hirdetés

A legbátrabb dolog a világon, amit a Peugeot Sport vállalt a hét
elején. Összehívott néhány autós újságírót, és
a kezükbe adott három olyan autót, amelyek jövőre versenyeznek
szerte a világban. Az egyik a legújabb rali kategória, a Super2000
szabályainak megfelelően épült. Kétliteres szívómotor,
négykerék-hajtás. A másik ennek kicsit egyszerűbb változata,
elsőkerék-hajtás és egyhatos turbómotor. A harmadik
pályaversenyautó.

Mivel az alapok a Peugeot 207-re épülnek, az autók a
207 Super2000, 207 LW (mint Light Weight) és a Spider 207 nevet
kapták. És akkor most jöjjön annak a pár órának a tömény
összefoglalása, ami miatt két napig utaztunk, de egy hétig nem
aludtunk.

Nyugat-Franciaországban történt, hogy
életemben először négykerék-hajtású, gyári versenyautót vezethettem
egy ralikrossz-pályán. Az ilyen pályák talaja váltakozva aszfalt és
murva, valamint néhány kanyar után visszakerülünk az elejére. Ezen a
pályán engedélyeztek három kört. Még az előző esti vacsoránál sem
hittük el, hogy tényleg megengedik, hogy vezessünk. Ilyen még nem
nagyon volt a történelemben &#8230, gondoltuk

Peugeot Sport 2006

Aztán a csapat emberei elmondták, hogy már tavaly ősszel is volt
ilyen rendezvényük,
akkor a WRC-jüket lehetett vezetni… Ezen a ponton sírtunk. Aztán
beláttuk, hogy végül is nem olyan nagy szám az egész. Fejlesztés alatt
álló, tehát még nem is kiforrott technikákról van szó. A Super2000-es
autó alig 168 ezer euróba (FIA előírás) kerül&#8230. Persze
vezettünk már ennél drágább utcai autókat is, no de nem versenypályán,
ahol egyértelmű, hogy nem parkolóhely-kereső tempóban fogunk
haladni.

207 Super2000

Peugeot Sport 2006

A Rali Super2000 bajokságban 25 ezresnél nagyobb szériában
készült, sorozatgyártású kocsikból kifejlesztett A-csoportos
autók indulhatnak. A szabályzat lehetőséget ad a gyártóknak,
hogy versenyképes,
összkerékhajtású, kétliteres, 280 lóerős szívómotorral és
hatfokozatú szekvenciális váltóval felszerelt autót
hozzanak létre. A szabályok pontosan meghatározzák a
szériakocsi lehetséges módosításait. A sárvédőket ki lehet
szélesíteni, hogy elférjen a MacPherson első és hátsó futómű,
illetve a speciális versenygumikkal felszerelt 18 colos kerék.
A maximális szélesség korlátozott, a vezetőtámogató rendszerek
pedig tiltottak. A Super2000 kategória szerencsésen hozza össze
az egyszerűséget, a kedvező árat és a teljesítményt.

Idén márciusban mutatta be a Peugeot a genfi autószalonon
a 207 R Cup koncepcióautót, amiből a Super2000-est
fejlesztették. A melóban részt vette többek között Gilles
Panizzi is. A végeredmény a Peugeot ralihagyományait szeretné
tovább vinni mint a 205 T16, a 306 Maxi, a 206 WRC és a 307 WRC
utóda.

Az önhordó bódéba 47 méternyi csövet hajtogattak, így
5%-kal merevebb az autó, mint a 307 WRC (15%-kal, mint a 206
WRC). Elöl-hátul MacPherson, Peugeot lengéscsillapítókkal. A
motor kétezer köbcentis, elölre, keresztben beépítve, a
maximális 280 LE teljesítményt 8500-as percenkénti
fordulaton adja le (szakértőknek: a motor alapja az 1998
köbcentis EW10J4S). Az összkerékhajtás a Super2000 szabályainak
megfelelően hatsebességes szekvenciális váltót kapott, és
mindhárom differenciálmű lamellás önzáró.

