Két éve Toller László és hivatali sofőrje Budapestről Pécs felé tartottak. A 61-es úton, Dombóvár közelében egy szabálytalanul előző autóval való ütközést akarták elkerülni. A manőver miatt a politikust szállító autó felborult, Toller és a sofőrje életveszélyes koponyasérüléseket szenvedett.
A 71 éves, 50 évig balesetmentesen közlekedő sofőr három héttel
később meghalt, Toller László azóta is éber kómában van. Gépkocsijukat
(
VW Passat) egy, egyszerre két teherautót
szabálytalanul előző Mercedes szorította le az útról. A Mercedesnek az
előzés biztonságos befejezéséhez 360-369 méteres belátható útszakaszra
lett volna szüksége, azonban csak 40-60 méteres távolságra volt a pécsi
polgármester gépkocsijától, vezetője ennek ellenére nem tért vissza
sávjába. A vele szemben szabályosan közlekedő Tolleréknek ezért
hirtelen le kellett térniük az útról. Az autó megpördült tengelye
körül, és a túloldali vízelvezető árokba csapódott.
A baleset következményeinek súlyosságára komoly hatással volt, hogy
Toller László gépkocsija is túllépte a megengedett sebességet, és sem a
politikus, sem sofőrjének biztonsági öve nem volt bekapcsolva, amikor a
baleset történt.
A Mercedes 55 éves budapesti vezetője a baleset észlelése után
visszatért a helyszínre, a vizsgálat során és a bíróság előtt is
megtagadta a vallomástételt. A rendőrségi vizsgálat során igazságügyi
orvos szakértőt és műszaki szakértőt rendeltek ki. Az orvosi
szakvélemény szerint a biztonsági öv használatával elkerülhető lett
volna a politikus súlyos koponyasérülése, a műszaki szakértői vélemény
szerint Toller László gépkocsija 110 km/h sebességgel tért le az útról
a szembe jövő Mercedes elől, amely ugyancsak 110 km/h-val előzött két
teherautót.
Az ügyész vádirata szerint a vádlott a záróvonal előtt kezdte ugyan
az előzést, ám nem tudhatta a manővert befejezni a rendelkezésre álló
útszakaszon. A vád szerint lett volna elegendő helye, és ideje, hogy a
két teherautó közé besoroljon, ám ezt nem tette, folytatta az előzést,
ez vezetett a balesethez. Az első tehergépkocsi vezetője annyira
reménytelennek látta az előzést, hogy fékezve a padkára húzott le a
szerelvénnyel, azonban a Mercedes vezetője folytatta az előzést.
A perbeszédek során a vádlott védői kifejtették: a 61-es útnak azon
a szakaszán, ahol a baleset történt, sem a bukkanót, sem a kanyart, sem
az előzési tilalmat - akkor - nem jelezték közlekedési táblák.
Megjegyezték, hogy a szóban forgó veszélyes útkanyarban már korábban,
és Tollerék balesete után is több súlyos baleset történt. Farkas László
bíró minderre úgy reagált: ő a baleset időpontjában érvényben levő
közlekedési szabályoknak megfelelően bírálta el a balesetet és
körülményeit. A záróvonalat látnia kellett a Mercedes vezetőjének,
akinek módjában állt volna besorolni a két teherautó közé.
Idén januárban a Szekszárdi Városi Bíróság első fokon már bűnösnek
mondta ki a balesetet okozó autó sofőrjét: az 56 éves budapesti férfit
halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében marasztalták el,
ezért a bíróság egy év hat hónap fogházbüntetésre és
kettőszáznyolcvanezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte, amit két év
próbaidőre felfüggesztett, valamint két év tíz hónapra eltiltották a
gépjárművezetéstől. A közúti járművek vezetésétől való eltiltás
időtartamába a 2006. év június hó 19. napjától eltelt időt a bíróság
beszámította. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott és
védői pedig felmentésért fellebbeztek.
A Tolna Megyei Bíróság június 25-én másodfokon súlyosbította a
Toller László volt pécsi polgármester balesetét okozó sofőr büntetését.
A bíróság az egy év hat hónap fogházbüntetést nem változtatta meg, de a
próbaidejét 3 évre felemelte és három év hat hónapra tiltotta el a
balesetet okozót a járművezetéstől, melynek időtartamába az elsőfokú és
másodfokú ítélet között eltelt időtartamot is beszámítani rendelte.
A Büntető Törvénykönyv szerint: "187. § (1) Aki a közúti közlekedés
szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos
testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy
tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos
tömegszerencsétlenséget okoz."
A Btk. 187. §-ának (1) bekezdése a közúti baleset gondatlan okozása
vétsége megállapításának előfeltételéül a közúti közlekedés
szabályainak megszegését kívánja meg, és a szabályszegés
következményeként kell egy vagy több személynek legalább súlyos testi
sérülést szenvednie. Tehát a fenti bűncselekmény egyik - objektív -
feltétele, hogy az elkövető magatartása szemben álljon valamely
közlekedési szabállyal, míg a másik feltétel azt igényli, hogy az
elkövető a közlekedési szabályt szándékosan vagy gondatlanul szegje
meg.
