Mindenkinek nem lehet jó

2005.07.13. 08:35
Miért lesz néha percekig piros az összes lámpa? Hogyan lassítják szándékosan a forgalmat? De legfőképpen: miért nem jó a zöldhullám?

A felmerült kérdésekre Paróczi János, az FKF Rt. forgalomirányítási osztályvezetője és Madák Pál, a BKV Rt. AVM szolgálatvezetője felelt. Sokan nem is gondolnák, hogy ez a két önkormányzati tulajdonban lévő cég alakítja Budapest forgalmát, egymást segítve döntenek a közlekedés üteméről és módjáról, valamint behálózzák az egész fővárost mindenfelé szétfutó kábeleikkel és rádióantennáikkal.

Minden információ gyűjtőhelye a Szabó Ervin tér. A főváros megbízásából az FKF Rt. üzemelteti és tartja karban fővárosunk forgalomtechnikai jelzéseit, itt folyik a forgalom szervezése és a forgalomirányítás. A forgalomirányító központ alá három alközpont tartozik, ahol kábeloptimalizálás miatt csupán számítógépek teszik a dolgukat. A legrégebbi alközpont Észak-Pesten található, nem véletlen tehát, hogy a belváros után itt van a legtöbb intelligens jelzőlámpa. Újabb, de még jelentős fejlesztést igénylő központ van Dél-Pesten és Dél-Budán.

A körforgalom a lámpás kereszteződés alternatívája. Egy körforgalmú kereszteződés forgalma azonban sokkal nehezebben tervezhető, emellett nem tud előnyöket biztosítani a tömegközlekedés számára, valamint kialakítása közel hatszorosa egy lámpás kereszteződés költségeinek.


Bonyolult rendszer

Nem minden lámpa egyforma. Van új lámpa, régi lámpa, okos lámpa, buta lámpa, mindez attól függ, milyen fejlettségű szoftver, milyen vezérlési rendszerrel és milyen jelek alapján üzemelteti a jelzőket. A legegyszerűbb típus, amellyel külvárosi területeken találkozhatunk, önállóan, a helyi vezérlőbe táplált programok alapján látja el a feladatát, belső óra szerint, napnak és napszaknak megfelelően. Ennél komolyabb szerkezet, amely még mindig helyben működik, de már érzékelőkkel figyeli a környezetét, és a jelentkező igényeknek megfelelően áll át a különböző programok között.


Óriási ugrás a központi vezérlés, amikor a lámpák az FKF Rt. központjaiból érkező jelek alapján dolgoznak, akár önállóan, akár szinkronban, de mindig egy-egy előre megtervezett program alapján. Ezt nappal, csúcsidőben a város különböző pontjain a burkolatba helyezett több mint 400 mérőhelyről beérkező információk is bármikor megváltoztathatnak.




Budapest 910-915 lámpás kereszteződésének kétharmada központi vezérlésű, alig 300 működik önállóan.

Fejlett motorizációjú országban kb. 700 személygépkocsi jut 1000 lakosra. Ez a szám hazánkban még alig közelíti a 400-at, ami bizonyos szempontból előnyös, ugyanakkor elkeserítő, ha az előttünk álló növekedésre gondolunk. Az autókkal párhuzamosan lassan az elkerülő utak száma is növekszik, ami a lámpás kereszteződések számának növekedését is eredményezi. Emiatt - az FKF Rt. becslése szerint - a lámpás kereszteződések száma Budapesten akár 1200-1300-ig is emelkedhet.


Külön program irányítja a reggeli és délutáni csúcsidőt, a kis forgalmú időszakokat, valamint minden szükségesnek látszó helyzetet. Létezik biztonsági program is, amely a detektorok kiesése esetén átlagos érték alapján működteti a lámpát, amíg az érzékelő hibáját el nem hárítják. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a reggeli csúcs megkezdésekor kapacitáshatáron kezdenek üzemelni a kereszteződések jelzőlámpaprogramjai.

Ez azt jelenti, hogy minél több autó egyidejű áthaladását igyekszenek biztosítani. A nem csúcsforgalmi időszakban várakozási időminimumok biztosítása a cél. Ehhez azonban szükség van az egymáshoz közel lévő lámpák ciklusidő azonosságának fenntartására, ami egy-egy azonos helyzet azonos időn belüli ismétlődősét jelenti minden összehangolt kereszteződésben.

AVM (Automatic Vehicle Monitoring)


A konzol
Az AVM-szolgálat látja el a BKV Rt. közel 1400 darab autóbuszából 618 irányítását. Ez csúcsidőben 1170 forgalomban lévő buszt jelent, amiből közel 550 AVM-es. Az AVM-rendszer az olasz OTE cég terméke, amely segítségével folyamatosan nyomon követhető az AVM-mel felszerelt buszok pontos tartózkodási helye, és a központi számítógépbe táplált menetrend alapján percre pontosan látható minden egyes busz késése vagy sietése. A rendszer a járművezetőt is folyamatosan tájékoztatja a menetrendi eltérésekről, hogy lehetőségekhez képest gyorsításra vagy lassításra ösztönözze.

A diszpécser
A helyzetmeghatározást a buszok útvonalain elhelyezett markerek biztosítják, míg a rádióadás az Örs vezér terén, a Nagyvárad téren, valamint a Széchenyi hegyen elhelyezett adókon keresztül zajlik. Az AVM alapja egy 10 csatornás, 460 MHz-es rádiórendszer, melyből négy járműkövető, egy bejelentkező és öt beszédcsatorna áll rendelkezésre. AVM van a BKV csuklós buszaiban, a többi járműben egy úgynevezett DIR-rendszer működik, ami csupán rövid üzenetek és beszéd továbbítására alkalmas, ám valós idejű követést nem teszi lehetővé.