hirdetés

H4-es izzót kiváltó HID-készlet

Természetesen nincs szükségem a xenonra. A gyári lámpa is nagyon jól
világít, főleg, hogy foncsorozva lett a tükör, és a felújításkor
teljesen új üveget kapott. Mégis kíváncsi voltam, és
az
ebayen lelt xenonrendszer - vagyis HID (High Intensity Discharge) -
25 ezer forintért vállalható áron kínálkozott. Ma már itthon is
lehet kapni, de én még régebben rendeltem, és közel egy évig
őrizgettem, mire végre rászántam magam a gányolásra.

A fényforrást elektromágnes mozgatja előre hátra

A régi Saab 900-asom H4-es izzós, ehhez
választottam a bixenon szettet. A
bi- azt jelenti, hogy a tompított és a reflektor is xenon.
Kicsit becsapós, mert a biség ellenére lámpánként egy fényforrás van,
csak azt egy mechanikus szerkezet mozgatja. Ha megnézünk egy
hagyományos H4-es izzót, látjuk, hogy a reflektor izzószála van
közelebb a foglalathoz és a tompított - egy kis fém maszkkal félig
takarva - távolabb. Az én rendszerem azt csinálja, hogy az izzó
folyamatos világítása mellett egy elektromágnes - a távolsági fény
kapcsolására - a foglalat felé mozdítja az izzót, vagyis előre-hátra
mozog kapcsoláskor. A kellő takarásról tompított esetén az izzót
körülvevő fém keret gondoskodik.

A csomagoláson a kínai anyagmozgatási trendekről is kaptam áttekintést

A xenonnal - és jelen esetben a lámpaüveg prizmái segítségével - az
utólagos beépítés
háromszor fényesebb, de nagyjából az eredetivel megegyező vetített
képet ad. Mondom, nagyjából, mert ami elméletben működik, az a
gyakorlatban sajnos nem mindig. De erről majd később.

Egy lámpához való trafó és izzó

Kibontottam a csomagot, és megpróbáltam értelmezni a vezetékeket.
Úgy vagyok az ilyesmivel, mint az IKEA bútorok összeszerelésével:
csak végszükségben hátrálok meg és olvasom el az összeszerelési
utasítást. Jelen esetben nem is volt valami erős a támogatás, ezért
meg sem fordult a fejemben, hogy papírba nézzek.

Először úgy gondoltam,
próbaként egy asztalon szerelem össze a rendszert, nehogy több
órás kábelrendezgetés után derüljön ki, szar az egész, és az egy éves
dohos pihentetés gajra vágta a rendszer. De ennél lustább voltam, és
mindent egy lapra téve azonnal élesben nyomtam.

A trafót a lámpa műanyag kupakjára szereltem

Mivel nálam a jobb oldalon van az akkumulátor, erről az oldalról
indultam. A tápvezeték hamar a helyére került,
a zsúfolt motortérben a trafó elhelyezésével kezdődtek a gondok.
Egy csomó szerencsétlenkedés után rájöttem, hogy a legjobb, ha a
fényszóró levehető sapkájára csavarom fel. Így a vezetékek is elérnek,
de kulturáltabban is néz ki. Nagyon meg voltam elégedve magammal, két
csavarral már a helyén is volt a trafó, a kasznit sem kellett
furkálnom.

Az üvegcsőben, a kis szürke gömbben keletkezik az ívfény

A rendszer
működése leginkább a klasszikus neonokéhoz hasonlít. Itt
izzónként egy trafó biztosítja a gyújtáshoz szükséges 23-25 ezer volt
gyújtófeszültséget, mely később a folyamatos működéshez szükséges
80-100 volt környékére csökken. A xenonizzóban nem fémszálat látunk,
hanem semmit. Pontosabban gömbölyű üreget valami koszos gázzal. Ha
üzembe helyezzük, a xenongázzal és fémsókkal töltött golyóban két
elektróda között gerjesztett nagyfeszültségű elektromos ív adja a
nagyszerű fényhatást. Ne nézegessük működés közben, legfeljebb
hegesztőszemüveggel.

