A beszerelést a Webasto Hungária Kft. műhelyében néztem végig, egy Octavián, amely elég beszerelésbarát darab, ahogy a VW konszern termékei általában: a bal oldali váznyúlványon még az a csavar is megvan gyárilag, ahová a kályhát felfüggesztik. Azért ez nincs mindig így: ritkák, de léteznek annyira zsúfolt motorterű kocsik, amelyekbe egyszerűen nem fér be az állófűtés. Azért az Octaviából is ki kellett szerelni az akkut meg a komplett légszűrőházat, hogy a fűtéscsőhöz hozzáférjenek.

A Skoda tankjával nem kell sokat vesződni, mert az ülések alatt ott a szerelőnyílás. Panaszkodtak viszont a Ford Focusra, mert a szerelőablak hiánya miatt ki kell venni a komplett tankot, hogy belógassák a kis szívócsövet, amelytől előremegy a vékonyka csövön a kályha tüzelőanyaga. Ezért is kérik általában a kuncsaftoktól, hogy beszereléskor lehetőleg ne legyen tele a tartály.

Az Octavián az a gond, hogy a hűtőrendszernek nincs leeresztő csavarja, így amikor a csövet el kellet vágniuk ott, ahová bekötik a kályha csonkjait, dől a hűtőfolyadék. Minden típushoz vannak szerelési útmutatók, képpel, magyarázattal, többnyire stimmelnek is, bár néha az autógyár változtat, a kályhabeszerelő pedig kénytelen kreatív lenni.

Az elektromos szerelés komoly műtét. Be kell kötni sok kábelt, egy relét és a kezelőelemet, amely lehet egy egyszerű programozható óra – ez jár alapáron. A távirányító aránytalanul drágának tűnhet (84 ezer Ft-tól) egy garázsnyitóhoz képest, de okosabb is annál, mivel kétirányú a kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy az autó visszajelez, amikor vette a jelet és elkezdi begyújtani a kályhát. Erre azért van szükség, nehogy a tulaj koppanjon, ha véletlenül rosszak a vételi viszonyok: bár sík terepen hatszáz méterről is simán működik a rádiókapcsolat, ahol már épületek vannak, és nincs közvetlen rálátás a kocsira, egészen lecsökkenhet a hatósugár.

Érdekes alternatíva az SMS-vezérlés 120 ezres áron, amivel elvileg földrésznyi távolságokról is indítható az állófűtés. Ellenben minden egyes indítás plusz pénzbe kerül. Ugyanez igaz a telefonos indításra, amely olyasmi lehet, mint a Megasztár-szavazás – csak itt arra lehet szavazni, hogy meleg legyen az utastérben. További előnyei: alapdíjas, és itt nincs zsűri, amely megkerülné a véleményünket .

Válassza az ember bármelyik alternatívát, egy biztos, a legkisebb kályhával (amelyet kétliteres motorokig használnak), szereléssel 260-270 ezer forint táján indulnak a költségek, az alap programórával. Aztán erre rakódnak rá a felárak: nagyobb teljesítményű kályha, intelligens távirányító (amivel az indulási idő állítható és a hőmérséklet függvényében kapcsolja be a kályhát). Akinek viszont gyárilag van bent kályha, annak csupán a programozást-távvezérlést kell beépíttetnie, de sokan csalódnak, amikor megtudják, mennyibe is kerül. Itt az alap programóra beszereléssel százezertől indul, ennek viszonylag magas a munkadíjtartalma, mivel itt is el kell végezni az átkábelezési munkát, amit a másiknál. Továbbá az is megeshet, hogy az eredeti motormelegítőben nincs vízszivattyú, mert járó motor mellett nem szükséges. Magyarán: szükség lehet egy kiegészítő vízszivattyúra.

Tehát semmiképp sem olcsó játék az állófűtés, a Webastónál azt mondták, Suzuki Swift volt a legolcsóbb autó, amibe ilyet szereltek. Állítólag egyes BMW-k szoftvere meghackelhető úgy, hogy szinte ugyanezt tudja, de ez korántsem igaz minden változatra, tehát a többségnek nem megoldás. Léteznek olyan riasztók is, amelyek lehetővé teszik a motor távirányítással való beindítását, de ez jóval üzemanyag-pazarlóbb módja a motor bemelegítésének. Mivel a motor terheletlenül és hidegen jár, tovább is tart a folyamat – pont nem nyújtja az állófűtés előnyeit, amely megkíméli a motort és viszonylag szerény túlfogyasztással jár. Akinek van kályhás állófűtése, az gyakori használattal sem tudja a nyári klímás használat szintje fölé vinni a fogyasztást. Mivel elindulás után a motor pillanatok alatt átmelegszik, lényegében jóval többet spórolunk meg, mint amennyit a motor bemelegítésére fordítottunk.