Minden idők legfurcsább Forma-1-es autói

2012.01.07. 12:04
Tavaly év végén adta közre a patinás Auto Motor und Sport ezt a listát, meglehetősen szűkre szabott információkkal kísérve. Bár eleinte nem annak tűnt, de elég volt egy pici utánajárás és máris kiderült, milyen csodás és olykor tragikus történések húzódnak meg egy-egy fotó mögött. Tartson velünk, garantáljuk, hogy akad itt valami, amiről eddig biztosan nem tudott.

Örök vitatéma a Forma-1-et kedvelők körében, hogy tulajdonképpen mit nevezünk a sportág aranykorának? A pre-Forma-1-es éveket, amikor drótkerekű szivarokkal száguldottak a poros úton a kor legvakmerőbb versenyzői? Vagy az ötvenes-hatvanas éveket, amikor az egész sportág felpörgött, mint egy lendületbe jövő búgócsiga? Vagy a hetvenes-nyolcvanas éveket, amikor a bajnokok iszonyatos koncentrációja termelte ki magából a legjobbak közül is a legjobbakat? Vagy...?

Nehéz meghatározni, én ilyenkor azt mondom, hogy a Forma-1 aranykora a kísérletezés és az úttaposás korszaka volt. A tempó már nagyon magas, de a technika még korántsem kiforrott, a verseny látványos és veszélyes, sajnos emiatt gyakran halálos is. A Forma-1, ahogy minden autósport, még mindig ugyanolyan veszélyes, a tempó még nagyobb, csak egy kicsit más lett. Kinek tetszik, kinek nem, az azonban biztos, hogy az idei szezonra annyi bajnok akad a mezőnyben, amennyire tán a hetvenes-nyolcvanas években volt utoljára példa.

És ez jó. Mert egy bajnok egy gyenge autóval is tud villantani, ez már többször bebizonyosodott. Aki megízlelte a győzelem ízét, az többé nem szabadul. Azt keresi és csak az csillapíthatja vágyát. Drog ez. És ebből mi, nézők profitálunk majd.

Történetek. Ezek állnak minden egyes kép mögött ebben a nagy galériában. Mellettük pedig betűk, életek, bukások, szerelmek és győzelmek. Dicsőség vagy halál, ezek az emberek mindig többet akarnak. Száztíz százalékon hajtottak és hajtanak ma is. De semmi sincs ingyen, ezt ne feledjük el.

Kerüljenek beljebb, kedves olvasók, íme, a cirkusz!

FIGYELEM! Megrázó képsorok!

Igen, jól látják: a fickó lényegében az autó tetején ül. (Depailler, Monaco)

És a többi? Odabent, a galériában. A lefelé mutató kis nyílra kattintva olvashatja a kötődő szöveget.

Kemény és meg nem bocsátó, ugyanakkor mégis csodás évek voltak ezek.