Amikor az embernek egy újonnan vásárolt 2008-as TypeR Civic a munkába járós, napi használatos autója, akkor elég magas lécet kell megütnie annak, amelyet hobbicélra vásárol. Különösen akkor, amikor nem akar tízmilliókat letenni az asztalra. Norbi éppen ezért ötvözte a kettőt, hiszen a sok elfogyasztott Civicet követően megvette a gyári tuningverziót, amely egyszerre alkalmas a dugóban zötyögésre, hétvégente pedig fel lehet rá pattintani a slickeket, és irány a pályanap. De aztán váratlan fordulat következett be egy transzfogarasi túra alkalmával, amikor élőben is megtapasztalta, hogy milyen egy könnyű, középmotoros, hátsókerék-meghajtásos autóval fűzni a szerpentin hajtűkanyarjait. Azonnali szerelem volt, és miután hazatért, azonnal eladó Toyota MR2 után kutatott. Amit talált, arról minden barátja azonnal le akarta beszélni. Innen már sejthetjük a végeredményt: megvette.
Az MR2 eredetileg nem sportkocsinak készült. A japánok mindössze egy olyan autót szerettek volna, amely egyszerre nyújt jó vezetési élményt és kis fogyasztást. A végeredmény pedig – ahogy a neve is mutatja (Mid-engine, Rear-wheel drive, 2-seater) egy középmotoros, kétüléses kis sportkocsi lett, amelyet 1984-ben mutattak be a nagyközönségnek. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
Ez az autó 1988-ban, egy évvel a modellváltás előtt készült, és mielőtt Norbi négy évvel ez előtt megvette volna, már komolyan foglalkoztak vele. A mindenre kiterjedő lakatosmunkát követően visszakapta az eredeti piros színét, és bár a tulajdonos elégedetlen vele, a mai napig gyönyörű. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A beltér pár apróságtól eltekintve teljesen gyári. Mivel az ülések mögött már közvetlenül a motort találjuk, így a tervezés folyamán csak két ülésnek jutott hely. Mögöttük csak a targatető elemeit tudjuk egy-egy bőrtokba rejteni, ha nyitott tetővel szeretnénk autózni. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
Az ülések törődést igényeltek, így komplett Alcantarába bújtatták őket. A sofőr oldaltámaszát kissé megmagasították, hogy a versenypályán is kellő oldaltartást biztosítson. A fejtámlákba pedig belehímezték az MR2 logóját. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A logó, amelyet a Mustanghoz hasonlóan csak az MR2 kapott meg a Toyota megannyi modellje közül. Annak ellenére, hogy egyértelműen egy sast látunk rajta, a köznyelvben a screaming chicken, azaz visító csirkeként terjedt el. A Toyota szándéka szerint pedig a fejlesztés által elért aerodinamikus szépséget kívánja ábrázolni. Ne akarjuk érteni. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A légellenállás csökentésére tett kísérletek végterméke a hátsó ablak után végigfutó átlátszó spoiler, amely pontosan a hátsó szárnyra tereli a levegőt. Külön érdekesség a rajta lévő Toyota felirat, amelyet a visszapillantóból és a függőleges hátsó szélvédőn tükröződve is rendesen olvashatunk le. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A középmotoron és a targatetőn túl a harmadik legkirályabb dolog is megvan az MR2-ben, amit valaha autóba szereltek: a bukólámpa. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A sebességváltó fokozatai között váltogatni olyan, mint egy billenőkapcsolóval fel-le nyomkodni a villanyt. Nagyon rövid váltóút, pici kézifékkar, és mindez egy méretes középkonzolon. Tökéletes. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A 340 mm-es Momo sportkotmányt egy Cusco kormányáttétel-módosítóval szerelték fel, hogy ne 3,5, hanem csak 2,5 fordulat kelljen a kerekek teljes kitekeréséhez. Hasznos a pályán és hasznos a városban is, hiszen a szervót kifelejtették a japán mérnökök. És a gumik sem segítenek rá éppen a könnyű kormányozhatóságra… (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
…ugyanis a pályanapozás jegyében egy szett Yokohama Advan A048-as utcai versenygumit húztak a felnikre. Esős időben nem, de szárazon annál jobb tapadást biztost a Toyotának, legyen szó a Hungaroring aszfaltjáról, vagy akár csak a Hungária körút belső sávjáról. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A Yokohamák pedig egy garnitúra Volk Racing TE37 15x5,5-ös felnin vannak, amelyek talán a valaha készült legjellegzetesebb japán versenykerekek. Alig több, mint 3 kilót nyomnak külön-külön, és a hat küllő tökéletes arányban osztja el a terhelést az agyra. Ezért az árát is megkérik. Ugyanennyiért 8-10 garnitúra olyan utcai felnit lehet venni, ami már nem is néz ki rosszul. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
Ahogy az eddigiekből is látszik, Norbi számára a beszerelt alkatrészek minősége elsődleges, így az eredeti futóművet sem flexszel szabták át, hanem rendelt négy Toda Fightex FS coilovert, valamint Whiteline stabilizátorokat. Profi cucc, méregdrága és minden irányban állítható. E mellett az orrában 20, míg hátul 25 milliméteres H&R nyomtávszélesítőkön fekszenek a kerekek. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A további stabilitásról a gyári első és a Cusco hátsó toronymerevítők gondoskodnak. Kell is, hiszen a nyitható tetejű autóknak csak az alépítménye viseli az összes terhelést, csavarodást. Az MR2 éppen ezért kis mérete ellenére is igen nehéz, üresen 1066 kilót nyom. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A tömegcsökkentés érdekében a pályanapokon a targatető két igen termetes üvegelemét egy-egy egyedileg készített karbonlemez helyettesíti. A középmotor okozta, nem túl kedvező 60-40-es súlyarányt a jövőben Norbi egy komplett karbon hátsórésszel szeretné korrigálni. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
Jelenleg még a gyári 1.6-os, dupla vezérműtengelyes motor dolgozik a Toyota hátsó tengelye előtt. A mostani, eredetileg 124 lóerős motor kapott egy HKS Super Hybrid légszűrőt, egy egyedi Proex rozsdamentes kipufogódobot, Fluidlyne olajhűtőt és rengeteg apróságot, szintén a minőség jegyében. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
Arról, hogy a motorról az alapvető információkat vezetés közben is megkapjuk, a Greddy olaj- és vízhőfok-, valamint az olajnyomásmérő műszerek gondoskodnak. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
A hivatalos gyári végsebesség 197 km/óra, de Norbi már elérte a 210-es tempót is a Toyotával. Persze tervek vannak a fejlesztésre. A kétmillió forintos turbósítást elvetetette, inkább a kompresszoros, japán belpiacos motor beszerzése mellett döntött. Sajnos Japánon kívül főleg Kanadából lehetne behozni, így ez még várat magára. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
Annak ellenére, hogy nem egy combos erőgép az MR2, Norbi nem szeretne meghalni, így lecserélte az első féktárcsákat EBC Turbo Groove-ra, amelyekkel biztosabban lassul. Érdekesség, hogy – minden bizonnyal a kedvezőten súlyelosztás miatt – az MR2 hátsó tárcsái nagyobbak, mint az elsők. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
Az utolsó csavarig tökéletes alkatrészekből van összeépítve Norbi Toyotája, persze ennek igen komolyan megkérik az árát is. Viszont ahhoz, hogy az Euroringen másodperceket javítson a saját idején, szükség is van a minőségre. Bár minden autó így épülhetne meg. (Fotó: Bíró Imre / Totalcar)
