Kicsi, gyenge, de rettentő gyors

2006.08.04. 07:54
Manapság az ember, ha kedve tartja, és a pénztárcája engedi, leugrik a márkakereskedőhöz, és vesz egy 2-3-4-500 lóerős autót. Pedig ha egy kicsit foglalkoznak vele, egy 1,3-as autó is képes lehet jobb köridőt futni, mint a sok száz lóerős szörnyetegek. És jóval olcsóbb is.

Nem sok értelme van összehasonlítani egy versenyautót az utcai autókkal, a versenyautónak ugyanis alapvetően mindössze két feladata van. Egyrészt minél gyorsabban kell körbeérnie egy versenypályán, másrészt, ha baj van, meg kell, hogy védje a pilótát. Az persze jó, ha a versenyautóból kilát a pilóta, és jól elfér az ülésben, de ha nem így van, akkor sincs semmi. Akkor úgy harcol. Ezzel szemben az utcára készülő modelleknek - még a sportkocsiknak is - bizonyos keretek között kényelmesnek, halknak, praktikusnak és gazdaságosnak kell lenniük, és persze az sem árt, ha elfér bennük négy-öt fő.

Az utcai autó egy csomó felesleges dolgot visz magával. Az üléseknek egyáltalán nincs értelmük, csak a baj van velük, a sok kárpit meg műanyag borítás is csak rontja a teljesítményt, hiszen mindnek súlya van. És akkor légkondiról, légzsákokról, hifiről, pótkerékről még nem is beszéltünk. Ez a sok kis apróság mind-mind a köridő rovására megy.

Az ember nem is hinné, milyen sokat fejlődhet egy utcai autó, ha versenyautóvá építik át. A Suzuki Swift alapmodelljét mindenki ismeri. 2 050 000 Ft az ára, van három ajtaja és egy 92 lóerős motorja. Az 1,3-as motortól nagyon szép ez a teljesítmény, de ha valaki azt mondja, ilyen autóval versenyez, nehéz eldönteni, megtébolyodott, vagy csak viccel. És valóban, ez az autó teljesen alkalmatlan rá, hogy a versenypályára vigyük, hiszen nem is arra való.

Ha azonban ráköltenek úgy másfél millió forintot, anyu bevásárló autója mord katonává alakul át, és képes lesz jobb köridőt produkálni, mint a 2-300 lóerős sportkocsik nagy többsége. 2006-ban a veterán-Astra-kupa helyett el is indították a Suzuki Swift-kupát, és versenyautót építettek hazánk büszkeségéből.

A választás azért esett az alapmodellre, mert olcsó. Míg a fapados Swift ára 2 millió, az 1,5-ösből a legolcsóbb is egy millióval drágább. Ez már magában is sok, ha pedig hozzávesszük, hogy a kisautó a nagyobb motorral - mert úgy is kipróbálták - mindössze egyetlen másodperccel futott jobb időt a Hungaroringen, egyenesen kidobott pénz.

Versenypályán első szempont a biztonság. Azt szokták mondani, hogy a biztonsággal kapcsolatos minden egyes szabály vérrel van írva, ami nagyon esetlenül hangzik, de tény, hogy ami borzalom megtörténhet egy autóval és utasával, az a versenypályán meg is történik. Ezért nagyon fontos a biztonság. Tényleg. Versenyautó nem is létezhet bukókeret, tűzoltókészülék meg egy rakás más biztonsági kütyü nélkül, ez a szabály.

A bukócsövezés előtt azonban le kell csupaszítani az autót, hiszen egyrészt nem lehetne beilleszteni a csöveket, másrészt a sok ülésre, kárpitra, műanyag burkolatra úgysincs szükség, csak az autó tömegét növelnék, fölöslegesen. A csövek masszívak, ezért nehezek, össztömegük meghaladja a 60 kilót, de még becsövezve is jóval könnyebb a versenyautó az utcainál. A kupás Swiftnek mindössze 890 kiló a homológ tömege, vagyis minimum ennyit kell nyomnia, míg az utcai, bukócsőmentes változat tömege 970 kiló.