Barkácsoljunk jövőt

Nem lehetett elmenni a sűrített levegős installációk mellett sem. Két utat figyelhettünk meg. Egy teljesen puritán, de igen szemléltető rendszert, négy hidraulika munkahengerrel, nyitott főtengellyel, néhány kilométer levegőcsővel és egy gyönyörű vezérléssel. A képek magukért beszélnek. Látszik, hogy kezdetben úgy gondolták, szükség lehet a fékre, aztán biztos kipróbálták, és rájöttek, hogy a további fékfejlesztés okafogyott, a levegőelvonás kellően lassítja az autót.

A másik iskola, amikor meglévő motorokat levegősítenek, pontosabban nitrogénesítenek. Jelen esetben egy négyhengeres Kawasaki Zephyr blokkot és egy profi vázra szerelt Wartburg motort üzemeltettek szponzorált sűrített nitrogénnel. A kétütemű motor a gyertyák helyén kapta a levegőt, és tompítás nélkül pufogott ki, kellemes hanghatás kíséretében.

A szériaautó-átalakítások megdöbbentőek voltak. Nem is gondoltam, hogy léteznek valóban életképes megoldások a házi átalakításokra. Közúti forgalomban résztvevő, engedéllyel rendelkező autókat láthattam.

Nincs annál szebb, mint amikor az ember mellett teljesen hangtalanul suhan el egy Citroen Kacsa. Az autó napi használatban van, hatósugara egy töltéssel kb. 50 km. Az átalakítás minden részlete a hatósági engedélyeztetés szívatásaival egyetemben itt olvasható.

A villanyos Porsche 924-gyel mentünk egy kört a kijelölt pályán harmadikban. Nem érdemes lejjebb váltani, egyes fokozatban viszont driftelni is lehetne vele. Mindene eredeti, csupán a motorja villanyos. Vagyis kuplung és sebességváltó van. Semmi könnyítés, még a műszerfal is újra van bőrözve. A motor eredeti tömege kb. 160 kg volt, ugyanennyi akksi került előre, meg egy ötvenkilós motor. Később majd hátra szerelik az akksik egy részét, de most sietve készült el, még a benzintank is benne volt.

A motor kínai gyártmányú, autómeghajtásra készült, 11 kW-os. Hatósugara 120 km, maximális sebessége 90 km/ó. Itt az akksik ára dobja meg az átépítési költséget, jelen esetben kétmillió forinttal.

Volt egy néhai 1,4-es, gyönyörűen kivitelezett Tipo is, ami egy évig készült. Ilyen szép Tipót ritkán lát az ember. Az energiát 15 db hagyományos, savas akkumulátor biztosítja kis napelem-rásegítéssel. Hatótávolsága külső hőmérséklettől függően 15-50 km. Sík úton a végsebessége 60 km/ó. Konnektorról leggyorsabban (80%) 4 óra alatt, teljesen formázva 14 óra alatt tölthető fel.

Volt egy Kispolszki, aminek meghajtását két darab Il-18-as repülőgép indítómotorra bízták. Az autó annyira az utolsó pillanatban készült el, hogy a rajthoz állás közben még a kábelsarukat rögzítették. A kötelező kör után tuningcélból újra darabokra kapták az elektronikát, és veszett forrasztás és átkábelezés kezdődött. Öten görbedtek egy misztikus alkatrészhalom fölé.

Külsőleg nem látszott az autón, de a kézzel festett lemezek mögött igen profi elektromos kivitelezést láthattunk. Itt az akkumulátorok mellett kondenzátorok is segédkeztek, ami a pillanatnyi energiafelvételnél illetve a visszatöltésnél is jól jön.

Nem vártam végig a versenyeket, amit látni szerettem volna, láttam. Nagyon érdekes megoldásokkal találkoztam, viszont azt sajnáltam, hogy biodízel-bioetanol-metanol vonalon nem voltak nevezők. Sebaj, majd jövőre indulok az etanolosított Saabbal, sőt azt hiszem, vérszemet kaptam, és csinálunk egy biomotorkerékpárt is. De még az is az eszembe jutott, hogy egy villanyos Zaporozsec sem lenne rossz. Vagy bármi, csak flexelni lehessen.

Hazafelé megálltunk egy repcemező mellett szélkereket fényképezni.