Száz éves a dízelmotor

2000.08.17. 12:38

A száz éves dízel motor persze nem száz éves, néhány esztendővel öregebb is már annál. Rudolf Diesel már 1893-ban alkotta az első ,,nehéz olajjal" működő erőforrást, de használható, működőképes darab csak négy évvel később, 1897-ben került ki a keze alól.

 
   

Magyarországra száz éve érkezett az újfajta robbanómotor. A budapesti Közlekedési Múzeumban érdekes kiállítás mutatja be a hazai dízelmotor gyártás és fejlesztés történetét. Epperlein Oszkár, a budapesti Soroksári úti fegyvergyár igazgatója tárgyalt a feltalálóval még 1898-ban a licensz megvásárlásáról. Ennek köszönhetően a századfordulón már elkészült az első hazai dízelmotor. Az egy hengeres, négy lóerős, álló elrendezésű szerkezet azonban nem volt a német eredeti pontos mása.
-Akkoriban a szabadalmi leírás még meglehetősen nagyvonalú volt, ezért az első magyar gyártmányú dízelmotort valósággal újra kellett tervezni - mondta Hídvégi János ,a Közlekedési Múzeum kutatója. - A feltaláló, Rudolf Diesel egy előadásában külön magyar típusnak nevezte a Soroksári úti motort. Ezeket egyébként a '20-as évekig nem szerelték személygépkocsikba. Főleg stabil, álló erőforrásként az iparban hasznosították, illetve hajókba, mozdonyokba, teherautókba és buszokba szerelték be.

 
   

-Epperlein korai halála 1903-ban megakasztotta a dízelmotor diadalútját, pedig kezdettől nagy volt iránta az érdeklődés. A Láng Gépgyár támasztotta fel a hazai dízelmotor gyártást 1911-ben. A tízes években már egytonnás, ezer lóerős dízelmotort is készítettek a fővárosi vízműveknek. Igaz, ennek a berendezésnek még külön épületet kellett építeni a méretei miatt. A Láng Gépgyárban már a korai időszakban kísérleteztek és szabadalmaztattak turbófeltöltő szerkezeteket. Az üzemből kikerülő motorokat hajókba és vasúti járművekbe is beépítették.

-Eközben a Daimler -Benz és az MAN 1923-ban már autóbuszba és háromtonnás teherautóba is szerelt dízelmotort. Magyarországon már a harmincas évek elején gurultak buszok, teherautók 4 és 6 hengeres Daimler és MAN motorokkal. A Láng Gépgyárban is előállítottak ilyen motorokat, a 6 hengeres például 110 lóerő teljesítményt adott le, egészen az 1948-as államosításig. Azt követően csak hajómotorokat szereltek a '80-as évek végéig.

 
   

-A Ganz gyár sem maradt ki a dízelüzletből. A '20-as évektől gyártottak két és négyütemű egy és kéthengeres dízelmotorokat, de a kétüteműeknek hamarosan bealkonyult. Jendrassik György 1924-től vett részt a Ganz dízel-programjában és 1927-től már Ganz-Jendrassik néven kínálták ezeket az erőforrásokat egészen az 1947-es államosításig. Akkor Jendrassik roppant előrelátásról tanúbizonyságot téve, az országot is elhagyta, motorjai azonban maradtak, még ha az ő neve le is került róluk. A Ganz motorok is hajtottak motorvonatokat, szállítottak belőlük négy világrészre, hajókat és buszokat.

-A legkésőbb a Rába Vagon- és Gépgyár kapcsolódott be a dízelmotor gyártásba. Az MAN-nel tárgyaltak, s 1937-ben indult be a gyártás, de a háború kitöréséig csupán 25 darab négyhengeres 65 lóerős és 50 - 50 darab hathengeres motor készült el a 80 illetve a 100 lóerős változatokból. A Rábát az elsők között államosították '46-ban. A szocialista piacra gyártottak 45-400 lóerőig 2-12 hengeres motorokat. Az MAN '68-ban visszatért, a Hungarocamionnak adták el a Rába kamionokat.

-A Csepel Autógyár rövid története 1949-ben kezdődött és a '90-es években ért véget. Addig azonban gördülő legendák hagyták el a szerelő sorokat: a Steyr licensz alapján gyártott D380-as, D413-as, D613-as. A Csepel teherautók ezekkel 83-95 lóerős motorkkal óriási karriert futottak be az európai és ázsiai ,,testvér országokban". A Roots mechanikus feltöltő rendszerrel és különleges differenciálművel szerelt Csepel teherautók a 2-3 ezer méter magas dél-nyugat kínai hegyekben is csupán tíz százalékos teljesítménycsökkenést szenvedtek el, miközben más járművek egyszerűen működésképtelenné váltak a ritka levegő miatt.

 
   

-Kiváló mérnökök dolgoztak a dízelmotorok fejlesztésén - emlékeztetett Hídvégi János. - Mások mellett például Cser Gyula már 1974-ben szabadalmaztatta a kombinált feltöltő rendszert. A korai dízelmotorok mérete miatt csak 1922-ben jött el az ideje személygépkocsik és dízelmotor találkozásának. A Peugeot-é az úttörők érdeme. A Párizs-Bordeux közötti 1500 kilométeres távot óránként 48 kilométeres sebességgel tette meg az első dízel Peugeot és 100 kilométerenként mindössze 16 kilogramm ,,nehéz olajat" evett.

-Hermann Dorner 1924-ben Hannoverben készített dízelmotort, de mivel nem volt érdeklődés a szerkezet iránt, eladta az USA-ba, a Packard-nak. Ugyancsak a Packard-nál talált megértésre Clessie Cummins és dízelmotorja. Azután már megállíthatatlan volt a fejlődés. Jött a Hannomag, a Daimler-Benz. Ez utóbbi a '30-as évek közepéről a II. világháborúig 20 ezer darab dízelmotort gyártott, az összes dízel 90 százalékát. A híres 160 D-t még az '50-es években is gyártották és akadt közöttük jó néhány, amelyik főjavítás nélkül elment egy millió kilométert.

Hasonlóan sikeres erőforrás volt az 1949-től gyártott 170 D is. A nagy áttörés ismét a Peugeot-ra várt, amely a '68-as nagy diáklázadásra időzítette a párizsi autószalonon bemutatott forradalmi újdonságát, az 1255 köbcentiméteres 40 lóerős kiskocsiba épített dízelmotorját. A párizsi diákok visszamentek az egyetemekre, gimnáziumokba, a ,,kis" dízel viszont világhódító útra indult. Ma már minden kategóriában rendelhető dízelmotorral szerelt autó. A korszerű dízelek pedig szinte ugyanazt tudják már, mint a benzinesek..