Hogyan lesz egy erős turbódízelből tüdőrák?

2007.01.25. 08:14
Gusztustalan, fekete füstcsíkot húz maga után, mi az? EU4-es motorral szerelt dízelautó 2007-ben.

Azt, hogy ez hogyan és miért lehetséges, egy későbbi cikkben leplezzük le. Most magáról a füstcsíkról, illetve az ellene bevetett csodafegyverről, a részecskeszűrőről lesz szó. Készítsen nyugodtan egy pohár italt a gép mellé: hosszú lesz és nyögvenyelős.

A dízelmotor füstölt, füstöl, és füstölni fog. Ennek elsődleges oka, hogy amíg a benzineseknél az üzemanyagot rendszerint a szívócsőbe porlasztják, így annak van ideje alaposan elkeveredni a beszívott levegővel, addig a közvetlenül az égéstérbe fecskendezett gázolaj szinte azonnal meggyullad. Az üzemanyag és a levegő nem kielégítő keveredése felelős a dízelekre jellemző két káros kipufogógáz-komponens keletkezéséért: a gázolajban dús, levegőben szegény területeken a tökéletlen égés miatt korom, míg az égéstér távoli, sok levegőt és viszonylag kevés naftát tartalmazó részein a gyors égés miatt nitogén-oxidok (NO x) keletkeznek.

A korom képződését leginkább az üzemanyag nagyon finom elporlasztásával lehet csökkenteni. Ez a mozgatórugója az egyre nagyobb befecskendezési nyomások (akár 2000 bar) eléréséért folyó harcnak, és a még több, még apróbb furattal készülő befecskendező-fúvókák gyártásának. Persze ez mit sem segít, ha a hengerben nincs elég levegő, amit dízeleknél szinte kizárólag a turbó szállít. Már amikor szállítja.

A gázra lépést követő első 1-2 (...3) másodpercben például nem nagyon. Ez azonban az úton előttünk keresztben érkező betonkeverőt vagy dolomittal rakott Kamazt nem nagyon hatja meg. A vezető tapossa a gázt, a vezérlőegység pedig kétségbeesetten sprickolja a hengerekbe a gázolajat annak biztos tudatában, hogy a bejutott mennyiség egy része oxigén híján úgysem ég majd el, hanem fekete füstfelhő formájában távozik a kipufogócsövön.

Pedig nem is ezek a látható koromrészecskék a legveszélyesebbek, hanem a jóval kisebb, szabad szemmel észrevehetetlen összetevők. A különös kockázat, hogy utóbbiak felülete parányi méretükhöz képest igen nagy, így megkötik az elégetlen üzemanyagból és motorolaj-maradványokból képződő, rákkeltő szénhidrogéneket, amelyek aztán a koromrészecskékkel együtt viszonylag nagy koncentrációban jutnak a tüdőbe, onnan esetleg a vérbe is.

Eddig így volt. Az utóbbi években ugyanis örvendetes, eddig példa nélküli fordulat ment végbe a dízelmotorok kipufogógáz-utókezelésében. Nem azért, mert valahol, valamilyen bizottság vagy törvény kötelezővé tette volna, és nem is az autógyárak közismerten nagylelkű, karitatív, környezettudatos politikája miatt. Önök kényszerítették ki. Önök, Tisztelt Potenciális Dízelautó-Vásárlók, Önök mértek végleges csapást a fekete füstfelhőre, és így a rákot okozó koromrészecskék döntő részére.

És hiába bizonygatta néhány német autógyártó, hogy de hát a határértékek szűrő nélkül is betarthatók (és így pár száz euróval olcsóbb lehet a tizenötmillás, böszme limuzin), rövid idő után egyszerűen ciki lett füstcsíkot húzni. Hálásak vagyunk azért Önöknek, hogy ma Európában magára valamit is adó autógyár nem mer piacra dobni dízelautót részecskeszűrő nélkül. A folyamatot újabban csak tovább gyorsítják az olyan rendelkezések, mint a nyugati szomszédunknál tavaly decemberben bevezetettek. Ezek szerint adott légszennyezettségi határérték túllépésekor a részecskeszűrő nélküli dízelek bizonyos zónákba-városokba nem hajthatnak be (hacsak nem szállítanak legalább egy-két utast).