2010.02.06. 09:30 Módosítva: 2010.02.06. 11:20

Fel a lépcsőn

A fokozatosságot feltétlen tartsuk be! Kezdjük egy fele-fele arányú keverékkel, az etanolt is árusító kutakon ismerik a dörgést, kérésre simán tankolják a koktélt. Koptassunk el bátran két-három tanknyi mixtúrát, és figyeljük az autót! Ha nem érzünk komolyabb teljesítményveszteséget, reggel nincs komoly indítási problémánk, az autó nem rángat, máris megtettük az első lépést. Ne felejtsük el 500-1000 km-en belül megejteni az újabb szűrőcserét, addigra ugyanis nagyjából átmossa a rendszert az etanol, az oldott szennyeződések mellett felkapkodja a tank aljáról is az addig ott lakozó víz által előállított esetleg nem kevés rozsdát is.

Főkoholista

Ha kedvenc autónk eddig problémamentesen működött, érdemes elgondolkodni a továbblépésen. Annak, hogy az autó kizárólag E85-tel üzemeljen, a legtöbb esetben egyetlen feltétele, hogy többletüzemanyagot tudjunk bejuttatni a motorba. Ennek egyszerűbb, olcsóbb, de kevésbé tökéletes módszere lehet az üzemanyagnyomás megemelése (ezzel a megoldással kiválóan működött az ezres Swiftem). Ilyenkor az azonos ideig nyitva lévő injektorokon át a nagyobb nyomás több anyagot juttat át, probléma megoldva. Ideális esetben ehhez párosíthatunk még némi többletelőgyújtást, de meglepő módon ezt sok autó maga korrigálja.

Annyira nem pusztító az E85

Kifaggattam Attila barátomat, aki tizenvalahány éve foglalkozik elektromos üzemanyag-szivattyúk forgalmazásával, javításával, felújításával.

Nem emlékszik egyetlen esetre sem, amelyben az etanolhasználatra visszavezethető meghibásodással találkozott volna. Nem tud olyan esetről, ahol az E85 által megkóstolt, oxidált alkatrészek vagy az ezekből kioldódott szennyeződések miatt lépett volna fel hiba.

Elmondta a szivattyúgyártók álláspontját is. Eszerint elméletileg lehetséges, hogy a felvett víztartalom miatt a forgórészen nagyobb, erősebb ív keletkezik, amely megrövidítheti a pumpa élettartamát, azonban ilyen problémával a való életben még nem találkoztak. Többen készítenek kifejezetten az etanolüzemre tervezett szivattyúkat is, ennek azonban egyetlen jelentős extrája a tekercseken alkalmazott nagyobb ívoltás, épp a fentiek miatt. Léteznek emellett apróbb módosítások is (például speciális, nem vezető bevonatok az alkatrészeken), de ezek leginkább a durván vizes etanol elleni védekezést szolgálják, csökkentve az elektrokémiai korróziót.

Kérjen segítséget!

Létezik persze több profi megoldás, ahol egy roncsolásmentesen beépíthető kisegítő elektronika módosítja az injektorok kitöltési tényezőjét (és bizonyos esetekben más szenzorok jeleit is) úgy, hogy azok alkalmasak legyenek a többlet bejuttatására. Ezek egy három-négyhengeres motorhoz már jóval 30 000 Ft alatt beszerezhetőek, tiszta etanolos üzemben 10 000 km alatt még a beépítés munkadíjával és a szűrőcserékkel együtt is visszajön az ára.

Profibb kivitelű etanolátalakítók már írható kivitelben is léteznek, ezeknél mi magunk állítgathatjuk a kívánt mennyiséget, finomhangolva ezzel a gyárilag beállított értékeket. Ezekkel egész precízen a motor és a sofőr karakteréhez hangolhatjuk az üzemanyag adagolását, beleértve a hidegindítási többletet is.

Öreg autóm van, mit tegyek?

