Kell-e kenőpénzt adni a műszaki vizsgán?

2011.03.14. 07:31
Néhány hónapja furcsa kérdést szegezett nekem egy középkorú úr a Teleki téri műhelyünk előtt. Informálódni akart, hogyan is zajlik nálunk egy műszaki vizsga. Rendkívül jópofa volt.
– Hát szerbusz, kérlek! Te vagy itt a vizsgáztató? – kérdezte, és gondoltam, hogy ezt a pillanatot operatív információszerzés előzte meg.

– Jó napot! Én.

– A lyányoméknak lejár az autójukon a műszaki vizsga, kérlek. Le tudnád-e vizsgáztatni?

– Természetesen, egyeztessen időpontot a munkafelvételen!

– De van egy kis gond, kérlek! Ők külföldön dolgoznak.

– Nem probléma, írasson egy meghatalmazást velük, és hozza el az autót maga!

– Igen ám, de az autó is ott van, kérlek.

– ??? – bamba arcot vágtam, de kezdett derengeni, hogy mit akar az úr valójában.

– Hát arra gondoltam, kérlek, hogy egy kicsivel több pézér' nem tudnád-e így levizsgáztatni?

– Nem. Sajnos mi csak itt, a Teleki téren vizsgáztatunk, a műhelyben.

– Jól van az, akkor majd elhozzuk.

Nem hozták, legalábbis hozzánk. A fenti kérést pedig a hatályos jogszabályok és technológia ismeretében – az erkölcsi aggályokon túllépve is – teljesíthetetlennek tartom. Véleményem szerint az Európai Unió tagállamain belül lehetne kötni olyan egyezséget, ami alapján az adott országban élő külföldiek levizsgáztathatnák az autójukat, megspórolva ezzel egy nem tervezett utazás költségeit.

Tudták, hogy Európában Magyarországon volt először kötelező az időszakos műszaki vizsga?

Eltelt egy év a zöldkártya megszűnése óta. A döntés indokolt volt, a végrehajtás pedig tragikomikus. Ennek a cikknek azonban nem ez a témája. Ebben a témában sok történet jár szájról szájra, van, amit már megélt a kedves olvasó is, és van, amit csak hallott. Nem vagyok naiv, tudom, hogy vannak, akik pénzért bármire képesek ebben a szakmában, de vannak – szerintem ez a nagy többség –, akik nem. 2010 januárjában a környezetvédelmi felülvizsgálat (zöldkártya) megszüntetése óta a jogalkotók liberalizálták a piacot. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy amelyik vállalkozás teljesíti a törvényben előírt feltételeket (személyi és tárgyi), kiteheti a „Nemzeti Közlekedési Hatóság által kijelölt vizsgálóállomás” táblát a műhelye falára. Ezzel lehetőséget adtak a vállalkozásoknak az előre menekülésre. Sokan vágtak bele, a garázsipari berendezéseket forgalmazó cégek nem kis örömére. Hitelből, utolsó erőfeszítéssel megépítették a vizsgasort, és várták – talán a mai napig –, hogy elkezdjen csengeni a kassza. Rossz hírem van, sokan cselekedtek így. Ma egy autószerviz nehezen tudja magát fenntartani csak ezzel a tevékenységgel, amit én nem bánok. Dolgozni kell, szolgáltatni.

Tehát a kedves olvasó ma Magyarországon az autóját vizsgáztathatja külsős vizsgahelyen vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH). Talán az is hungarikum, hogy az a szervezet, amely egy piacot felügyel, annak ellenőrzését végzi, egyben résztvevője is. Nézzük, hogy történik egy műszaki vizsga (nem az NKH telephelyén). Elkerülhetők-e azok a rémtörténetek, miszerint ha bukik az autó, bevonják a forgalmit. Az ügyfél – általában előzetes bejelentkezés alapján – megérkezik a munkafelvételre. A munkalap kitöltése és az okmányok egyeztetése után beállhat a műhelybe.

Megkezdődik az előzetes átvizsgálás. Ez a különbség a külsős vállalkozásnál végzett műszaki vizsga és az NKH telephelyén lefolytatott eljárás között. Az első munkafolyamat mindenképpen az adategyeztetés. Tudnia kell a vizsgabiztosnak, hogy valóban azt az autót vizsgálja-e, ami a forgalmiban szerepel. Rögzíteni kell a kilométeróra-állást, egyeztetni az alváz- és a motorszámot, típustáblát, ezeket le is kell fényképezni.

