HIRDETÉS

Román legenda

A Dacia története

2002. február 15., péntek 08:28
Jelentkezett a tenderre a Mini Morris, az Alfa Romeo és a Peugeot is. Ceausescu azonban a műszaki tartalom tanulmányozása után a Renault 12-est választotta.

2001-ben a Romániában eladott autók közel 85 százaléka Dacia volt, évente 40 ezer újabb Daciát forgalmaznak. És Magyarország is hamar kifogyott a Daciákból, mikor azokat vámmentesen lehetett visszavinni Romániába. A Dacia érték, ott még egy tízéves modellt is piaci áron felül lehet eladni, a cégvezetők sora is esküszik rá, és tucatjával vásárolják őket.

 
   
   

Az első román Dacia 1968-ban született, a dolgozó nép szeretett vezetőjének, Nicolae Ceausescunak ajándékozta. A 1300, illetve 1310-es Dacia a Renault 12 alapján készült. A Lastun félresikerült katasztrófaautó lett - az általa generált vicchegyek legalább jó hatással voltak a nép moráljára. A Novát egy évtizeden keresztül tervezték, hogy végül rövidebb legyen, mint elődei. A Supernovát már az időközben többségi tulajdonos Renault fejlesztette, de 2004-re már az X90 kódnvű autót is tervezik.

 
   
  Renault 12

Miután egyezség született, hogy Románia lesz a keleti blokk egyik személygépkocsi gyártója, a román hatóságok rögtön munkához láttak. Az idő sürgetett, így saját fejlesztés helyett 1966-ban tendert írtak ki egy meglévő modell átvételére. Az elképzelés szerint egy középkategóriás, 1000-1300 köbcentis autót gyártottak volna évi 40-50 ezer darabban.

Melyik lett volna a legjobb Dacia?

A tenderre többen is jelentkeztek: a Renault mellett a Peugeot, a Fiat, az Alfa Romeo és az Austin. A tesztelt autómodellek között volt a Renault 10 és 12, a Peugeot 204, a Fiat 1100D, az Alfa Romeo 1300 és az Austin Mini Morris. Technikai és gazdasági megfontolások vezettek a Renault 12 kiválasztásához.




 
   
  Renault 8

Volt egy bökkenő: a Renault 12-es modellt egyelőre még Franciaországban sem gyártották, csupán a prototípust mutatták be. A tömeggyártást 1969-re tervezték. A franciák azonban megoldották a gordiuszi csomót: a Renault 12-re még várhatnak a románok, helyette átengedik egy korábbi modell, a Renault 8 gyártását.

 
   
   

Így született meg az első román autó, a Dacia 1100 (1968-1971) - amit Ceausescu-nak ajándékoztak

Semmiben sem különbözött a Renault 8-tól, a még épülő pitesti gyárban csupán egy vasból készült sas-emblémával különböztették meg a franciától. Ezt a későbbiekben egy műanyagdarabbal helyesítették. Az autómárka nevét a történelemből kapta: Dacia az ősföld neve, ahol a dákok laktak. A kommunista propaganda (történészek által kifogásolt) elmélete szerint a dákok a római hódítás után, a rómaiakkal keveredve alkotta a román nemzetet.

 
   
 

Az autót nem gyártották a szó szoros értelmében a pitesti gyárban. Az összes alkatrész Franciaországból érkezett, a francia dokumentáció alapján épülő gyárban csupán összeállították, lefestették és kipróbálták, gurul-e.

Később persze mindent a helyi üzemben állítottak össze, és versenyváltozattal is előálltak. A 1100S-nek versenyzésre előkészített motort adtak, négy fényszóróhoz elegendő akkumulátorral látták el és szélesebb gumikat tettek rá. A Dacia 1100-eseket 1971 végéig gyártották, 37546 darab gurult le a szalagról.

