk is kínálnak majd.

Égéstér Mitől prémium? És szerelő-canossa

Ha eddig nem tudta, hogy a Skoda nem Audi között, ha nem jött még rá, hogyan működnek a szerelők.

Motor Dr. A dús keverék kopást okoz?

Trollválasz: hová vigyem a Cougart?

Az internetes közösséghez fordulok, hogy döntse el, mit tegyek az autóval.

Van jobb Porsche a 911-esnél

Az autó, ami kísértésbe visz. Lopnék, csalnék, talán ölnék is érte. Fejben biztosan.

A világ leghosszabb forgalmi dugója

Luxusmárkát alapít a Renault?

Állítólag ugyanaz lesz az Initial Paris a Renaultnak, mint az Infiniti a Nissannak.

BMW-vel a világ végére