A vizsgálatot általában a szokott sorrendben szoktam végezni. Az autó belső terében a műszercsoport ellenőrzése, ABS-, ESP-, légzsák-, motorhiba- (CHECK ENGINE) visszajelzők vizsgálata. Szellőztetés, klímaellenőrzés. Biztonsági övek állapota, kapcsolhatósága (összes), automata csévélő működése. Pótkerék (vagy defektjavító), elakadásjelző és eü-doboz megléte, érvényessége. Ez talán fölösleges kekeckedésnek tűnik, de ha a rendőr kéri, a büntetés árából tíz csomagot is tudnánk vásárolni.

Külsőállapot-vizsgálat: karosszériaelemek állapota, világítás ellenőrzése. Ablaktörlők, szélvédő, oldalüvegek ellenőrzése. Az első szélvédőn lévő – a látótéren kívül eső – kavicssérülés nem jelenti az autó alkalmatlan minősítését. A bevett gyakorlat szerint, amely területet nem érinti az ablaktörlő lapát, ott lehet kavicspötty. Nem, kedves olvasó, ne szereljen fel feleakkora ablaktörlőt – volt szerencsém ilyen próbálkozáshoz –, a fenti sorokat értelmezze ésszerű határok között!

A vizsgabiztosnak lehetősége van korlátlan mennyiségű kishiba rögzítésére. Tehát egy sárvédőív enyhe korróziója vagy egy látótéren kívüli kavicssérülés esetén nem kell kenőpénzt fizetnie: szerepelni fog a tanúsítványon „hibával alkalmas” minősítéssel, de ez nem befolyásolja a forgalmi engedély érvényesítési idejét. Ellentmondásos terület az első oldalüvegek fóliázása és az utólagosan beépített xenonizzó (gagyi xenon). Az első oldalüvegek fényáteresztő képességének minimum 75 százalékosnak kell lenni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyári színezett üvegek megfelelőek, de az utólagosan ráragasztott fólia már nem. Ez szerintem így helyes, rendkívül balesetveszélyes, ha nem látunk ki rendesen az autónkból. Természetesen a hátsó oldalüvegek sötétítése megengedett. Volt egy kedves ügyfelünk, akinek elmondtam, hogy tökéletes az autója, de a fólia problémás. Jött is az automatikus kérdés:

– Meg lehet oldani valahogy?

– Természetesen. Van hőlégfúvónk, nagyon szépen el tudjuk távolítani.

Végül belement, leszedtük a fóliát, és bevallotta, hogy zavarta a kilátásban. Számtalanszor kérdezik az utólagosan beépített xenonizzóval kapcsolatban, hogy minek árulják, ha nem szabad beépíteni? Nyilvánvalóan azért, mert anyagi hasznuk származik belőle. Rendkívül balesetveszélyes a szembejövőket elvakító gagyi xenon, ahogyan a rosszul beállított halogénlámpa is.

A környezetvédelmi vizsgálat technológiája tulajdonképpen a megegyezik az egykori zöldkártyával. Ami napjainkban lényeges, a környezetvédelmi osztályba sorolás (forgalmiban: V9). Négy plakettszín létezik: fekete, piros, kék, zöld. Ezek alapján dől el, hogy szmogriadó esetén behajthat-e valaki egy adott városrészbe, vagy sem. A tiltások jellemzően a fekete és piros színű kv.-plakettet viselő járművekre vonatkozhatnak. Ezen a területen az 1996-os és a 2002-es év közé tehető a legtöbb, hibás környezetvédelmi osztállyal történt forgalomba helyezés. Tehát akinek az említett időszakban gyártott BENZINÜZEMŰ gépkocsija van, és az PIROS kv.-plakettet visel, annak valószínűleg a forgalmijában a „V9” rubrikában a „02” szerepel – helytelenül. Ezt a fent említett kellemetlenségek miatt mindenképpen érdemes átjavíttatni az időszakos vizsga alkalmával „04”-re, így kék matricát fog kapni az autó. Ha a vizsgabiztos nem említi meg magától, kérjük tőle, nem kerül pluszpénzbe. Sőt, ha csak ez az adat változik a forgalmi engedélyben, díjmentesen ki kell hogy cseréljék az okmányirodában.