MOTOR
Típus Beépítés Lökettérfogat Hengerszám Teljesítmény (LE) Nyomaték (Nm) Maximális fordulatszám Befecskendezés Fojtószelepház Szelepszám	EW 10 J4S Elöl, keresztben 1998 cm 3 4 280 250 8500 Magnetti Marelli Szimpla pillangószelep 16
ERŐÁTVITEL
Típus Tengelykapcsoló Sebességváltó Differenciál	Összekerékhajtás Kéttárcsás Hatfokozatú, szekvenciális 3 automatikusan záró differenciál
VÁZ
Felépítés Futómű elöl Futómű hátul	Önhordó+bukócső-rendszer MacPherson, Peugeot csillapítókkal MacPherson, Peugeot csillapítókkal
FÉK/KORMÁNY
Első fék Hátsó fék Kormány Kerék, aszfalt Kerék, murva	Brembo 4 dugattyús féknyereg átmérő 355 mm aszfaltra, 300 mm murvára Brembo 4 dugattyús féknyereg átmérő 300 mm aszfaltra és murvára Hidraulikus szervo 18 coll 15 coll
MÉRETEK
Hosszúság Szélesség Tengelytáv Minimális súly Tank űrtartalma	4,03 m 1,80 m 2,56 m 1100 kg aszfalt / 1150 kg murva 80 liter

Az LW körül is sokan voltunk

Éjjel nem aludtam. Reggel nyolc-kilenc óra körül értünk ki a
tesztpályák (külön aszfalt, és külön a ralikrossz) mellett kiépített
sátras bázisra. Kaptunk tűzálló overált, meg sisakot, ezt tudtuk előre,
így elég volt csak a saját kesztyűnket, maszkunkat és cipőnket hozni
otthonról. A rendezvény profi szervezését mutatja, hogy
nem ad-hoc autófoglalással zajlott az esemény, hanem magasság
szerint csoportosították az Európa különböző országaiból érkezett
újságíró-tesztpilótákat, és még a négy különböző tesztlehetőség (S2000
aszfalt, S2000 murva, LW, Spider) között is váltakozva zajlott a
műsor.

Mindegyik autóból kettőt hoztak, így
a Super2000-ből egy jutott a murvás pályára, egy az aszfaltosra,
a másik két típus mindkét példánya az aszfalton körözött egész nap.
Átöltözés után azonnal szólítottak a murvás pályára… a torkomban enyhe
dobogást éreztem…

Peugeot Sport 2006

Másodikként szerepelt a nevem ötfős csoportunk listáján. Aztán
megegyeztünk, hogy módosítunk a sorrenden, mivel elég nagy volt
a magasságkülönbség, és nem kell oda-vissza állítgatni az ülést és a
pedálokat. Végül azt hiszem, mindenki ugyanazzal a beállítással
vezetett, de ez akkor már lényegtelen volt.

Szóval negyedikként sorra kerülni nem is annyira rossz.
Először beparáztam, hogy ha nem is törés miatt áll meg az autó,
valami műszaki probléma adódik, emilyen az én formám, ugye, és
amilyen a Peugeot-é is. De megnyugodtam, mikor eszembe jutott, hogy a
Peugeot Sport autói azért nem annyira problémásak, mint az utcai
változatok. Ja, igen, szóval azért volt jó, hogy többen mentek előttem,
mert legalább láttam, mennyire nehéz elindulni a kocsival. Volt akinek
csak ötödikre sikerült.

Mikor felmaszkozva, és sisakozva, bekesztyűzve a csövek közé
másztam, már éreztem, hogy otthon vagyok. Kicsit idegen a világ. Máshoz
vagyok szokva -, de nem ismeretlen. Az üléspozíció teljesen jó volt, és
még a szeki-váltó karja is kézre esett.
Reggelig el tudtam volna üldögélni, de sajnos el kellett
indulni, és rögtön tudtam, hogy a harmadik kör végén sírni
fogok.

