Szimulátor klasszik: Ford Cortina, SAAB 96, Volvo Amazon

2004.05.13. 09:32
Bal kettő...jobb négy... Nyomd neki, nyomd neki!...bal három, ne vágd le, kövek!... Azt mondtam, ne...RECCS... Nem ennek mentünk neki a múltkor is? Ennyit a serlegről...
A hírhedt vírus után magát Bugbear-nek nevező finn csapat kicsit elkanyarodott a szokásos WRC-trendtől. Játékukat a ralizás hőskorába, illetve egy kicsit azutánra, a '70-es évek végére helyezték.
csik.jpg

Ami először feltűnhet a dobozon, az öklömnyi vörös betűkkel írt "Magyar szinkronnal" felirat. Sajnos azonban a magyar szikronra egyébként jellemző kiváló minőség itt nincs igazán jelen. A kísérőfüzet kellően részletes, mindenről tájékoztat, viszont a fordító valószínűleg most találkozott életében először ilyesmivel, mert a szövege annyira száraz, hogy szinte szétporlad az ember kezében.

A menü már egy fokkal jobb, de itt egyébként se kellett igazán megerőltetnie magát a fent említett illetőnek. A navigátort alakító szinkronszínész játéka is meglehetősen lelombozó, semmi izgalom a hangjában. Néha elsüt egy-két közepesen jó poént, amikor mondjuk az árokban kötünk ki, de egyébként a szövegei elég laposak. Például olyan hangsúllyal, mintha felolvasna valahonnan.- "Vigyázz, egy állat fut át előttünk!"

Ezek után inkább az eredeti angol szöveget állítottam be, ami hasonlóan ingerszegény, viszont idegen nyelv mivoltában nem annyira zavaró, ráadásul az angolt nem anyanyelvi szinten beszélők is könnyen megértik. Mitfárerünk kiejtése alapján a brit felső tízezerhez tartozik, márpedig nekik az ilyesmi megbocsátható.

Ennyi kritika után jöjjön némi pozitívum, még pedig nem is kevés. A grafika, a fizika és a hangok ugyanis nagyon jól sikerültek. A látvány egyszerűen magáért beszél. Habár a játék 2001-es évjárat, ez csupán a gépigény terén tűnik fel. Az autók modelljei nagyon részletesek, díszlécek, lámpák, irányjelzők, minden a maga háromdimenziós valójában jelen van. Amit pedig háromszögekkel nem lehetett érzékeltetni, arra ott vannak a hatalmas textúrák (1024X1024), amik ráadásul egyre koszosabbak lesznek, ahogy a szakasz végére érünk.

Az autók természetesen törnek is, igaz, előre tárolt séma alapján, mindenesetre a végeredmény elég látványos. Kár, hogy ezt a teljesítményben nem lehet annyira érezni, amennyire ezt a valóságban kellene. Úgy értem, ha százzal felcsavarodtam egy fára, illene az autónak is bedobni a képzeletbeli törölközőt. Ehhez képest némileg gyengébb motorral, de továbbmegy. Ilyenkor jöhetne a duma, hogy a játék szélesebb rétegek számára készült, de akkor miért nem lehet például menüből állítani?

A pályák egyszerűen szépek. Láthatóan mind előregyártott részekből áll, ez mégsem zavaró, mivel sok egyedi részlettel és tereptárggyal zsúfoltak tele minden szakaszt. Kedvencem az Oroszországban előforduló töltés. Balról és jobbról stratégiai alapossággal elhelyezett farönkök, némelyik gondosan elrejtve a gazban. Csak egy kicsit megyek le az útról, máris elkapok valamit. Meglehetősen frusztráló, de olyan látványos, hogy ezek a szakaszok a kedvenceim. A másik véglet a kenyai esőerdő, ahol szörnyűséges kétdimenziós lapfák és cserjék nőnek az út mentén. No comment...

