Ötvennél három autónyi szünet

2008.10.06. 02:11
Mindenkinek van rémtörténete a követési távolsággal kapcsolatban: vagy ő ment neki valakinek, vagy neki jöttek hátulról. A gyakorlatban szinte mindig az a vétkes, aki hátulról érkezik.

A KRESZ a 27. § első bekezdésével szépen támogatja is ezt: "Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni."

A harmadik bekezdés kitér ugyan arra, hogy: "A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi", de a gyakorlat azt mutatja, szinte minden esetben a hátulról ütközőt tekintik vétkesnek. Jól is van ez így. Nem közlekedek indokolatlanul lassan, ezért én is megőrülök, amikor a seggemben autózik egy szerencsétlen. A múltkor, amikor megálltam a zebránál, pont egy ilyen vágódott ki mögülem a gyalogosok közé, hogy elkerülje az ütközést. Mivel közel volt, nem látta, mi történik előttem, miért állok meg.

Nemrégiben keresett meg Kiss Sándor dunaújvárosi gépjárműoktató egy szabadalmaztatott találmánnyal, ami a távolság felmérésére szolgál. Az első beszélgetésünkkor elmondta, ne gondoljak csodára - végtelenül egyszerű segédeszközről beszélünk, ami segít felmérni a követési távolságot.

Pedig én már az autó elejére szerelt alumíniumvödörbe integrált radaros távolságmérő műszerről fantáziáltam, ami a szélvédőre írja ki nagy betűkkel a köztem és az előttem haladó közötti távolságot, és egy piros izzó kezd villogni, ha túl közel mentünk. De nem, a találmány nem ennyire bonyolult, csupán egy szélvédőre ragasztható matrica, egy táblázat az egész.

Sándor, az oktató A-osztályos Mercivel érkezett a randevúra. Az autóban nem táblázat van, hanem a sebességmérő műszerre ragasztott gyanús számok. Először próbáltam megfejteni, miképpen segít, aztán inkább a feltalálóra hagyatkoztam.

A követési távolság nagyjából a cselekvési idővel egyenlő. A reakcióidő 0,7 másodperc, plusz a fékfelfutási idő, ami 0,2 másodperc, szóval az egyszerűség kedvéért egy másodpercről beszélünk. A követési távolság esetében természetesen a haladási sebesség is belejátszik a végeredménybe. A találmány lényege, hogy a km/h érték mellett a m/s értéket is feltüntetik egy kombinált skálán. Így a skálán leolvasott érték megfelel a követési távolság száraz úton való értékével. Vagyis hogy egy másodperc alatt hány métert teszünk meg.

Például 80 km/h esetében, ha mindkét autó egyszerre fékez, kb. 22 méter lesz a távolság, ami alatt még ütközés nélkül meg tudunk állni. Autónk ennyit tesz meg egy másodperc alatt, és minimum ezt az egy másodpercnyi utat kell tartanunk a követett autó mögött. Persze itt felvetődik a kérdés, mi van a saját és az előttünk haladó autó fékhatása közötti különbséggel.

Ez nem olyan jelentős, hogy nagymértékben befolyásolja az eredményt, ha ugyanis kis ráhagyással közlekedünk, az ütközést biztosan elkerüljük. Természetesen ugyanez a helyzet vizes-latyakos úton is: ilyenkor is növelni kell a távolságot. Az eszköz csupán támpontul szolgál, hogy egyáltalán tisztában legyünk a követési távolság mértékével.

Itt ez a segédeszköz, de hogy határozzuk meg a távolságot? Nézzük csak...