Parkolási amnesztia

hirdetés

Ez ugyanis a legfeljebb 1 millió Ft perértékű ügyekben
gyorsítani akarja a peres eljárásokat, a perelhúzás
lehetőségét csökkenteni kívánja, ezért rövidebb határidőket, szigorúbb
eljárási szabályokat állapít meg. Az eredeti törvényjavaslat nem
foglalkozott külön a parkolási perekkel, az erre vonatkozó, az
autósok számára kedvező szabályozás Göndör István képviselő, illetve az
Alkotmányügyi Bizottság módosító indítványa alapján került be
a törvénybe.

A módosítás alapján június 19-étől az egy éven túli parkolási díj
meg nem fizetése miatti eseteket a bíróságok nem tárgyalhatják,
a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetik. Az Országgyűlés
június 9-én fogadta el a Polgári perrendtartásról szóló törvény és
egyes kapcsolódó törvények ilyen értelmű módosítását.

A parkolási díjak kiszabásával, behajtásával kapcsolatban kialakult
viszonyokat itt most nem kommentáljuk. A törvényalkotás
meglehetősen lassan reagált a helyzetre, végül két lépésben, 2006.
decemberben és 2008. júniusban jelentősen szűkítette a bőséges
határidőkkel (vissza)élő társaságok mozgásterét. Lássuk, miről szól
a két törvénymódosítás.

A szabályozás rövid története és indokai

Első lépésben a közúti közlekedésről szóló törvényt az
országgyűlés úgy módosította, hogy amennyiben 2006. december 22-től
a parkolási díjat nem fizették meg, a közút kezelője (vagy
a megbízott gazdálkodó szervezet) a létesített, illetőleg
kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától
számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni
a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és
a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el.

A törvénymódosítás oka az volt, hogy az autós társadalom több
képviselője, illetve a Magyar Autóklub, mint az autósok
érdekvédelmi szervezete is sérelmezte, hogy a Polgári
Törvénykönyvben foglalt öt éves elévülési időn belül bármikor
követelhető, hogy a jogosulatlan úthasználó pótdíjat fizessen.
Emellett technikailag is nehezen megvalósítható, hogy öt évig meg kell
őrizni a matrica megvásárlását igazoló bizonylatot, ennyi idő
alatt még a rajta lévő fényérzékeny felirat biztosan
elmosódik.

A törvénymódosítás másik oka az volt, hogy a parkolási díj,
pótdíj jogosultjai élve, vagy inkább visszaélve az öt éves elévülési
idővel több évet vártak a pereskedéssel, évekig fel sem
szólították a szerintük jogosulatlanul parkolót használó
autósokat. Ezt a lehetőséget tehát a jogalkotás megszüntette,
a szabály szépséghibája, hogy csak a 2006. december 22-ét
követően történt parkolások esetén lehet alkalmazni, a korábbi
parkolások miatti perek vígan folyhattak tovább.

2008. júniusban a polgári perek szabályainak megreformálása
került napirendre. A perjog megreformálása jó alkalmat teremtett,
hogy megszüntessék a jelentős számú parkolási díj meg nem fizetése
miatti pereket. Így került be módosító indítványként a következő
javaslat: a keresetlevelet (fizetési meghagyás iránti kérelmet)
a bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, ha
a keresetlevelet a jogosulatlan úthasználattól számított egy
éven túl nyújtották be. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak
helye nincs.

A jogalkotó szándékát azzal indokolta, hogy a Polgári
Törvénykönyv szerint a polgári jogok gyakorlása és
a kötelezettségek teljesítése során a felek
a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően,
kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A jóhiszeműség és
a kölcsönös együttműködés kötelezettsége különös jelentőséggel bír
a közvéleményben sokszor vihart kavaró parkolási ügyekben.
A módosító javaslat a jogbiztonságot szolgálja egy speciális
tartalmú jogvitának a specialitáshoz igazodó, kiszámítható időn
belül való rendezésével, illetve a bírósági szervezetrendszert
leterhelő, felesleges peres eljárások számát is csökkenti.

A javaslat általános támogatásra talált az országgyűlésben, minden
párt mellette volt és az összes jelenlévő képviselő megszavazta.

A veszteség óriási

A jogszabályszöveg hatalmas felháborodást váltott ki
a parkolási díjak behajtásával foglalkozó cégeknél, akik néhány
százalékos árfolyamon vásárolták meg a parkolási díj
követeléseket. Őket most sok százmilliós veszteség érheti, így például
a Napi Gazdaság információi szerint az Intrum Justitia 150 ezer
ügyet, összesen 5 milliárd forintnyi tartozást vett át.

A CREDITexpress Factoring Zrt. alkotmánybírósági beadványából pedig
megtudhatjuk, hogy az adott rendelkezés a parkolási díj és
pótdíjból eredő követelés jogosultjai, így a CREDItexpress
tekintetében is akár milliárd forintos nagyságrendet érint. Tóth
József, az 51 parkolócéget, köztük a legnagyobb önkormányzati
cégeket tömörítő szervezet elnöke szerint országosan több milliárd
forintos kára származna a parkolócégeknek és az önkormányzatoknak,
ha a rendelkezést nem törölnék el.