A dízelmotorral szerelt autók esetében egy úgynevezett szabadgyorsításos mérést kell alkalmazni. A teszt lényege, hogy alapjáratról padlógázos gyorsítással leszabályzási fordulatszámra kell pörgetni a motort, a mintavevő szonda a kipufogócsőben van, a kiértékelést pedig természetesen számítógép végzi. Ez az eljárás szakmailag vitatott. Dízelmotort terhelés nélkül (legalább hétszer) így megkínozni nem minden esetben szerencsés, egy rosszabb mechanikai állapotú motornak a végét is jelentheti. A törvények ezt a technológiát írják elő, az esetleges károkért egy vállalkozás sem tud felelősséget vállalni. Természetesen erre is van megoldás hazánkban, néhány vizsgálóállomáson úgynevezett műmotort csatlakoztatnak a számítógéphez, ezzel átverve azt. Ezt a szabálysértést lebukás esetén azonnali vizsgajogmegvonással jutalmazzák az ellenőrök, ami a befektetett tőkét tekintve igen nagy érvágás a vállalkozás életében. Egyébként egy átlagos állapotban lévő motor semmilyen károsodást nem szenved a vizsgálat alatt.

A próbapados fék- és lengéscsillapító-hatásosság vizsgálatban nincsenek részletkérdések: vagy jó, vagy alkalmatlan. Következik a vizsgálat a jármű alatt: erőátviteli rendszer állapota, olajszivárgás, rögzítettség, kormánymű-, futóműholtjátékok vizsgálata, fékcsövek, gumiabroncsok ellenőrzése. Hossz- és kereszttartók, padlólemez vizsgálata (korrózió stb.). Elérkeztünk az előzetes átvizsgálás végéhez. A Suzuki Ignis 4x4 esetében két javítandó hiba került fel a munkalapra.

2009. július 13. óta bevezetésre került a Közúti Központi Információs Rendszer (KÖKIR). Minden vizsgálóállomás ezt használja a vizsgáztatáskor, legyen az vállalkozás, vagy akár az NKH által működtetett. Az Ignist is erre a virtuális vizsgasorra kell feladni, hogy a forgalmi engedélyt érvényesíteni tudjam. Ettől kezdve lesz az eljárás hivatalos. Ha nem tartok alkalmasnak egy autót a vizsgáztatásra, nem rögzítem a rendszerben. Ez az oka, hogy vállalkozás által működtetett vizsgasoron nem bukik meg autó hivatalosan – bár én is naponta küldök el ügyfeleket –, ha nem találkozik az ő igényük az általunk támasztott műszaki követelményekkel. A próbálkozásokat órákig tudnám sorolni.

Ha megtörtént az adatok felvitele a hatósági szerverre, a vizsgasori méréseket meg kell ismételni. A mérés közben a szoftver automatikusan lefényképezi az autót, ami az esetleges visszaéléseket hivatott megakadályozni (pl. levelezős vizsga). Ez után jöhet a vizsgáztatás. A KÖKIR-rendszerben rögzíteni kell a vizsgálat fotóit (azonosítók stb.). A minősítés előtt pedig azokat a feltárt hibákat kell bevinni, amelyek „érdemi módon nem befolyásolják a jármű alkalmasságát”. Már csak a rendszám és a forgalmi engedély érvényesítése maradt hátra. Kész, nem kell ettől tartani!

Néhány szót ejtenék az ellenőrök ellenőrzéséről. Van rendszeres és szúrópróbaszerű. Előfordult velem, hogy az okmányok kiadása gomb megnyomása után csörgött a telefon a szervizben, rendszám alapján kérték, hogy tartsam vissza az autót. A rendszeres ellenőrzéskor pedig több autó anyagát nézik vissza az ellenőrök, illetve, ha van éppen vizsgáztatott autó, akkor azt is. Átnézik a műszerek kalibrálási naplóit stb. Szándékos szabálysértéseket nem követek el, tehát nem is tartok az ellenőrzésektől, soha nem is volt nagyobb problémám. Igaz, a vizsgáztatást egy szükséges rossznak tartom a munkám során, megfelelő szinten ellátom, de nem olyan élvezetes, mint a diagnosztika.

Kedves olvasó! Azt javaslom, ha az autóját vizsgáztatni kell, olyan helyet válasszon, ahol szolgáltatást is kap a pénzéért. Ablakon kidobott pénz, amit a nepperek vagy eltévedt vizsgabiztosok zsebébe tömnek, hisz az autó állapota nem lesz jobb tőle. Verjék ki a fejükből a régi beidegződéseket, a szolgáltatók önökért versengenek!

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!