 
   
   

Az első Dacia 1968 augusztusában született, és mivel ez volt az első román autó, a gyár dolgozói az akkori vezetőnek, Nicolae Ceausescu-nak ajándékozták. A motorra erősített platina plakettre pedig ajánló szavaikat vésték be: "Románia Szocialista Köztársaság első szériában gyártott autója. A dolgozók, mérnökök és technikusok hálájukat fejezik ki Önnek, Nicolae Ceausescu elvtárs, amiért elindította hazánkban az autógyártást, és amiért állandó gonddal figyel a mi szocialista iparunk fejlesztésére."

 
   
 

Az első autót három extrának számító dologgal látták el: Sinaia rádióval, pótkerékkel, és emelővel. Az autóval összesen 33 590 kilométert mentek, 1999-ben a román állam árverésen próbálta értékesíteni, 80 millió lej (700 ezer forint) volt kikiáltási ára.

Dacia 1300 és változatai (1969-1979)

 
   
   

A franciákkal kötött szerződés értelmében 1969 augusztusában végre nekikezdtek a Dacia 1300-as gyártásának. Abban az évben mindkét típust büszkén mutatták be különböző kiállításokon: a Daciát a bukaresti szalonban, míg a Renault-t a párizsi autó show-on. A kezdetekben még Franciaországból kellett behozni egyes alkatrészeket, de lassan-lassan sikerült átállni a hazai, idővel rosszabb minőségűnek bizonyuló alkatrészekre.

 
   
 

Az alapváltozat egy négyajtós berliner (szedán) volt öt ülőhellyel, elsőkerékhajtással, 1289 köbcentis motorral, 54 lóerővel és 9,4 literes átlagfogyasztással. A különböző változatok már 1970-ben megszülettek. A standard mellett gyártották a Supert, a kiváltságos állami és elnyomó apparátus tisztségviselőinek pedig az 1301-est. Az utóbbi változatot lényeges kényelmi felszereltséggel adták: kényelmes székek, kárpit, beépített rádió, megvilágítás a csomagtartóban, kesztyűtartóban, kapaszkodó, szivargyújtó, fűtőszálas hátsó ablak, biztonsági övek.

 
   
   

A következő években egyre több féle Dacia látott napvilágot. 1973-ban megszületett a Dacia Break (kombi) hosszított csomagtartóval, az 1300-ashoz képest kissé javítottak a felfüggesztésen és a fékrendszeren. Ezt a típust mentőautónak használták.

A Dacia 1302 kis pick-up lett, 500 kilogrammos teherbírással és 2,25 méteres rakodóterülettel. 1982-ig gyártották, 1500 darab készült, legtöbbjét Algériába exportálták. A románok átveszik a Renault 20-as modelljét is, ezt Dacia 2000 néven gyártják. De mivel ez is a titkosrendőrség és az állami rendszer emberei vásárolhatták, csupán sötétkék és fekete színekben gyártották.

Dacia 1310 (1979-től napjainkig)

 
   
 

Az 1979-es bukaresti autószalonban szegény agyonvariált 1300-as Daciát kicsit külalakban és technikailag is felfrissítették, így jónak látták, ha nevéhez még hozzáadnak 10-et - megszületett a 1310-es. Ekkor mutatták be a Sport-Brasovia és a metanol meghajtású változatokat.

A tízzel nagyobb név nem jelentett óriási technikai különbségeket: javítottak a belső elrendezésen, új műszerfalat és kormányt kapott az autó, előre új homlokfalat terveztek négy kerek lámpával, a lökhárítóra tették a helyzetjelzőket, a hátsó lámpákat is újratervezték, spoilert tettek előre stb. A motorba egy új karburátort szereltek, a 32IRMA fantázianevű ketyere fél liter benzint spórolt.

 
   
   

Az évek folyamán még az ötsebességes váltóig is eljutottak, továbbá 1397 és 1185 köbcentis motorokat is tettek az autóba. Az 1989-es forradalom után ezen a típuson csak kozmetikai változtatásokat vittek véghez, és más nevet kapott. Lényegében ezt a változatot, a Renault 12-es modelje alapján még ma is gyártják.

