Így kell tendert nyerni

2005.11.17. 08:49
Elképesztő módon bonyolított le a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság egy rendőrautók flottakezelésére kiírt nyolcmilliárdos tendert. Az ügyben nemcsak az állam járhat rosszul, még a győztes cégek is ráfizethetnek.

Márpedig ez történt a Miniszterelnöki Hivatalban. E hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága (KSZF) ugyanis polgárjogi szerződést kötött az ORFK-val és így a megállapodás szerint bonyolította le a KSZF a tendert. A hivatal talán a választási kampányra is gondolva maga bonyolította le- nem kis sietséggel - a tendert, melynek neve: "A Magyar Köztársaság Rendőrsége szolgálati feladatainak ellátásához 2005-2007. évek alatt összesen 3000 db különböző, szolgálati célú személygépkocsi bérlete és három éves flottakezelési szolgáltatásainak teljesítése".

Egyébként a KSZF szerint nem voltak például tarthatatlan határidők, "minden ajánlattevő tudott reagálni mindenre". Ez azonban a Totalcar információi megkérdőjelezhető, voltak ugyanis olyanok, akik a határidők tarthatatlansága miatt léptek vissza.

Gyurcsány az autóbeszerzésről

"Több hónappal ezelőtt jelentettük be - volt aki nem hitte, most már remélem hiszi -, hogy idén a rendőrség gépjárműparkját ezer autóval újítjuk meg. Ez egy többéves program első lépése. Az idei évre, azt mondtuk, ez ezer autót fog jelenteni. Azt mondják a kollégáim, hogy december végéig az ezer autó meg fog érkezni. Nagyon remélem, hogy a kétkedők számára csattanós válasz - ezt mondtam egy évvel ezelőtt is -, hogy csak olyat ígérek, amit teljesíteni tudunk, és hogyha valamit ígérünk, azt teljesítjük. Azt ígértük, hogy jön ezer autó - és december végéig be fog jönni ez az ezer autó" - minderről a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc beszélt nemrégiben, november 10-én a Belügyminisztérium állománygyűlésén, a miniszterelnok.hu weboldal szerint.

Nem kis tételről van tehát szó, összesen több mint nyolcmilliárd forint értékű közbeszerzésről, kvázi lízingről, illetve haszonbérletről. A rendőrség számára három év alatt háromezer autót kellene leszállítania a tendergyőzteseknek. Ezeket a megyei rendőr-főkapitányságok kapnák meg.

Az autók két nagyobb kategóriába tartoznak: a "villogós" járőrkocsikéba és az ügyintézői-bűnügyi járművekébe. A két nagy kategórián belül összesen öt alkategória is létezik.

A megrendelésből 1200-at köznapi nyelven villogós-szirénás kocsiként használnának a rendőrök, vagyis feltüntetnék rajtuk a rendőrségi szimbólumokat, és természetesen megfelelő kommunikációs berendezések és megkülönböztetett jelzések is láthatóak lennének rajtuk. Ennek egyébként van jelentősége, hiszen ezek a járőrkocsik egyfajta reklámnak számítanak: lám, a rendőrség is a mi kocsinkat használja.

Minderről egyébként Szórád József, a Porsche Hungaria zavaros körülmények között távozott ügyvezető igazgatója lemondásakor, 2001-ben így nyilatkozott a HVG-nek: "kétségtelen, hogy imázsnövelő értéke van annak, ha egy villogó rendőrautón ott a VW-embléma". (Sajnos a Porsche Hungaria, illetve a Porsche Lízing jelenlegi vezetőinek a véleményét a Totalcar olvasói nem tudhatják meg, e cégeket ugyanis 14 napon át hiába próbáltuk megszólaltatni. Egyetlen megkeresésünkre sem válaszoltak, ami a magyar sajtótörténetben is szép teljesítmény. Pedig e cégek még szerepet játszanak a mostani tenderen.

