Mielőtt azonban mélyebb elemzésbe kezdenénk, gyorsan és lelkiismeretesen néhány alapinformáció. Mint a fáradt, de elégedett főszervezőtől, Knap Attilától vasárnap este megtudtam, a motorépítő versenyt cseh alkotó, Roman Bus nyerte Event Horizon, azaz Eseményhorizont nevű motorkerékpár-fantáziájával. Gratulálok Bus úrnak, aki ingyen utazhat majd el az amerikai VB-re, és külön örülök, hogy nemcsak a csavarkulcsokat forgatja, de Albert Einstein és Stephen Hawking könyveit is. Gratulálok továbbá a szervezőknek, akik Közép-Kelet Európa legnagyobb, tizenhétezer látogatót vonzó szakirányú kiállítását és versenyét rendezték meg az idén is, nagyobb zökkenők nélkül.

Lássuk az autós szekciót, amit két nagy részlegre bonthatunk: láthattunk átépítettket és újraépítetteket. Az előbbi csoportot a hot rodok, a custom carok és a low riderek képviselték, az utóbbit a szépen felújított amerikai veteránok. Hot rodnak nevezzük azokat a bontókból és roncstelepekről, illetve a nagypapa fészeréből összeválogatott fődarabokból készített járműveket, amik egyszerű szerkezetük ellenére nagy teljesítményt nyújtanak, és tipikusan úgy néznek ki, mint egy félbe- majd magára hagyott Ford a húszas évekből.

Custom carnak hívjuk azokat a kocsikat, melyek építői tisztelik ugyan az alapul szolgáló modell jellemző vonásait, kisebb-nagyobb változtatásokkal mégis egyedi autókat állítanak elő. A low riderek kicsi kerekeiken szöcske módra képesek ugrálni speciális hidraulikus rendszerüknek köszönhetően. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy ezek a szerkezetek nagyjából azt a szerepet töltik be a férfiembereknél, mint a madarak hímjeinél a díszes tollazat: vetélkedésre buzdítják a többi hímet és vonzzák a nőstényeket.

Az idei show-n mindegyik kategóriában láthattunk nagyon szép darabokat, külön öröm, hogy ezek jó részét magyar srácok szoborták és gépészkedték össze. Mivel én lelkes, ám közepesen tudatlan amerikaiautós vagyok, kalauzokat kerestem magam mellé, és meg is találtam őket a B csarnok melletti szabad területen. A magyar V8-as világban naprakész információkkal rendelkező Kölyök és a két lábon járó amerikai autós lexikon, Jerome nyomára az irdatlan motorhang vezetett. Kölyök épp az 1972-es Dodge Dartját túráztatta néhány fülig érő szájú ember örömére, Jerome pedig egy meditáló Buddha arckifejezésével támasztotta a kék veterán oldalát a pokoli zajban.

Első utunk a csarnok közepén álló Buick Roadmaster customhoz vezetett, a kiállítás királynőjéhez, amit a TotalCar olvasói egy korábbi Belsőség-jegyzetből már ismerhetnek futólag. A Hot Rod Propaganda magyar csapata által megrendelésre épített Roadmasterre nehéz a megfelelő jelzőt megtalálni, nekem még nem is sikerült. Szemből egy bálna és egy cápa keveréke, oldalról egy bivalyba oltott gyík, belül pedig egyértelműen alligátor, Ausztráliából hozott hüllőbőrrel kárpitozták ugyanis a teljes kabint az ülésektől a műszerfalig.

Amikor a stand őre távirányítóval kinyitotta a motoros ajtókat, a körben álló tömeg egy lépéssel még közelebb nyomult, és hosszú, fojtott sóhajokat hallatott, én pedig letérdeltem a hatalmas, teltkarcsú test mellé, látszólag hogy jó szögből fotózhassam az enteriőrt. Az aranyosbarna színben csillogó Buick a forgalomban is az uralkodó osztályt erősíti, Corvette futóműve, V8-as kompresszoros motorjának nyolcszáz lóereje sejteti képességeit. Van rá esély, hogy ezt a különlegességet alaposabban is be tudjuk majd mutatni, és akkor jól elmerülünk majd az izgalmas részletekben.

Következő megállónk egy hot rodnál volt, amit a zirci Bencsik Balázs épít egy barátjával. A choppolt, azaz alacsonyra vágott fülke egy 1928-as Citroenből származik, a hűtőrács egy Alfáé volt valamikor (európai behatás), a meghajtásról természetesen egy V8-as USA big block gondoskodik – majd, ha kész lesz az autó, most ugyanis csak össze volt legózva a látogatók kedvéért. Bódé, hűtőrács a padlón, a motor sem a végleges. Mindezt viszont azonnal megbocsátottuk, amint közelebbről is szemügyre vettük a kézzel pingált, míves "Krazy Kutters" feliratot.

A zirci csoda mellett CoolCat hot rodja állt, ami fehér tűzfalával és kipufogóival némi vitát gerjesztett az ínyencek között, azt viszont senki sem vitatta, hogy a choppolt 1928-as Skoda fülke és a manuális váltóval szerelt 6.4 literes Ford big block motor igen jó választás.