A szocialista piacgazdaság átütő sikereinek köszönhetően a 70 ezer lejbe kerülő autóra hónapokig, néha két-három évig is várni kellett. A gyakorlat szerint a kisember a román OTP-be, a CEC-be gyűjtögette pénzét, kimondottam autóvásárlás céljából. Ha rákerült a sor, a szerencsés kiválasztott elutazhatott Pitesti-be, kivárta a hosszú sort, a főnökösködő kapust, és ahol a gyárkapun kiguruló autót minden ellenvetés nélkül el kellett fogadni, hiszen senki sem akart további két-három évet várni.

 
   
 

Az 1989-es forradalom után elszabaduló infláció miatt több ezer Dacia várományos maradt hoppon: a gyár a kapitalista piacgazdaság szabályaira hivatkozva figyelmen kívül hagyta a CEC-es rendeléseket. A kárvallottak együttesen képviseltették ügyüket a bíróság előtt, ám a törvényhozás nem hozott számukra kedvező ítéletet.

A katasztrófa-kisautó: Lastun (1980-1989)

 
   
   

Minden ízében félresikerült autó a kis, dobozszerű Lastun - Dacia 500-as. A közröhej tárgyává vált autó a párt szüleménye volt. 1980 márciusában az Autógyártási Ipar Minisztériuma azt a feladatot kapta, hogy gazdaságos, olcsón előállítható városi kisautót tervezzen. A terveket össze is csapták, és elég hamar megszületett az előírások szerint 100 kilométeren 3,3 liter (!) benzint fogyasztó Lastun - Dacia 500. A gyártás Temesváron folyt, kis szériában, a célra külön gyárat építettek. Akinek nem volt türelme kivárni a Daciát, ezt biztosan megvásárolta.

 
   
 

A négyszemélyes kisautó erőssége a kétkedéssel fogadható alacsony fogyasztás. A pontatlanul összeállított karosszéria miatt esőben nem volt ajánlatos esernyő nélkül beülni. A karosszériát műgyantából készítették, így próbálták rozsdával szembeni ellenállását növelni. Az igénytelen kivitelezés egyenletlenné (girbe-gurbává) tette a kocsit. Festéséhez matt festéket használtak, így rendkívül olcsó hatást árasztott. A nap is hamar megtette hatását, életemben más színű Lastunt, mint kopott pirosat nem láttam.

 
   
   

A jobban táplált polgároknak egyenesen ellenjavalt volt, hátul a fapadon csupán a gyermekek bírták zokszó nélkül. Ha pedig a gyár által 106 kilométeresnek megadott végsebességet optimistán 90-re saccoljuk, egy Trabant is könnyűszerrel megelőzhette.

Ha más nem, a katasztrófa-kisautónak moráljavító hatása volt a hiány uralta román társadalomban: viccek tömkelege született alacsony teljesítménye, megjelenése miatt. Gyenge minősége, teljesítménye és végső soron a román autóipar széteseése miatt 1989 végén állították le a gyártást. Egyébként ebben az évben a román kormány adatai szerint 3792 darab Lastunt gyártottak.

Adaléknak egy Lastun-vicc: Móricka utazik hátul a Lastunban, és előreszól édesapjának:
- Apa, ez jobbra a kínai nagy fal?
Nem fiacskám: a járdaszegély.

A megújulás modellje: Nova

 
   
 

Az 1980-as években a Dacia gyártói belátták, itt az ideje egy saját fejlesztésű modell kidolgozásának. A kizárólag román szakemberekből álló csapat nehéz munkának nézett elébe - a közel tíz éven át tervezett autó megjelenésekor máris divatjamúlt lett.

A műhelyből kiszivárgott pletykák szerint a 80-as évek divatjára tervezett autó karosszériáját annyira pontatlanul dolgozták ki, hogy az egyik prototípusnál egyszerűen nem lehetett bezárni az ajtókat. A gond orvoslására végül német szakembereket hívtak, akik pontosabb számításokat és gépeket vetettek be. Egyes hézagok így is megmaradtak a szélvédő és a karosszéria között: ezt vastag gumitömítéssel próbálták eltüntetni. A végeredmény kb. húsz kilónyi plusz csupán a gumi miatt.

