Az Országgyűlés előtt levő egyik törvényjavaslatban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) csendben megkezdte az uniós használt autók behozatala előtt álló eddigi adminisztratív korlátok eltörlését. Az előterjesztés a légiközlekedés és hajózás különböző ügyei mellett egy kurta bekezdésben módosítja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt.
Közlekedési Minisztérium (GKM) csendben megkezdte az uniós használt
autók behozatala előtt álló eddigi adminisztratív korlátok eltörlését.
Az előterjesztés a légiközlekedés és hajózás különböző ügyei mellett egy
kurta bekezdésben módosítja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
törvényt.
Az Európai Bizottság több alkalommal kifogásolta, hogy az uniós
belső piacról származó használt autókat a forgalombahelyezés során
más mércével mérik, mint a már magyar rendszámot viselő autókat.
A magyar törvényhozó a kritikára reagálva szabja át a szabályozást. A
legnyomósabb érv mégis az lehet, hogy a további halogatással az Európai
Közösségek Bírósága (ECJ) előtt indulna per az ország ellen.
Értesüléseink szerint
december közepéig kell eredményt (értsd: törvénymódosítást)
felmutatni. Ekkor tárgyalja ismét az Európai Bizottság a 2005/4933-as
számú magyar ügyet. A kormány a november 3-án benyújtott
javaslat sürgős tárgyalását kérte az Országgyűléstől.
A
törvénymódosítás szerint amennyiben a külföldről
érvényes műszaki vizsgával hoznak be autót,
a műszaki érvényességének dátumát átvezetik a magyar iratokba. A
változásra az indoklás szerint az Európai Bizottság által indított
kötelezettségszegési eljárás miatt van szükség.
Jelenleg ugyanis a behozott autóknak (életkortól függetlenül)
műszaki vizsgát kell tenniük, és
mintegy 20 ezer forintért készítenek róluk három digitális
fényképet. Utóbbit hívják hivatalosan forgalombahelyezés előtti
vizsgálatnak, illetve csúfolják a behozatallal foglalkozók
roncsderbinek. Helyette januártól a törvényjavaslat közelebbről meg nem
határozott "szemlén" szeretné látni a külföldről hozott autókat.
Látatlanban tudható, hogy a Bizottságnak az
újabb diszkriminatív futkorászáshoz ismét lesz néhány szava.
A törvényjavaslatból ugyanakkor nem derül ki, mikor szűnik meg a
súlyosabb uniós jogsértés, az
1996-os évjárati korlátozásként ismert szabály. A magyar
hatóságok a más tagállamból származó autók esetében a mai napig
megkövetelik az európai típusengedély (
Certificate of Conformity, CoC) felmutatását,
illetve ezzel egyenértékűnek tekintik a külföldi iratokba bejegyzett
1996. október 1. utáni első forgalombahelyezést.
A belső piac elvét letojó előírásoknak köszönhető, hogy az
EU-csatlakozás óta eltelt két ls fél évben 1996 előtt gyártott autó
itthon nem állhatott forgalomba. A gyakorlatban ez azzal a hatással
jár, hogy belföldről bárki szabadon választhat a jócskán túlértékelt
1996 előtti típusokból. Akit ez
rendszám szerint érdekel, az
A-tól egészen a G betű közel legvégéig jutott ezeknek az
autóknak. A velük az utolsó csavarig megegyező külföldi autók
forgalomba helyezését a közlekedési felügyelet
egy 1990-es KöHéM-rendeletre hivatkozva megtagadja. Hogy jól
értsük: az uniós alapszerződést egy havonta toldozgatott rendelettel
próbálták überelni.
Az Európai Bizottság 2005 decemberében, hivatalos eljárásban kért
információt a magyar forgalomba helyezési gyakorlatról. A GKM
környezetvédelmi aggályokat kidomborító válaszát a brüsszeli
hivatalnokok elégtelennek ítélték. A kötelezettség-szegési eljárás
második lépéseként 2006 júniusában
felszólították Magyarországot az uniós jogot sértő,
származási ország szerinti megkülönböztetés felszámolására.
Elvileg ilyenkor két hónap áll a tagállam rendelkezésére, hogy
jogszabályait rendbeszedje. Információink szerint a
leépítések miatt cidriző magyar közigazgatás
fogaskerekei valamikor szeptember elején lendültek mozgásba. A GKM
által a kormány elé terjesztett javaslatot több tárca véleményezte. Bár
komolyan felmerült a lehetősége, végül
nem szálltak szembe az unió álláspontjával. A kormánynak szánt
előterjesztés szerint csupán kis időt nyertek volna ezzel, ráadásul az
ilyen évjárati korlátokat mindenképpen fel kell számolni.
Az már csak történelmi érdekesség, hogy az utolsó pillanatban
kivették a fenti törvényjavaslatból a
korosabb használt autók kötelező műszaki vizsgáztatását. Ezt úgy
képzelték a GKM illetékesei, hogy az 1996. január előtt itthon vagy
külföldön forgalomba állt gépjárműveket az átírás előtt nem csak
eredetvizsgálatra, de
soron kívül műszakira is elküldték volna. Lehet, hogy valaki
belegondolt abba, hogy itthon jóformán minden második autó 1996 előtti.
Főleg kis értékű autók esetében gyakran megesik, hogy
a jelenlegi átírási terheket sem vállalják az emberek, hanem inkább megoldják
eladási helyett üzembentartói szerződéssel.
Mi lesz a regadóval?
Az Európai Bizottság a GKM-en kívül a Pénzügyminisztériumnak (PM) is
kiszabott néhány feladatot az uniós használt autókkal kapcsolatban. A
PM a regadó terén kifogásolt diszkrimináció miatt szintén
lépéskényszerben van, főleg mióta
jogerős ítélet marasztalta el a 2004-2005-ös
adóztatási gyakorlatot.
A Bizottság július elején, kiegészítő figyelmeztető levélben tette
világossá, hogy a regisztrációs adó
2006-os avultatási szabályai sem felelnek meg az uniós jognak. A
legfontosabb probléma, hogy az értékcsökkenési táblázat csak a kort
veszi figyelembe. Ráadásul az avulás légből kapott számai közel sem
garantálják, hogy a külföldi használt autót a hasonló belföldi árában
foglalthoz képest nem sújtja magasabb regadó.
A PM hónapok óta nem nyilatkozik regadó ügyben, így azt sem árulják
el, hogy milyen választ adtak erre az uniós levélre. Más forrásból
viszont úgy értesültünk, hogy október harmadik hetében
a PM szakértői küldöttsége a regadó miatt Brüsszelben járt. Ide
kapcsolódó mellékszál, hogy GKM szeptemberi kormány-előterjesztése a
sajnálatosan elbukott 1996-os évjárati tilalom helyet
az adóztatás útján javasolta megfogni a külföldi használt autók
előnytelennek tekintett (így például egy fillér magyar áfát sem fialó)
bejövetelét. Egyszóval regadó ügyben még az idén komoly tűzijátékra
lehet felkészülni.
