hirdetés

Az időmérő

Yvan Mullert nem kell bemutatni a túraautósport kedvelőinek. A
francia versenyző megannyi trófeát tudhat magáénak, zseniális vezetői
adottságai,
agresszivitása révén bármilyen mezőnyben, bármilyen útfelületen
képes érvényesülni. A WTCC-ben is hamar felhívta magára a
figyelmet, hiszen első hivatalos időmérőjén úgy szerezte meg a második
rajtpozíciót, hogy csak egyetlen gyors kört tudott futni. Ez a kör
sokáig a legjobb volt, de a világbajnok, Andy Priaulx az edzés vége
felé megmutatta, ki az úr a háznál. A Chevrolet csapat teljesítményén
nem látszott a tavalyi év munkája, legjobb versenyzőjük, Robert Huff,
csak a 16. rajtkockát csípte meg.
Andy Priaulx:
Nagyon boldog vagyok, hogy megszereztem az első rajtkockát a
csapatnak és a BMW-nek. Jó munkát végeztek, hiszen új az autó, mégis az
első körök óta nagyon jó érzés vezetni. Ez az év csak most kezdődik,
nem akarom elizgulni a dolgokat, hiszen a szezon csak novemberben ér
véget. Folyamatosan fejlesztenünk kell a technikát, mert a
motorsportban, ha egy helyben állsz, 100 mérfölddel mozogsz visszafelé.
A második edzésen tüzet fogott az autóm egy rövidzárlat miatt, azt
hittem, nem is vehetek majd részt az időmérőn, de szerencsére a tűz
csak egy kisebb területet érintett, így az elégett alkatrészeket a
szerelőim ki tudtak cserélni. Jó néhány remek pilóta van a mezőnyben,
akiket nagyon tisztelek, mi sem természetesebb, hogy a lehető legjobbat
kell kihoznom magamból holnap.

Yvan Muller:
Azt kérdik, csalódott vagyok-e, mert elveszett az első rajtkocka?
Igen és nem. Csalódott vagyok, mert mindössze egyetlen kört sikerült
teljesítenem. Műszaki probléma miatt vissza kellett jönnöm a boxba, de
a szerelők sajnos nem tudták megjavítani az autót az időmérő végéig.
Másrészről viszont nem számítottam ilyen jó helyezésre, ezért boldog
vagyok. Monza nem fekszik a SEAT-oknak, sok a hosszú egyenes, a Léonnak
meg egyelőre kicsit gyenge a motorja, de megoldottuk. Sokat köszönhetek
James Thompsonnak, ő húzott meg az egyenesekben. A tesztnapokon
három-négy másodperccel lassabb voltam, de akkor még vadonatúj volt az
autó. Holnap egyszerű feladat vár rám, csak ki kell hoznom magamból a
legjobb teljesítményt, aztán majd meglátjuk, mire lesz elég.
Augusto Farfus:
Tavalyi autóval versenyzünk idén, de sokat fejlődtünk a szezon
kezdetéig. Ennek ékes bizonyítéka ez a harmadik hely a rajtrácson. Az
autó remek, fekszik a 156-osnak a monzai pálya, mindenképpen dobogóra
szeretnék állni holnap, ezért, no és persze a győzelemért fogok
küzdeni. Kemény év lesz az idei, de jó az autó és a csapat, jól fogunk
szerepelni, képesek vagyunk rá. Yvan és köztem nagyon kicsi volt a
különbség, ki tudja, mi lesz holnap. Azt gondolom, a bajnokság
szempontjából nagyon pozitív, hogy a rajtrács első három helyét egy
BMW, egy SEAT és egy Alfa Romeo foglalja el, remélem, a nézők is
élvezni fogják a versenyt.

Az első futam

Andy Priaulx világbajnokhoz méltóan rajtolt, tisztán el tudott
fordulni az első kanyarban, és
ezután sem hagyott kétséget afelől, ki nyeri meg a WTCC idei első
futamát. Bárki is volt a második helyen, hiába jött be a biztonsági
autó, Priaulx-nak egy perc izgalmat sem kellett átélnie, tisztán,
magabiztosan, gond nélkül szerezte meg a győzelmet.

Mögötte annál nagyobb volt a tülekedés. Yvan Muller megőrizte ugyan
a második pozíciót, de Dirk Müller jó vadászkutyaként loholt a nyakán,
míg meg nem előzte. A francia fiú azonban nem adta könnyen a második
helyet, nem szakadt le a BMW-től, és
ahogy egy picit magához tért, támadni kezdett. Dirk nem lesz
boldog, amikor a monzai versenyről kérdezgetik majd, ugyanis
nemcsak Muller, de Thompson, a SEAT-os csapattárs is elment mellette,
így a német végül lemaradt a dobogóról. Farfus hiába rajtolt a harmadik
helyről, mivel a verseny elején ütközött csapattársával, Tavanóval.
Utóbbi kiesett, előbbi visszaesett az 5. helyre Müller, Muller és
Thompson mögé. Persze nemcsak az élen volt nagy csetepaté, hátul is
ádáz harcok dúltak.
A függetlenek olyan lelkesen küzdöttek, hogy a 7. körben a
biztonsági autónak is be kellett jönnie a pályára. Farfus legjobb
alfásként végül nyolcadikként ért célba. A Chevrolet nem szerzett
pontot.

A 2. futam

Míg az első futam végig érdekes volt, a 2. egészen nyugodtan indult,
pedig a fordított rajtsorrend miatt a második rajt rendre tüzesebb.
Ezúttal Farfus használta ki remekül, hogy az élről indulhatott, de
korántsem volt olyan kellemes, nyugodt versenye, mint
Priaulx-nak. Zanardi tisztán eljött másodiknak, mögötte azonban
megindult a harc a harmadik helyért, Tarquini, Thompson, Dirk Müller,
Priaulx és Rydell egy nagy színes gombolyagként hömpölygött végig az
aszfaltcsíkon.

A harmadik körben óriási balesetet láthattunk.
Három pilóta próbált meg egyszerre elfordulni, sikertelenül. Priaulx
BMW-je elsodorta Dirk Müller autóját, és mindketten csúnyán
belefúródtak a gumifalba. A harmadik, James Thompson egy-két
karcolással megúszta, talán ő sem tudja, hogyan. Az első futam
független kategóriájának győztese, a 156-os Alfa Romeóval versenyző
Balzan a második futamban is nagyot alakított. Előre-hátra mozgott a
mezőnyben, megelőzte Mullert és Rydellt is, autózott a harmadik helyen,
ami egy
két évvel ezelőtti versenyautóval, melyet privát csapat készített
fel, szinte lehetetlen. Negyedikként zárta a futamot, és
természetesen megnyerte a függetlenek versenyét, minden tiszteletem az
övé.

Közben Tarquini visszaesett a 10. helyre, mikor a Zanardi ellen
folytatott hadművelete balul sült el, Yvan Muller pedig kerülte a
harcot, de a folyamatos kicsúszások, ütközések következtében okos
versenyzéssel mégis egyre előrébb jutott. Zanardi úgy döntött,
megismétli oscherslebeni bravúrját, a futamgyőzelemhez azonban meg
kellett előznie Farfust. Az olasz gyorsabb volt, de annyival nem, hogy
előzni is tudjon.
Zanardi vére forrott, belement egy előzésbe, amibe nem kellett
volna, aztán törött jobb első felfüggesztése miatt befejezte a
versenyt. Farfus megúszta az ütközést, és nyert. Yvan Muller megint a
2. helyen ért célba, és a sok kiesőnek köszönhetően a Chevrolet
pilótája, Alain Menu is dobogóra állhatott.