A KRESZ-szabályok egy része konkrét magatartási szabály, azaz
meghatározott helyzetben meghatározott magatartást ír elő, vagy az
egyes forgalmi helyzetekben követendő eljárást szabályozza, míg a másik
része általános magatartási szabályként fogalmazza meg azokat a
követelményeket, melyeket a közlekedés résztvevői közlekedésének egésze
kapcsán kíván érvényesíteni.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy
történt-e szabályszegés a vádlott részéről. A KRESZ 3. §-ának c)
pontjában foglaltak szerint aki a közúti közlekedésben részt vesz,
köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne
veszélyeztesse, másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne
akadályozzon és ne zavarjon. A bíróság vizsgálta, hogy a vádlott akár
szándékosan, akár gondatlanul megszegte-e a fenti szabályt. Szándékos
szabályszegés esetén az elkövető tudatosan hágja át a rá érvényes
normákat, magatartása következményeit kívánja vagy a következményekbe
belenyugszik, nyilvánvalóan erre a közúti közlekedés során csak
rendkívül ritkán kerül sor.
A gondatlan szabályszegés súlyosabb megítélést igénylő változatában
az elkövető előre látja magatartása következményeit, de könnyelműen
bízik azok elmaradásában, míg enyhébb formájában e következmények
lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy
körültekintést elmulasztja. A közlekedés során általában a tudatos
gondatlanság, luxuria fordul elő, azaz a szabályszegő jól tudja, hogy
szabálytalan, tisztában van a lehetséges negatív következményekkel
mégis, könnyelműen bízik azok elmaradásában. Ebben az esetben is erről
lehetett szó, hiszen a balesetet okozó jármű vezetője nem sorolt be a
két teherautó közé, amikor még ezt megtehette volna, és a záróvonal
ellenére folytatta az előzést, bízott abban, hogy sikerül
befejeznie.
A Toller balesetben tehát súlyos közlekedési szabályszegést követett
el a vádlott, a baleset akkor is bekövetkezett volna, ha a Passat
vezetője és utasa nem szegnek közlekedési szabályt, tehát a megengedett
sebességgel és becsatolt övvel közlekednek.
Ezúttal a szabályszegésnek rendkívül súlyos következményei lettek.
Minden kritika nélkül egyértelműen kijelenthető, hogy a baleset
okozójának van büntetőjogi felelőssége, gondatlanul KRESZ szabályt,
szabályokat szegett és ezzel balesetet okozott, rákényszerítette Toller
László sofőrjét az út elhagyására. A baleset és a személyi sérülések
ezzel a magatartással összefüggésben keletkeztek.
Meg kell azonban két nagyon lényeges kérdést említeni, amelyet a
büntetőeljárás során nyilván nagyon részletesen vizsgáltak. Az egyik
lényeges kérdés a sértettek közrehatásának kérdése, hiszen bekapcsolt
biztonsági öv nélkül közlekedett mind Toller László, mind sofőrje. A
rendelkezésre álló orvosszakértői vélemény szerint mindkét sérülés
vonatkozásában lényegesen enyhébb következmények álltak volna be,
Toller László, illetve a sofőr biztonsági öve be van kapcsolva.
A Bíróságok ezt a kérdést részletesen vizsgálták és megállapították,
hogy a baleset egyértelműen a vádlott szabálysértő magatartása miatt
következett be. Igaz ugyan, hogy a személyi sérülések mértékébe
jelentős mértékben beszámít a sértett közrehatása, de mivel az adott
baleset mindenképpen személyi sérüléssel járó eredménnyel következett
volna be, akkor is, ha bekapcsolt biztonsági övek mellett történik, a
vádlott bűnös a Büntető Törvénykönyv 187. §-a szerint minősülő
gondatlan közúti baleset okozásának vétségében.
A másik felmerülő kérdés, hogy Toller László sofőrje a balesetkor a
lehető legjobb megoldást választotta-e. A rendelkezésre álló
információink szerint valószínűleg igen, ugyanis minden más komoly
ütközéssel járó baleset hasonló, vagy még súlyosabb következményekkel
járhatott volna, a bűncselekmény eredménye szempontjából tehát
valószínűleg nem beszélhetünk további sértetti közrehatásról.
Van véleménye? Vitatkozna?
Hozzátenne?
Írja meg a publikáció
blogposztján !
Az ítéleti minősítés tehát halált okozó közúti baleset gondatlan
okozására vonatkozott. Felmerülhet a kérdés, igazságos-e a magasabb
minősítésű (halálos) következmények miatt felelősségre vonni a
vádlottat, ha a szakértői vélemény feketén-fehéren kimondja, hogy az
ilyen súlyos következmények becsatolt biztonsági öv és megfelelő
sebesség esetén bizonyosan nem következtek volna be.
A büntetőjogi dogmatika szerint az elkövetőt a bűncselekmény
eredménye szerint minősülő bűncselekmény miatt kell felelősségre vonni.
Minden apró körülményt és műszaki, egészségügyi szakkérdést felderítve
kell meghatározni a vádlott büntetésének mértékét, azaz a büntetés
kiszabása során enyhítő körülményként kell értékelni, ha a közlekedési
baleset sértett résztvevői is közlekedési szabályt szegtek. Különösen,
ha ennek a konkrét baleset szempontjából kézzelfogható súlyos
következményei volt. A kiszabott jogerős ítélet sem enyhének, sem
súlyosnak nem mondható.
További cikkeink
