"Mercedes", azaz elegancia spanyolul: ezt a nevet választotta Emil Jellinek és felesége, Rachel a kislányuknak. Az autómániás papa gyermeke hamarosan bevonult az autótörténetbe. Összeállításomban nem szeretnék a Mercedes, mint autógyár históriájával foglalkozni, mert az lassan mindenkinek a könyökén jön ki. Inkább néhány érdekességet gyűjtöttem össze.

hirdetés

	Emil Jellinek sikerei csúcsán

Emil Jellinek nem mindennapi karakter volt. Egy
lipcsei rabbi gyermekeként látta meg a napvilágot. Fiatal
korában Észak-Afrikában dolgozott, majd Bécsben egy francia
biztosítótársaság ügyvezetője lett. Vagyonát leginkább
dohánykereskedelemből szerezte. 1889 szeptemberében született
lánya, Mercedes Adrienne Manuela Romana. A gyermek születése
fölötti örömében Jellinek villáját Mercedesnek nevezte el.

A munkamániás papa egyéb munkái mellett még
Franciaország osztrák konzuli posztját is elvállalta, de
telente a munka fáradalmait Nizzában pihente ki. Ott
találkozott először az újfajta közlekedési eszközzel, az
automobillal.

Az egyik legelso Mercedes márkanevet viselo automobil.

Gottlieb Daimler 1886-ban rendelt hintót egy
közeli kocsigyárostól, és abba épített egy stabilmotort. Ez az
alkotás volt az egyik legelső kereskedelmileg sikeres, belsőégésű
motorral hajtott automobil. Daimler számára
az első komolyabb megmérettetés az 1889-es Párizsi
világkiállítás volt, ahol egy kevésbé hintószerű gépjárműve
felkeltette a Panhard család figyelmét.

Részben az ő kapcsolataik és megrendeléseik
révén erősödött meg üzletileg az addig gyenge lábakon álló Daimler
autókészítő műhely. Először 1893-ban látogatta meg a canstatti
céget Emil Jellinek. Teljesen beleszerett az autókba és szinte
minden évben rendelt magának egyet.

	A két cég egyesülése után ez az autó viselte eloszor a babérleveles Mercedes-Benz jelvényt 1927-ben.

1898-ban friss szerzeményével, egy négyhengeres
Daimler Phoenix túrakocsival benevezett a Tour de Nice versenyre.
Mivel akkoriban mindenki becenevekkel illette autóját, ő pedig
imádta lányát, autója
Mercedes néven szerepelt a startlistán. Két évvel később a
Phoenix típust sikerült úgy továbbfejleszteni, hogy Jellinek 36
darabot rendelt belőle, összesen 550000 márka értékben.

Két kikötése volt:

1, ő legyen a kizárólagos értékesítő Amerikában, az
Osztrák-Magyar Monarchia területén és Franciaországban.

2, az autók a lánya nevét viseljék. Ha valaki előtt
meglengetnek egy iszonyú összegről szóló csekket, bármibe
beleegyezik. Daimlerék sem cselekedtek másképpen. Ahogy mondani
szokás, a többi már történelem.

A bájos lányka, aki bevonult az autótörténelembe, Mercedes Jellinek

Jellinek első felesége 1893-ban elhunyt.
Második házasságából több gyermeke született, köztük Maja. Amikor
Gottlieb Daimler fia, Paul Daimler Ausztriában létrehozta a helyi
Daimler műveket, egyik legelső típusukat hű
támogatójuk, Emil Jellinek kérésére Majának nevezték el.

Mercedes Jellineknek nem sok idő adatott meg,
hogy hírnevét élvezhesse, 40 éves korában halt meg Bécsben. A róla
elnevezett villát 1945-ben az oroszok porig rombolták. A Mercedes
automobilok azonban jó hírnévre tettek szert.

	Jelvénytörténet

A háromágú csillag, a Mercedes márkajegye
Gottlieb
Daimler gyerekmekeinek ötlete volt. Apjuk még kiskorukban
küldött haza egy képeslapot, amelyen csillaggal jelölte meg, melyik
házban lakik. "Egy nap e csillag még beragyogja munkámat" - írta a
képeslapra és az 1909-ben szabadalmaztatott háromágú csillag azóta
is fényesen ragyog.

Daimler legnagyobb vetélytársa az első
világháború előtt a másik úttörő, Carl Benz volt. Benz más úton
indult el, mint Daimler, de ugyanoda jutott: ma őket tekintik a
belsőégésű motorral hajtott gépkocsi szüleinek. Benz nagyobb
hatással volt az automobilizmus fejlődésére. Míg Daimler alkotásait
csakis leányvállalatai másolták,
Benz mindegyik típusa imitátorok tömegét vonzotta.

Például nem lehet megállapítani, hogy az első orosz gyártmányú
gépkocsinak tartott
Jakovlev-Freeze valóban Szent Pétervárott készült-e, vagy csak a
hivatalos szovjet történetírás állította, hogy egy helyi Benz
tulajdonos valójában autóépítő is volt.

Daimler és Benz évtizedeken át vetélkedtek, de az első világháború
és az azt követő gazdasági összeomlás értelmetlenné tette a küzdelmet.
Helyébe lépett az összefogás. 1924-ben írták alá az egyesülési
szerződést. 1926. június 28-án a Daimler Motor Gesellschaft és a Benz
megszűntek önálló cég lenni, helyükbe lépett a Mercedes-Benz. Az
új jelvény: a háromágú csillag bíborkoszorúval körülvéve.

A Tripoliszi nagydíj megnyerése érdekében épített versenyautó.

Az új cég megerősödött, főleg a harmincas
években
Hitler uralma alatt prosperáltak. A náci vezetés ugyanis
imádta a luxusautókat, és az autóversenyzés terén meg akarta
mutatni a német erőfölényt. Utóbbira kirívó példa, amikor 1939-ben
a Mercedes-Benz kifejezetten azért épített egy nyolchengeres
versenyautót, hogy megnyerje a Tripolisz Nagydíjat. Meg is nyerték.

	Hitler különleges luxusautója. Közel négy tonnát nyomott és 30 litert evett 100 kilométerenként...

Luxusautók terén Hitler csak a legjobbal
elégedett meg. Szintén 1939-ben, Hitler 50. születésnapjára egy
különleges 770K típusú luxusautót küldtek Stuttgartból ajándékba. A
teljesen páncélozott nyitott luxusautót 394 lóerős 7.7
literes motor hajtotta. 4 centiméter vastag ablakokkal és 300
literes üzemanyagtartállyal szerelték fel. A pótkerekek védték a
motort.

A második világháború végén a Mercedes
megkezdte vezeklését a harmincas években tanúsított
szerepéért.