A száz éves dízel motor persze nem száz éves, néhány esztendővel öregebb is már annál. Rudolf Diesel már 1893-ban alkotta az első ,,nehéz olajjal" működő erőforrást, de használható, működőképes darab csak négy évvel később, 1897-ben került ki a keze alól.
 |
|
| |
 |
Magyarországra száz éve érkezett az újfajta robbanómotor. A
budapesti Közlekedési Múzeumban érdekes kiállítás mutatja be a hazai
dízelmotor gyártás és fejlesztés történetét. Epperlein Oszkár, a
budapesti Soroksári úti fegyvergyár igazgatója tárgyalt a feltalálóval
még 1898-ban a licensz megvásárlásáról. Ennek köszönhetően a
századfordulón már elkészült az első hazai dízelmotor. Az egy hengeres,
négy lóerős, álló elrendezésű szerkezet azonban nem volt a német
eredeti pontos mása.
-Akkoriban a szabadalmi leírás még meglehetősen nagyvonalú volt,
ezért az első magyar gyártmányú dízelmotort valósággal újra kellett
tervezni - mondta
Hídvégi János ,a Közlekedési Múzeum kutatója. - A feltaláló,
Rudolf Diesel egy előadásában külön magyar típusnak nevezte a Soroksári
úti motort. Ezeket egyébként a '20-as évekig nem szerelték
személygépkocsikba. Főleg stabil, álló erőforrásként az iparban
hasznosították, illetve hajókba, mozdonyokba, teherautókba és buszokba
szerelték be.
| |
|
 |
|
-Epperlein korai halála 1903-ban megakasztotta a dízelmotor
diadalútját, pedig kezdettől nagy volt iránta az érdeklődés. A Láng
Gépgyár támasztotta fel a hazai dízelmotor gyártást 1911-ben. A tízes
években már egytonnás, ezer lóerős dízelmotort is készítettek a
fővárosi vízműveknek. Igaz, ennek a berendezésnek még külön épületet
kellett építeni a méretei miatt. A Láng Gépgyárban már a korai
időszakban kísérleteztek és szabadalmaztattak turbófeltöltő
szerkezeteket. Az üzemből kikerülő motorokat hajókba és vasúti
járművekbe is beépítették.
-Eközben a Daimler -Benz és az MAN 1923-ban már autóbuszba és
háromtonnás teherautóba is szerelt dízelmotort. Magyarországon
már a harmincas évek elején gurultak buszok, teherautók 4 és 6
hengeres Daimler és MAN motorokkal. A Láng Gépgyárban is előállítottak
ilyen motorokat, a 6 hengeres például 110 lóerő teljesítményt adott le,
egészen az 1948-as államosításig. Azt követően csak hajómotorokat
szereltek a '80-as évek végéig.
| |
|
| |
 |
-A Ganz gyár sem maradt ki a dízelüzletből. A '20-as évektől
gyártottak két és négyütemű egy és kéthengeres dízelmotorokat, de a
kétüteműeknek hamarosan bealkonyult. Jendrassik György 1924-től vett
részt a Ganz dízel-programjában és 1927-től már
Ganz-Jendrassik néven kínálták ezeket az erőforrásokat egészen
az 1947-es államosításig. Akkor Jendrassik roppant előrelátásról
tanúbizonyságot téve, az országot is elhagyta, motorjai azonban
maradtak, még ha az ő neve le is került róluk. A Ganz motorok is
hajtottak motorvonatokat, szállítottak belőlük négy világrészre,
hajókat és buszokat.
-A legkésőbb a Rába Vagon- és Gépgyár kapcsolódott be a dízelmotor
gyártásba. Az MAN-nel tárgyaltak, s 1937-ben indult be a gyártás, de a
háború kitöréséig csupán 25 darab négyhengeres 65 lóerős és 50 - 50
darab hathengeres motor készült el a 80 illetve a 100 lóerős
változatokból. A Rábát az elsők között államosították '46-ban. A
szocialista piacra gyártottak 45-400 lóerőig 2-12 hengeres
motorokat. Az MAN '68-ban visszatért, a Hungarocamionnak adták el a
Rába kamionokat.
-A Csepel Autógyár rövid története 1949-ben kezdődött és a '90-es
években ért véget. Addig azonban gördülő legendák hagyták el a szerelő
sorokat: a Steyr licensz alapján gyártott D380-as, D413-as, D613-as. A
Csepel teherautók ezekkel 83-95 lóerős motorkkal óriási karriert
futottak be az európai és ázsiai ,,testvér országokban". A Roots
mechanikus feltöltő rendszerrel és különleges differenciálművel szerelt
Csepel teherautók a 2-3 ezer méter magas dél-nyugat kínai
hegyekben is csupán tíz százalékos teljesítménycsökkenést
szenvedtek el, miközben más járművek egyszerűen működésképtelenné
váltak a ritka levegő miatt.
| |
|
 |
|
-Kiváló mérnökök dolgoztak a dízelmotorok fejlesztésén -
emlékeztetett Hídvégi János. - Mások mellett például Cser Gyula már
1974-ben szabadalmaztatta a kombinált feltöltő rendszert. A korai
dízelmotorok mérete miatt csak 1922-ben jött el az ideje
személygépkocsik és dízelmotor találkozásának. A Peugeot-é az
úttörők érdeme. A Párizs-Bordeux közötti 1500 kilométeres távot
óránként 48 kilométeres sebességgel tette meg az első dízel Peugeot és
100 kilométerenként mindössze 16 kilogramm ,,nehéz olajat" evett.
-Hermann Dorner 1924-ben Hannoverben készített dízelmotort, de mivel
nem volt érdeklődés a szerkezet iránt, eladta az USA-ba, a Packard-nak.
Ugyancsak a Packard-nál talált megértésre Clessie Cummins és
dízelmotorja. Azután már megállíthatatlan volt a fejlődés. Jött a
Hannomag, a Daimler-Benz. Ez utóbbi a '30-as évek közepéről a II.
világháborúig 20 ezer darab dízelmotort gyártott, az összes dízel 90
százalékát. A híres 160 D-t még az '50-es években is gyártották és
akadt közöttük jó néhány, amelyik főjavítás nélkül elment egy millió
kilométert.
Hasonlóan sikeres erőforrás volt az 1949-től gyártott 170 D is. A
nagy áttörés ismét a Peugeot-ra várt, amely a '68-as
nagy diáklázadásra időzítette a párizsi autószalonon bemutatott
forradalmi újdonságát, az 1255 köbcentiméteres 40 lóerős kiskocsiba
épített dízelmotorját. A párizsi diákok visszamentek az egyetemekre,
gimnáziumokba, a ,,kis" dízel viszont világhódító útra indult. Ma már
minden kategóriában rendelhető dízelmotorral szerelt autó. A korszerű
dízelek pedig szinte ugyanazt tudják már, mint a benzinesek..
