Felnőttek vagyunk, tudjuk, hogy az állam pénze a mi tárcánkból jön.
Azt is tudjuk, hogy
abból lesz a (kevés) nyugdíj, a (rossz) egészségügyi ellátás és az
(életveszélyes) úthálózat. De ez most nem ide tartozik, a lényeg
az, hogy mennyivel többet dobunk be jövőre a közösbe az individuális
transzport és a környezetpusztítás privilégiumáért.
I. Az átírási illeték
Mivel a kormány az EU-nál lassan de biztosan bebukja a regisztrációs
adót, máshol kell megtermelni a pénzt. Íme az új átírási illetéktábla:
1890 cm
3 alatt 18 forint köbcentinként, fölötte 24 forint. A
kizárólag elektromotoros járműveknél 800 Ft/kW, a hibridekről
külön nincs szó, azok alighanem sima benzinmotorként fizetnek.
Mazda RX-7- és RX-8-vásárlók, figyelem: köbcentinként 36 Ft-tal
jönnek a büdzsének.
Mi ezzel a baj? Az emeléssel önmagában nem sok, a szívás közös
ügyünk, nem lehet megúszni. A baj az, ami miatt a regadót is
baszkurálni kellett: az érthetetlen értékaránytalanság. Miféle ráció
van abban, hogy egy 27 éves, szétrohadt dízel zöldséges Mercedesre
72 000 forint legyen az átírási illeték, miközben a vételára
200 000? Miért ugyanannyi, mintha az ember egy új E-mercit vett
volna 17 millióért? A közteherviselés koncepciójának lényege, hogy az
emberek lehetőségeikhez mérten áldoznak a közjóra, itt pedig ez az
ötlet csírájában sem látszik.
Kati keretese: Hol itt a környezettudatos
gondolkodás?
Kicsit eljátszottam a gondolattal, hogy
mi lenne, ha a villanyos motorok kilowattjával számolnám ki az
átírási illetéket. Az egyszerű számolás végett vegyünk példának egy
ezres Aprilia Tuonót motorkerékpárt. Teljesítménye kis kerekítéssel
100 kW (99,2 kW), lökettérfogara 1000 cm
3 (998). A lökettérfogat alapján 24 000 Ft-ot kell
fizetni átíráskor. És most jön a meglepetés: ha hasonló
teljesítményű villanymotorom lenne, mert szeretném, hogy ne essenek
le ideje előtt a fáról a verebek, akkor kilowattonként
800 Ft-jával mérve 80 000 Ft-ot, azaz több mint
háromszorosát kellene átírási illeték gyanánt befizetni.
II. A gépjárműadó
Amit eddig súlyadóként ismertünk, de
eztán lóadóként fogjuk. Megfizetni az köteles, akinek nevén az
autó az év első napján volt. Felmentést kapnak a súlyos
mozgáskorlátozottak, ha 100 kW-nál gyengébb járművel járnak.
Az adó alapja ezentúl
nem a nyilvántartott súly, hanem a forgalmiban szereplő
teljesítmény, kilowattban. Ha ott lóerőben van megadva, 1,36-os
osztás után kijön a teljesítmény kW-ban, azzal kell számolni. Ha
egyáltalán nincs vonatkozó adat, akkor az adóhatóság megkérdezi a
területileg illetékes közlekedési felügyeletet. (Remélem a japán
belpiacos Datsunokból alapos dokumentációkkal rendelkeznek.)
Üdvözlendő, hogy a gépjárműadó legalább látszólag törekszik az
értékarányosságra. Ahogy az autó öregszik, arányosan egyre kevesebbet
fizetünk a teljesítményéért. Azaz:
"Az adó mértéke a gépjármű
- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 300
Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári
években 120 Ft/kilowatt."
Mielőtt keblünkre ölelnék a jogalkotót az értékarányítási szándék
feletti örömünkben, tűnődjünk el: az új autó és a 25 éves autó adója
közt 2,5-szeres a különbség. Tehát míg 27 éves autónk
a valóságban újkori árának csak 5%-át éri, azért újkori adójának
40%-át ki kell rá fizetnünk. Nem az öreg autót használók jártak
jól.
Huncut probléma az utólagos teljesítménynövelés kérdése. A súlyadó
korában azzal vált elvi adócsalóvá az ember, ha egy mázsa krumplival a
csomagtartóban közlekedett. Most viszont az, aki 7 éves Honda
Integrájára kifizeti az új rendszerű adót (140 kW*260 Ft =
36 400 Ft/év), aztán rácsavaroz egy turbót, és lesz belőle
egy 250 lovas Integrája, az
de jure adócsalást követ el. Hogy ezzel mi a helyzet, még nem
tudjuk.
Nagyon remélem, nincs olyan debil állam a földön, amelyik:
a) kötelező teljesítménymérést ír elő a műszaki vizsgán;
b) megtiltja az utólagos teljesítménynövelést.
Mivel az érdemi motorteljesítmény-növelésnél nálunk úgyis
divatosabb a kék LED és a repülőgépszárny a csomagtartón, ezért talán
ez az a joghézag, melynek befoltozására nem érdemes értékes jogalkotói
erőforrást vesztegetni.
A teljes jogszabályt
itt találja. A lényeg a 36-38. oldal. Számoljon utána, állítólag van
olyan, aki jobban jár.