A hangok is illeszkednek a játékhoz. A legtöbb motor nagy fordulaton zümmög verseny közben, de alapjáraton és startkor is érdemes meghallgatni az öblös kipufogóhangokat. Igazi felüdülés! Egyedüli kivétel a Stratos a maga V6-osával és a hozzá tartozó szívdobogtató morajlással, amit meg is őriz minden fordulaton.

Hétköznapi vezetőként úgy érzem, a fizika is kellően élethű, bár egy profi ralisnak erről talán más lenne a véleménye. Mindenesetre az elsőkerekesek valóban alulkormányzottak, hajlamosak kitolni az orrukat, miután elfogy a terhelés az első tengelyről, ahogy eltöketlenkedem a kanyart. Vagy ahogy a hátsóhajtásúak dobálják a farukat akár egyenesben is. Oldalakat írhatnék erről, inkább tapasztalni érdemes. Ráadásul kockázat sincs, hiszen miért kellene egy virtuális autót javítani?

A vezethető gépek sora a barátságos Mini Morristól az öngyilkos hajlamú pilóták számára készült brutális Lancia Stratos-ig terjed. Az istállóban álló paripákat három osztályba sorolták: novice, intermediate, expert. Eleinte, mint a hasonló játékok többségében, csak az első (novice) kategória érhető el. Ha az adott bajnokságot megnyerjük, megnyílik az út a következőbe, illetve megkapjuk győztes autónk "hivatalos" változatát (factory team car). Ez utóbbi más festést, illetve néhány lóerő pluszt jelent.

A négy alapautó (Mini, Ford Cortina, Volvo Amazon, SAAB 96 V4) viszonylag könnyen irányítható. A Mini pattog, mint egy gumírozott nikkelbolha, jól szimulálva az eredeti gumirugós felfüggesztését. A Cortina és az Amazon még csak sejteti, mi vár ránk később és a SAAB az igazi aduász! Teljes mértékben egyetértek Karottával, egy ilyen kéne a garázsba!

Nem túl gyorsak, de valahogy ezt nem is tűnik fel.

Egészen addig, amíg rá nem pillantunk a sebességmérőre. Ekkor jön a felismerés: Csak 130? Úgy van! Az NFS sorozat részein nevelkedett játékosok számára furcsa lesz, (Nekem is az volt.) de bizony itt némelyik gyengébb szekérrel nem nagyon vonnánk magunkra a rendőrök figyelmét verseny közben. Tanulásra viszont kiválóak, és valóságos felüdülés lesz később visszatérni hozzájuk, mert itt nem kell minden egyes másodpercben küzdeni az úton maradásért.

A középkategóriával (intermediate) azután kerül némi lóerő is hátsó felünk alá, így lassan megtapasztalhatjuk azt a bizonyos sebességet. Itt jegyezném meg, hogy a kijelző sebességmérője autónk teljesítményének megfelelően van kalibrálva, így a fenti 130-as cammogás nem is annyira zavaró egy 180-ig mérő műszerrel. Ebben az osztályban már megjelenik egy -két vérbeli sportgép is, mint Alfa Romeo Giulia GTA, az Opel Kadett, illetve a kissé idegesen pattogó méregzsák, a Fiat 600 Abarth. Egyetlen elsőkerekesként a Lancia Fulvia árválkodik, de neki sincs miért szégyenkeznie. Laza talajon könnyen be tud fűteni a többieknek.

A csúcskategóriával azután elérkezünk az igazi nagyágyúk világába. Itt már minden másodperc számít, nagyon csillapítani kell a kanyart és a startnál se pörgeti a motort aki jót akar magának. A Ford Escort murván verhetetlen, de sajnos gyenge teljesítmény/súly aránya miatt nehezen tudjuk behozni a hátrányt egy hiba után.

A Renault Alpine külön világ. Farmotorjának köszönhetően az eleje nagyon könnyű, így a többiekhez képest elég furcsán viselkedik, mindenesetre havon élmény vezetni. Azt hiszem, a Skodások tudják, miről beszélek.