A fentiek persze központi vagy hengerenkénti, elektronikus injektoros autót feltételeznek. A Totalcart azonban olvassák sokan, akik idősebb autót tartanak. Az ő esetük valamivel bonyolultabb. A karburátoros autók nagyobb fúvókákkal és ráhúzott előgyújtással kiválóan alkalmasak az alkoholizálásra, azonban el kell dönteni, javarészt benzinnel vagy etanollal akarnak-e járni, hiszen itt a kapcsolhatóság nem megoldható.

A mechanikus injektorok esetében a legegyszerűbb megoldás az üzemanyagnyomás emelése lehet, ezzel közel tökéletesen behangolható az autó a vegyes üzemre.

A közvetlen befecskendéses benzinmotorok esetében ezek az elektronikák nem használhatóak, itt az üzemanyagnyomás emelése segíthet egy keveset.

Ez tehát a jövő?

Nem, legalábbis nem túl közeli. Jelenleg százhoz közelít az etanolt forgalmazó kutak száma, bár Tolna és Szabolcs még fehér folt, valamint Somogy és Nógrád sincs elkényeztetve. Budapesten és környékén azonban több mint húsz kút várja az alkoholistákat, és a számok valószínűleg tovább nőnek.

Az itthoni gyártási kapacitással sincs gond. Jelenleg csak a Hungrana gyárt etanolt, tőlük származik az itthon beszerezhető E85 jelentős része, valamint a legtöbb kúthálózat tőlük vásárolja az EU által kötelezően előírt ötszázaléknyi, benzinbe keverendő alkoholt is. Érdekes, hogy a Mol kivétel, ők Szlovákiában veszik meg a maguk adagját. Pedig a hazai gyártónál komoly termelési tartalékok vannak, emellett két új üzem előkészítése is folyik, az amerikai Fagena pedig nemrég jelentette be, hogy évi 200 000 tonna előállítására alkalmas üzemet épít Dunaföldváron.

Tarthatunk persze attól, hogy a bioüzemanyagok – beleértve az etanolt is – elveszik a helyet az étkezési gabona elől, és éhező, csontsovány tömegek lengetik majd a "Nem, nem, soha!" feliratú tábláikat az E85-trösztök csupa üveg székházai előtt. Jelenleg azonban óriási eladatlan és eladhatatlan kukoricafeleslegek fekszenek a gabonasilókban, a kutak melletti oszlopokon pedig hármassal kezdődik a benzin literenkénti ára – tehát használjuk ki a lehetőséget!

A feltételek tehát adottak, mégsem hiszem, hogy a kőolaj alapú üzemanyagok forgalma hirtelen zuhanni kezdene. Sokan tartanak az átalakítástól, kevés az etanolos tapasztalattal felvértezett műhely is. Új, garanciális időn belül lévő autó esetén a jótállás elvesztésének lehetősége is komoly visszatartó erő. Az elmúlt években elterjedt borzalmas mennyiségű tévhit sem kedvezett az alkoholos szubkultúrának - komoly autószerelő saját szájából hallottam, hogy az etanolos autó kipufogógázának belélegzése rövid úton halálos.

Érdemes volna hát tisztázni és széles körben terjeszteni az igét, hiszen - ha tetszik, ha nem - az etanol használata lényegesen környezetkímélőbb, mint a kőolaj alapú üzemanyagok. Ez még akkor is igaz, ha előállítással, szállítással, melléktermékekkel együtt számoljuk. Tehát, akár lehetne ez is a jövő egyik üzemanyaga, ha volna, aki használja. Vitatkozzon itt.

És a gáz?

Én alapvetően gázhívő vagyok. Egy benzinnel használt autó akár 15-20 000 km alatt behozhatja a gázbeépítés árát, és innentől csak minimális időszaki többletkiadást jelent a gázbiztonsági szemle és a tartályhitelesítés.

Azt azonban be kell látnom, hogy egy etanollal üzemelő autóhoz képest bizony sok kilométert kell lefutnom gázzal ahhoz, hogy a beépítés költségét kigazdálkodjam, hiszen a 160-170 forintos gáz és a 210-220 forintos etanol között nincs nagyságrendi különbség. Ilyenkor tehát nem reális alternatíva a gázbeépítés, viszont használt autó vásárlásakor egy 40-50 000 forintos többlettel árult gázüzeműt már érdemes megvenni.