A néhány milliméteres gázpedál-út pillanatok alatt felpörgeti a
motort a maximális fordulatra, és a szintén néhány milliméteres
kuplunggal valóban nehéz eltalálni az összhangot.
Azt hiszem, kétszer fulladtam le, mire sikerült meglódulni, és
akkor elszabadult a pokol. Jobb lábam folyamatosan a gázt taposta, egy
pillanatra sem vettem le róla, néha ballal belerúgtam a fékbe, de a fő
melót a váltó végezte.

Egyszerűen leírhatatlan, amit az ember egy ilyen autóban művel.
Ösztönösen tudja, mit kell csinálni, és bár mindig is tudtam, hogy jó
autóval könnyű versenyezni, most
élőben is megtapasztaltam, hogyan lehet tornászból is
ralivilágbajnok. Az autó mindent elvégez helyettünk, fék helyett
egyet – vagy kettőt – visszarántok a váltókaron, és már csúszunk is
keresztbe a kanyarba, ahonnan a folyamatos gáz már húzza is ki az
autót. A következő, enyhébb kanyarban el sem kell venni a gázt, sőt,
feljebb váltani egyet, aztán még egyet kicsit keresztbe úszunk, de a
kormánnyal tartom az ívet. Aztán kis balláb-fék, két fokozat
visszalökve (a kart húzva felfelé vált, előre tolva vissza) a váltón,
már megint megy a kereszt egy íven…

Peugeot Sport 2006

És már vége is az első körnek. Na,
a kanyarismeret megvan, most kicsit gyorsítsunk… És megint
kiadja mindenhol, bár jól tudom, a profik tempójának a közelében sem
járok. A harmadik körben már az járt a fejemben, hogy vége… és
pillanatok alatt így is lett, gurulhattam vissza a rajthoz.

Nehéz volt kiszállni, de nem a szűk hely miatt. Míg vezetés közben
semmi félelmet nem éreztem, most ismét az járt a fejemben, nem hiszem
el, hogy tudok ilyen autót vezetni.
Pedig igen, és akárki tudna. Nagyon nagy butaságot kell
csinálni, hogy baj történjen. Annyira stabil a futómű, annyira fog a
fék, és egyáltalán, az egész összhangja mind-mind arról szól, hogy
minél nagyobb tempóval minél tovább, minél később fékezni… egyszóval
versenyzésre született.

Ami nem is csoda, hiszen gyári autóról van szó, nem olyan házi
műhelyekben összebarkácsoltról, amikkel eddig versenyeztem.
Azt tudjuk min nem szabad spórolni versenyautó építésénél, de,
hogy mit hogyan kell csinálni, azt azért csak a gyárban tudják
igazán.

Remegő lábakkal mentem vissza a sátortáborhoz, ahol
a fürdőkád, a Spider várt már nagyon. Ez eleve nem hozott lázba,
Gyulavitézt biztos jobban érdekelné, ráadásul az előbbi élmények a nap
csúcsát jelentették. Jobb lett volna, ha fokozatosan jutok hozzá, mert
így, hogy azzal kezdtem, a többi már nem is érdekel.

Ülés nékül a padlón ülve

Aztán mégis felhúztam a sisakot, és alig értem oda, már tuszkoltak
is be az ülés helyére.
Mert ülés az nem volt benne. Túl magas társaság jött össze - az
ideális pályaautó versenyző olyan, mint a zsoké -, így az ülést
egyszerűen kiszedték, és a padlóra kellett ülni. Persze a biztonságiöv
kötelező, de nekem már ekkor nem tetszett a dolog. Sebaj, ham már itt
vagyok. egy menetet megér, kigurultam a pályára.