A kész autót maga Nicolae Ceausescu akkori államfő is megtekintette. A rossz nyelvek szerint a költségvetési hiánnyal küszködő államfő ezen az autón is spórolni akart. A polgárok úgysem érdemlik meg a kényelmet, ezért a tervezett hosszból lefaragtatott, így végül 3,90 méter hosszú lett az autó. Rövidebb, mint az 1310-es.

 
   
   

1998-tól a Novát a Renault vette ismét szárnyai alá, így francia motorral és alkatrészekkel is árulják. Ennek már új neve is van: Dacia Supernova.

Az 1989-es román forradalmi változások után a Dacia, de a román autógyártás is nehéz időket élt meg. Évi 140 ezer autó gyártásáról (1989) a román ipar drasztikusan visszaesett, 2001-ben kb. 40 ezer darab Daciát tudtak gyártani. A Dacia próbálta jó áron eladni magát. Előbb a Peugeot-val tárgyaltak. A francia cég a 306-os modelljét szerette volna olcsó munkaerő felhasználásával évi 10 ezer darabban gyártani, de ez nem felelt meg a súlyos gondokkal küszködő Daciának.

 
   
 

1997-ben a Hyundai-jal sikerült megállapodást kötni, ám a világgazdasági helyzet miatt a Hyundai hamar felmondta az érdekeltséget. A tervek szerint évi 50 ezer darab Accent-et és 100 ezer Hyundai motort gyárottak volna Pitesti-en.

Komoly gazdasági gondok között ünnepelte a Dacia 1998-ban harmincadik születésnapját. Jókedvre derítette őket az a tény, hogy ebben az évben hagyta el a gyárat a kétmilliomodik autó.

A Renault 1999-ben hosszas és keserves tárgyalások után megvette a Dacia 51 százalékos részvénycsomagját. A Volkswagen-Skoda sikerét Romániában is megismétlendő, megalkották a Supernovát. 2004-re tervezik a X90 kódnevű autó piacra dobását. Az igazi áttörést nyilván ettől várják.

Dacia 1100 technikai adatok: 4 ajtó, 5 ülőhely, farmotor, négyütemű, négyhengeres, vízhűtéses, 46 LE, maximális sebesség 133 km/h, fogyasztás 6,8 l/100 km.

Dacia 1300 standard változat technikai adatok: öt ülőhely, elsőkerékhajtás, 1289 köbcentis motor, 54 LE, átlagfogyasztás/100 kilométer 9,4 l.

Lastun - Dacia 500 technikai adatok: 2 ajtó, 4 ülés, elsőkerékhajtás, kéthengeres motor, vízhűtés, 499 köbcenti, 22,5 LE, fogyasztás 3,3 l/100 km, maximális sebesség 106 km/h.

Dacia Nova technikai adatok: öt ajtó, öt ülőhely, 1557 köbcentis motor, 72 LE, 160 km/h végsebesség, 0-100 km gyorsulás 15,9 másodperc alatt

 
 

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Franciaágy Drezdából

Franciaágy Drezdából
Oldalról, messziről könnyű összetéveszteni egy Skoda Superbbel. Épp ez teszi lefegyverzően rokonszenvessé. Túl természetesen azon, hogy hétmillióért, egy közepesen felszerelt új Superb áráért vihető el.

Teszt A süket áruterítő vigyora

Panaszkodott-e valaha, bárki a Victorinox-bicskára, hogy rossz a színe, csúszik a fogantyúja, hogy évtizedek óta nem frissítik a formáját? Ugye nem. Mert alapjában véve jó.

Balatonba szakadt Hummerek (frissítve!) 

Itt is van új! Mindenki a Hummeren röhög

Sárga Balatonjáró és Hummerbe szakadt tavak - csak úgy zubognak ránk az újabb megrázó hírek.

Használt Hummer Kolonc, ami lehúz 

Megjött a hajletépő Mustang

Milyen lehet 320 km/h-val száguldani, miközben a menetszél szabadon áramlik a koponyánk körül?

Rém fura az új kupé

Megfizethető kétajtós, amelynek a Civicet kéne megszorítania, ehelyett elborzasztja a kedves vevőt.

Még a világ legcsúnyább robogója

Egy Ferrari kerekek nélkül is gyönyörű