A flottaüzemeltetőnek, vagyis annak a cégnek, amelyik az autók leszállítását vállalta, viszont inkább teher ez az 1200 gépkocsi. (Bár ehhez képest a KSZF szerint elég nagy verseny alakult ki a tenderen.) Az ilyen flották esetében, most például hároméves járőrözés után e járműveket szinte roncsként kapja vissza a szállító. Az üléseket a rendőrök gyakran szétvagdossák, lyukat vágnak bele (hogy ne nyomja őket például az övükre erősített pisztoly), a kormány borítását néha teljesen szétszedik (jó, ha a fémrészek megmaradnak a volánból), motorikusan pedig enyhén szólva is széthajtott autókat kap vissza 36 hónap múlva a flottaüzemeltető.

Mindez azért fontos, mert három év alatt a járőrkocsik amortizációja igen tetemes, későbbi értékesítésük előtt nagy összegeket kell rájuk költeni. Egyébként is ezek a drágább autók, hiszen felszereltségük sokkal komolyabb, mint bármilyen utcai személygépkocsié, és a megrendelőnek speciális biztonsági igényei is vannak - tegyük hozzá: érthetően.

Minderre a KSZF így reagált a Totalcarnak: "a személygépkocsik speciális használatából eredő körülmények, jelesül a feltételezhetően fokozottabb mértékű amortizáció mértékéből eredő veszteség csökkentése érdekében ajánlatkérő olyan egyedi felszerelések beépítését is kérte, illetve a szerződés ezen elemeket érintő részét úgy alakította ki, hogy ajánlattevők ajánlatukat az amortizáció pontos ismeretében tudták kialakítani. A flottaüzemeltetési szolgáltatásból eredő kockázatok szintén a lehető legkörültekintőbb módon kerültek megfogalmazásra a tárgyalások során, így az ajánlattevők számára pontosan számíthatóvá vált a folyamatos szolgáltatás biztosításából eredő költség is".

További 1800 autót viszont az ügyintézők és a bűnügyi munkatársak, tehát nem a járőrök kapnának a tender nyomán, ezeken az autókon nem látszana a rendőrségi felségjelzés. Ehhez az 1800 autóhoz a gyártóknak nem fűződik reklámérdekük, a flottakezelőnek viszont előnyösebb a fenntartásuk, ugyanis e járműveket nem autós üldözésre vagy járőrözésre használják, így nagyobb az esély, hogy később még viszonylag tisztességes áron lehet értékesíteni őket.

A mostani pályázat lényege ugyanis, hogy a nyolcmilliárdos tender győzteseinek tulajdonában maradnak a gépkocsik, amelyeket a rendőrség csak használ majd. Az autópark-üzemeltető cégeknek viszont ez idő alatt gondoskodniuk kell a kocsik szervizeléséről, adott esetben a szállításukról (ha elromlanak), vagy éppen a berendezések pótlásáról. Sőt, csereautót is rendelkezésre kell bocsátaniuk szükség esetén, tehát komoly kockázatot vállalnak.

A KSZF erre úgy reagált a Totalcarnak, hogy ezek teljesen standard feltételek. Ezek a kockázatok a flottamenedzser cég által előre kalkuláltak, hiszen ők több tíz- vagy éppen százezer autót üzemeltetnek, ezért megfelelő statisztikai adatállománnyal rendelkeznek, ami a kockázatok felmérését megalapozza.

Ehhez járul még, hogy a biztosítást nekik kell garantálniuk, vagyis a kötelező és a Casco is őket terheli (korábban felmerült, hogy a Cascót állami feltételekkel köthetik meg, de a tender egy későbbi szakaszában kiderült, hogy ez nem igaz).

A bizonytalanságok, a tender feltételeinek állandó változtatgatása egy tárgyalásos eljárás során a Totalcar által megkérdezett szakértők szerint nem kizárt, de azért az ismeretlen tényezők effajta halmozása nem tekinthető bevett gyakorlatnak. Különösen azt sérelmezik a tenderen résztvevő cégek - kivéve persze a nyerteseket -, hogy a KSZF nem bocsátott a rendelkezésükre a tender során egy világos, átlátható szerződéstervezetet.

Amit a hivatal közreadott, sok mindennek volt nevezhető, de áttekinthető tervezetnek nem. Ez azt jelenti, hogy a KSZF nem szokott hozzá a flottakezelési szerződések megkötéséhez, így olyan megállapodási javaslatot próbált ráerőszakolni kezdetben a résztvevőkre, amilyenek egyáltalán nem szokványosak. Közben a KSZF nem érdemben válaszolt a pályázók kérdéseire, legalábbis nem segített a bonyolult szerződéstervezet megmagyarázásában - állítja a tenderen résztvevő egyik cég képviselője.

Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal KSZF az alábbi tájékoztatást adta a Totalcarnak: "A közbeszerzési eljárás tárgyalási szakaszában volt lehetőség arra, hogy a flottakezelési szolgáltatások beszerzésében komoly tapasztalatokkal ez idáig valóban nem rendelkező KSZF az ORFK részéről megjelenő igényeket a közbeszerzési eljárások rendjéről szóló jogszabályokkal harmonizálja. Ez a feladat azért is jelentett többletmunkát, mert a flottakezelési szolgáltatásokban komoly tapasztalatokkal rendelkező ajánlattevő gazdasági társaságok egymástól lényegesen eltérő módszertanok és eljárási modellek alapján adták meg ajánlatukat.

Az előre nem látható kérdések tisztázása, valamint az ajánlatok értékeléséhez nélkülözhetetlen egységes ajánlati struktúra kialakítása érdekében a tárgyalások során történtek meg a szükséges egyeztetések. A tárgyalások megtartásával lefolytatott közbeszerzési eljárások lehetőségének éppen az ilyen bonyolult struktúrájú szolgáltatások esetén van létjogosultsága, hiszen a végleges szerződéses feltételek kialakítása nagyban függ a tárgyalások során a tartalmi elemek változásától."

A KSZF válasza nem véletlen: a flottakezelés olyan bonyolult, hogy ott egyszerű, egyetlen ajánlatra alapozott tendert nem érdemes lebonyolítani. Az ajánlatok rendkívül összetettek, nehezen lennének összevethetők egy- vagy kétfordulós nyílt pályázatokon, egyébként is viszonylag kevés cég foglalkozik ilyen szolgáltatásokkal. Éppen ezért meghívásos, tárgyalásos tendereket szoktak rendezni.

Mire tisztázódott, hogy mit is akar a KSZF, és ezt hogyan lehet világosan megfogalmazni, hirtelen megváltozott a hivatal eljárása. Addig ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal a tenderen résztvevő cégeket végig bizonytalanságban tartotta: egyre több fordulót tartottak a tárgyalásos eljárásban, hetekig húzták az időt. Ám amikor végre sikerült a szerződéstervezetet a féltucatnyi jelentkezővel valamennyire egységes formába hozni, 24 órát sem adott a KSZF a tenderen résztvevőknek, hogy megtegyék ajánlatukat.

A lezárás előtti nap estéjén közölték a jelentkezőkkel, hogy másnapra kell ajánlatot tenniük. Méghozzá olyan ajánlatot, amely kötelezettséget jelent majd, és visszavonhatatlan. És erről a hivatalos, írásos megerősítést csak a beadás napján(!), délelőtt fél tizenegykor kapták meg a cégek. A beadást pedig kora délutánra, két órára időzítette a KSZF.

Ekkor szállt ki két cég az összes kategóriában a versenyből: a K&H Autópark Kft. és a Budapest Autópark-kezelő Zrt. Nem véletlen, hogy a nagyobb bankok leányvállalatai közül ketten befejezték az ügyet (ketten pedig maradtak), nyolcmilliárdos ajánlati kötöttséget ugyanis komoly cég nem vállal könnyedén három és fél óra alatt (bár igaza van a KSZF-nek, amikor erre azt mondja: a teljes eljárás időtartama ennél lényegesen hosszabb volt.).

A két versenyben maradt nagyobb bank a CIB és az MKB volt, pontosabban az ő lízinggel és flottakezeléssel foglalkozó leányvállalataik folytatták a próbálkozásokat - mindhiába. A két VW-érdekeltséggel, a LeasePlannel és a Porsche Lízing Kft.-vel szemben ugyanis Európa és a világ nagyobb bankjai végül mind elvéreztek a küzdelemben, csak és kizárólag a VW-cégek nyertek a tenderen.

Hozzátartozik, hogy miközben augusztusban kezdődött a tárgyalásos eljárás, és egyre csak húzódtak a különböző fordulók, a december huszadikai végső szállítási határidőn nem módosított a KSZF. Már csak azért sem, mert egyik ajánlattevő egyetlen tárgyaláson sem hangoztatta a halasztás szükségességét. Még akkor sem, amikor erről kifejezetten szó esett.