Peugeot Sport 2006

Már az első kanyarban tudtam, hogy ezt nem nekem találták ki.
Fáztam, ide-oda csúszkáltam a padlón, és a sisakom rostélya is
párásodni kezdett.
A motortól nem voltam elájulva, szerintem az utcai Alfám jobban
gyorsul, a fék pedig kimondottan rossz. Persze nem rossz, csak
semmi rásegítés nincs, így erősen kell nyomni, ami ugyan csak megszokás
kérdése, de én nem szeretném megszokni ebben az autóban. A váltó
viszont nagyon zsíros. A kormány mögött két kis kar – jobb felfele
vált, bal vissza – nagyon könnyen kezelhető. Egyedül az okoz gondot, ha
hajtűkanyarban át kell fogni a kormányon, mert nem tudni, hirtelen
melyik-melyik, mivel a kormánnyal együtt fordulnak. Gondolom rendes
pályaversenyző megoldja átfogás nélkül… Két kört mentem, talán egyszer
váltottam fel harmadikba, aztán elég lett. Inkább a 207 LW-re
tartalékoltam magam.

Valójában
az LW is kupás autó, egy másik sorozat számára készült. Persze a
sajtóanyagban a márciusban megjelenő 207 RC versenyváltozatának
titulálják, de szerintem a valóságban ez egy francia belterjes
versenysorozat részére született. A nagy hagyományokkal büszkélkedő
Peugeot Sport rendezvények korábbi sztárjának, a 206 S16-nak lesz az
utóda.

Peugeot Sport 2006

Ez a sorozat a legolcsóbb módja az autóversenyzésnek. Hétvégenként
két, maximum húszperces futamot szerveznek. Az ötven résztvevőre
korlátozott bajnokság az alapja a Peugeot „Márkakereskedői
versenypiramisának”. A győztes, és a 25 éven aluliak első helyezettje
egy 207 Spidert vezethet a következő évi Spider Cup sorozatban. Szóval
erős belterj, nem nagy durranás, de azért kipróbáltam.

És nagyon élveztem. Igazi versenyautós fíling, bár egy sperdifi
azért nagyon kéne bele. Cserébe van fékerőszabályzó, és még a kézifék
is használható. Három kört mentem vele a kijelölt aszfalt pályán, és
egyre jobban kezdtem bemelegedni a kanyarokban. Az első kör végén
integettek, hogy lassítsak, és nem tudtam eldönteni, hogy azt látták-e,
ahogy az egyik visszaordítóban kicsit túlcsúszott a kocsi fara, vagy
tényleg úgy néz ki, mintha gyors lennék. Mindenestre kicsit nagyobb
féktávokat vettem.

A következő körben utolért egy Spider, elengedtem, de aztán már nem
tudtam utolérni, hát igen… ezen a pályán ő a nyerő. Az LW viszont
nagyon könnyen kezelhető kis játék. Sokkal inkább javaslom a versenyző
iskoláknak, mint a Spidert, de lehet, hogy csak a fürdőkád iszonyom
miatt érzem ezt. Az LW ugyanúgy megadja mindazt, ami a sporthoz kell,
és az elmondottak alapján még olcsón is.

Nagyobb tempós kanyarokban úszik a hátulja, a fékre érzékenyen
reagál, és kis turbós motor pedig röpíti rendesen. Egyszóval tényleg jó
kis gépecske arra a célra, amire született. A rali szakágban nem nagyon
állná meg a helyét, mivel a turbós szorzó miatt nagyobb kategóriába
kerülne, ahol az ellenfelek azért többet tudnak. Mindenestre négy kört
mentem vele az engedélyezett három helyett, így a Spidernél kihagyott
egyet sikerült kompenzálni.

És ezzel tulajdonképpen véget is ért számomra a rendezvény. Mivel a
Super2000-et aszfaltra már nem kaptam meg. Azt vagy murván vagy
aszfalton lehetett vezetni, mindkettőt nem. Ránéztem az órámra, kicsit
múlt csak délelőtt tíz óra, pedig annyi élményt gyűjtöttem, mintha több
nap telt volna el a reggeli kávé óta. De persze az első tesztvezetés
emléke örökké kísérteni fog… pontosabban addig, amíg nem lesz még jobb
autó alattam.

Szóval kedves Subaru, Ford és valahány név a rali-vb
versenynaptárában, kéretik a Peugeot mintájára hasonló rendezvényeket
szervezni, és persze meghívni rájuk. Nem leszek önző, jöhetnek mások
is.