A parkolási és behajtási cégek érvei

Az igen jelentős érdeksérelem miatt az érintett cégek és az azokat
tömörítő szervezetek szinte azonnal, néhány napon belül
Alkotmánybírósághoz fordultak. Röviden és leegyszerűsítve
a jogbiztonsághoz való jog és a tulajdonjoghoz való jog
sérelmére hivatkoztak. Mivel ez a rendelkezés milliárdos
nagyságrendet és több tízezer kisperértékű ügyet érint, indítványozták,
hogy az Alkotmánybíróság sürgőséggel hozzon döntést. Információink
szerint ez meg is lesz, már ősszel pont kerülhet történet végére.

Az egyik érv, amivel a jogszabályt támadják, a tulajdonhoz
való jog sérülése. Egyrészt kár éri az önkormányzatokat, másrészt
károsodnak a parkolási díjtartozásokat felvásároló és azokat
bíróságon érvényesíteni kívánó cégek is.

Az önkormányzatok közterületeiből származó bevételeket vonja el,
pedig az önkormányzatok hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági
védelemben részesül.

"Különösen sérelmes a törvényi rendelkezés abból
a szempontból, hogy a jogszabályokon alapuló parkolási díj és
pótdíjfizetési kötelezettség európai szinten általánosan elfogadott,
ugyanakkor a honi megszilárdítása – a jogszabályok betartása
– ellen hazánkban médiahadjárat indult, a bizonyítékok mérlegelése
körében ellentétes bírói gyakorlat alakult ki, amelynek eredményeként
a parkoló polgárok fizetési hajlandósága csökkent.

Az övezettől és várakozási időtartamtól függő díj, és pótdíj
a parkolásüzemeltetés törvényes eszköze, amely eszköz alkalmazását
a megtámadott rendelkezés egyes esetekben lehetetlenné teszi
anélkül, hogy ezt a hiányt és a várható bevételkiesést
pótolná."- olvashatjuk az egyik beadványban.

Érveik közt azt is olvashatjuk, hogy vannak olyan ügyek, amelyeknél
semmiképpen sem lehetett volna betartani az egyéves határidőt, mivel
a parkolási társaságoknak csak 2004 óta van lehetőségük lekérdezni
az érintettek személyes adatait, tehát a perlésnek korábban
eljárási akadályai is voltak.

Szerintük a törvényszöveg sérti a jogbiztonságot, mert
olyan helyzetet teremt, hogy egy múltbéli eseményhez kapcsolódóan – egy
később rendelt kedvezőtlen törvényi következmény (jogvesztés)
bekövetkezésének elkerüléséhez – egy akkor még nem ismerhető eljárási
cselekmény megtétele lett volna szükséges, azaz erre a számukra
kedvezőtlen változásra nem készülhettek fel.

Hivatkoztak arra a szabályra, hogy a jogszabály
hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy kellő idő
maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

Az országgyűlés álláspontja

Ezzel szemben az országgyűlés azt az előterjesztői álláspontot
fogadta el, hogy a parkolással érintett terület állami vagy
önkormányzati tulajdonban áll, amellyel kapcsolatban a klasszikus
értelemben vett, az Alkotmány védelme alatt álló tulajdonhoz való jog
nem értelmezhető. Az önkormányzatokat megillető tulajdonosi autonómia
a törvény keretei között, az adott tulajdonhoz kötődő közcél
mérlegelésével értelmezendő.

Fontos mondat ez, az állami és önkormányzati tulajdonnal való
rendelkezésnek korlátja van: a közcél. A helyi önkormányzat
vagyona olyan, a tulajdonából és a helyi önkormányzatot
megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok
megvalósítását szolgálják – ezt mondja ki az önkormányzatokról szóló
törvény.

Mivel a parkolási díjfizetés célja a közlekedés rendjének
fenntartása, a forgalom szabályozása, a jóhiszeműség
követelményének meg nem felelő magatartásra tekintettel adott
"amnesztia" nem sérti az önkormányzat és az állam tulajdonhoz való
jogát – olvashatjuk az országgyűlési előterjesztésben.

A bírák szerint aggályos

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján a bíró –
a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság
eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása
során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell
alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

Az érintett peres ügyekben eljáró bírák szerint a rendelkezés
visszamenőleges, vagyis a jogszabály kihirdetése előtti időkre
való alkalmazása aggályokat vet fel, ezért már több száz esetben
döntött úgy a bíróság, hogy a per megszüntetése helyett azt
felfüggesztik és az alkotmánybírósághoz fordulnak. A legtöbb
beadvány a Pesti Központi Kerületi Bíróságról érkezett.

Őszig még biztosan várnunk kell

Lehet, hogy az Alkotmánybíróságon valóban elvérzik ez
a jószándékú, tiszta helyzetet teremtő és a bíróságokat is
jelentősen tehermentesítő rendelkezés, súlyos érvek csapnak össze
mellette és ellene. Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve
kötelező lesz, ellene fellebbezésnek nincs helye. Az Alkotmánybíróság
várhatóan már ősszel dönt a beadványokról, ha
a jogszabályszöveget nem semmisíti meg, a meccs európai
küzdőtéren folytatódni fog.