Itt látszik, hogy ugyanaz a felfogatásuk

A xenonhoz adott adalékok határozzák meg az izzó színét. A
színhőmérsékletet Kelvinben (K) határozzák meg. A hagyományos
halogén színhőmérsékelte 3200 K, a xenonszetteké 4300, 6000, 8000,
10 000 és 12 000 K.
Ahogy nő az érték, úgy prosztósodik a fénye, tudományosabban a
fény vörös összetevőinek aránya csökken, miközben a kék összetevőké
nő, így minél nagyobb az érték, annál kékebb a fény, minél alacsonyabb,
annál vörösebb. Ha jó magas kelvinértéket választunk, csodás ibolyakék
lesz, de a hatóság amint lehet, kiemel, miközben mi éccaka azt sem
tudjuk, milyen színű tárgyak közt haladunk. Én a 6000 K-es értéket
választottam, ez a legfehérebb fényű. Még egy érdekesség, hogy míg a
6000 és 8000 K-es izzók a normál halogéneknél nagyjából háromszor
erősebben világítanak, a 10-12 000 K-esek csak dupla olyan erősen.
Ezek inkább kiállításra valók, mint az utakra.

A xenonfoglalat már a régi izzó helyén

A kicsi csavarokkal kell pontosan
beállítani a fókusztávolságot

Az eredeti izzót kiszerelve először egy keretet kell a helyére
rakni. A
felfogatása olyan, mint a hagyományos H4, ugyanúgy kell beraknunk,
mintha az izzót raknánk. Ez a dolog - amellett hogy az új xenon
fényforrást tartja - a már említett maszkolásra is szolgál. Három pici
csavar van a támasztó fülein. Ezek a csavarok az új fényforrás
kalibrálására kellenek, ezzel tudjuk beállítani, hogy a vetített kép az
eredetivel megegyezően éles legyen. Gondoljunk csak bele, egy
milliméter már elég lehet ahhoz, hogy az izzó ne a gyár által
meghatározott fókuszpontba kerüljön, így egy szerencsétlen
elhelyezéssel akár azt is elérhetjük, hogy a nagyszerű
xenonvilágítással kevésbé látunk, mint előtte.

És mit szól ehhez a barkácsoláshoz a Törvény? A következő oldalon
derül ki.

A beállításhoz felrajzoltam a csíkokat a falra

A xenon vezérlését a régi csatlakozóra dugjuk

Párszor ki és be kellett szerelni az izzót, de azt hiszem, sikerült
beállítani. Természetesen
ne feledjük, hogy az új rendszerben a lámpán is állítsunk. Mivel
nekem eredetileg műszerrel volt beállítva, ahhoz igazítva felrajzoltam
a garázsban az autó elé a falra egy csíkot, ahhoz állítottam a xenont
is.

A madzagok bujtatgatása után a jobb lámpa a helyén volt. Ennél a
lámpánál kellett rátolni a régi izzó csatlakozójára a xenon
ellendarabját. A rendszernek külön tápja van trafónként egy-egy
biztosítékkal,
a régi csatlakozó csak a vezérlésre szolgál. Innen fogja tudni,
városit vagy reflektort szeretnénk.

Xenonnal és halogénnel

Az egyik kör teljesen kész volt, vettem egy mély lélegzetet, és
fényt kapcsoltam. A lámpa a gyári xenonokhoz hasonlóan gyulladt meg,
vagyis pár másodpercig kicsit kevésbé majd fél perc után teljes
fényerővel világított.
A
gyári lámpák
látványos szintellenőrzése természetesen kimarad, mert ezek az
olcsó rendszerek erre nem alkalmasak. Elsősorban ezért aggályos az
ilyen fényforrások használata. Kicsit jobban megpakolt autóval –
dinamikus szintellenőrzés hiányában – tényleg büntethetjük a
szembejövőket.