Így különösen érdekes, hogy a győztes (a villogós rendőrautók kategóriájában) november 18-ára vállalta a több száz autó leszállítását. Azt ugyanis, hogy győzött, csak október közepén tudhatta meg - legalábbis hivatalosan - a Porsche Lízing Kft. Négyszáz rendőrségi járőrkocsiról, villogós-szirénázó autóról van szó, tehát nem szokványos utcai járművek leszállításáról! Egy ilyen tétel leszállítása nagyon sürgős esetben is két hónap, de inkább három - szakértők szerint, nem pedig 32 nap, amit a Porsche vállalt. (A Ford egyébként a KSZF adatai szerint hat nap híján ugyanazt a határidőt vállalta, ami 26 napos előteljesítést jelentett.)

Minderre a KSZF a következőképpen reagált a Totalcarnak: "a tárgyalások menetében az egyes szerződéses feltételek alakítása folyamatosan finomodik, erre tekintettel egyre kevesebb idő is elégséges a kisebb változtatások átvezetéséhez, és az újabb ajánlat beadási időpont kitűzéséhez. Az újabb ajánlatok bekérése mindvégig a vonatkozó jogszabályok alapján került megállapításra. A tárgyalásokról jegyzőkönyv készült, amelyek pontosan tartalmazták a korábbi tárgyalásokat követő eltéréseket".

De nézzük, hogyan is zajlott a tender lebonyolítása. Eredetileg hat cég (bár bizonyos vállalatok konzorciumban léptek színre) nyújtott be ajánlatot. A hat cégnek december 20-áig kellett vállalnia az első autók leszállítását, jóllehet a pályázatot csak augusztusban írták ki. A háromezer autót három év alatt kell leszállítani, de az első hatszáz bűnügyi és az első négyszáz villogós autót már december 20-áig rendelkezésre kell bocsátaniuk a nyerteseknek.

Ez irreális határidő, hiszen az autógyárak átfutási ideje is hosszabb ennél ekkora tételnél. Így a pályázóknak az autógyárak felé már akkor el kellett kötelezni magukat, ha egyáltalán el akartak indulni a tenderen. Mindez tehát a későbbi veszteseket sújtó kiírási feltétel volt, a Miniszterelnöki Hivatal pedig legfeljebb csak mosolyoghat az azóta kiesett, visszakozó vagy éppen vesztes pályázókon. Azokról pedig nem is beszélünk, akik kezdetben győztesnek tűnő ajánlatot tettek, de addig tárgyaltak velük a hivatal munkatársai, amíg vesztesként hagyták el a pályát_

A KSZF ennek kapcsán hangsúlyozta lapunknak adott válaszában: "a közbeszerzési eljárás során az eljárási határidők a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárási idők figyelembe vételével történt úgy, hogy mind a részvételi szakasz ajánlat beadási ideje, mind pedig az ajánlattételi szakasz bírálati ideje jóval meghaladta a jogszabályban meghatározott minimális időtartamot."

Érdekesség, hogy a pályázatban pluszpontokat lehetett szerezni azért, ha valaki december 20. előtt szállítja le az autókat. Ezért azok, akik esetleg bennfentes információkkal rendelkeztek, és biztosak lehettek, hogy ők nyernek, kisebb kockázatot vállaltak - ha volt ilyen cég -, például a gyártókkal való megegyezéskor. (Előszállítást egyébként a KSZF közlése szerint két cég vállalt: a Porsche Lízing 32 naposat, az MKB-Euroleasing pedig 26 naposat, utóbbiak Forddal pályáztak.)

Az is hozzátartozik, hogy valószínűleg kampányérdekek szólnak amellett, hogy még karácsony előtt jó hírrel álljanak elő a rendőrségnél a kormányzati tényezők. Vagyis sikerüljön minél előbb átadni a gépkocsikat a rendfenntartóknak. A rendőröknek egyébként nyilvánvalóan teljesen mindegy, hogy december 19-én vagy huszonegyedikén kapják-e meg az ügyintézők az autókat...