Bal oldalon a trafó épp' csak befért az intercoolertől

A másik lámpát már rutinszerűen kötöttem be. Két és fél óra alatt
kész voltam az egész beépítéssel. Az első kérdés, ami bennem is
felötlött, hogy
mit fog tenni ez az erős fény a szépen felújított foncsorommal. Hát
semmit. Ugyanis ezek a rendszerek a gyári 55/60 W helyett
csupán 35 W-ot fogyasztanak (bár mostanában divatba jöttek az
55 W-os HID-rendszerek is), és ennek megfelelően kevésbé
melegszenek. Vagyis nemcsak a foncsort óvják, hanem az autó elektromos
hálózatát is kevésbé terhelik.

Sárga helyett most már fehéren világít

Ez persze galibát is okozhat. Ugyanis a modern autóelektronikák (CAN
bus, vagyis Controller Area Network) legtöbbje figyeli a fogyasztókat,
és figyelmeztet a kiégett izzókra. Az olcsó HID-rendszerek beszerelése
után azonnal szólni fog a számítógép. Ezt úgy szüntethetjük meg, hogy
szakszervizben kikapcsolják a komputerből az izzófigyelést, vagy
olyan utólagos rendszert vásárolunk, ahol egy elektronikus berendezés
plusz 20 W teljesítményfelvételt generál, ezzel verve át az autó
rendszerét.

Itt látszik, hogy milyen izzók milyen színhőmérséklettel kaphatók

A xenonégőben nincs izzószál, ezért nem érzékeny a hőingadozásra, és
ugyanezért bírja jobban a rázkódást is.
Élettartama 2500 üzemóra, vagyis több mint hatszorosa a hagyományos
halogénlámpákénak. De nem kell megriadni: a 2600-at is túl lehet
élni, sokan forgalmaznak trafót, izzót alkatrésznek. Nem mindig érdemes
ráugrani a legolcsóbb vételre. Érdemes informálódni, kinek mi vált be.
És ha valami gáz van, tartsunk a csomagtartóban két hagyományos izzót
is. Pár perc alatt akár az út szélén is visszaalakíthatjuk a
fényforrást.

LED-es izzók féklámpába,
helyzetjelzőbe, irányjelzóbe

Nemcsak az első, a hátsó izzóinkat is tuningolhatjuk. Nem
túl olcsó játék, de 1500-4000 forintos darabáron LED-esre
cserélhetjük az összes fényforrást. Ha elragadtatjuk magunkat,
simán a xenon árát is túlszárnyalhatjuk. Ezek a fényforrások
gyorsabban reagálnak, ezért a féklámpához kifejezetten ajánlom,
de
gyakorlatilag minden izzószálas fényforrást kiválthatunk
hosszabb élettartamú LED-es izzókkal. Én a vásárolt izzók
felét átforrasztottam, mert az első beszerelés után
kontakthibásak lettek.

Azóta nincs gond.
Az irányjelző izzóval viszont megszívtam, mert a kisebb
terhelés miatt sokkal gyorsabban villog, mint kéne.
Kulturáltan az irányjelző relét kéne hekkelni, gányolva a
csomagtartóban elhelyezni egy párhuzamosan kötött hagyományos
izzót.
Esetleg ha van valakinek valami jó ötlete, örömmel
fogadom. (több megoldást is kaptam)

Nekem még újdonság, hosszú távon nem próbáltam, de eddig úgy tűnik,
nagyobb respektje lett az autónak a belső sávban. De kit érdekel?
A lényeg, hogy egy jót barkácsoltam, és ha megunom, fél óra
alatt nyomtalanul kiszedhetem. Az igazi haszontalan nagyágyú - az
utólagosan beépíthető head up display - még a polcomon figyel.
Kitartás, annak is eljön még az ideje!

Ha megunom, fél óra alatt kiszerelhető