Jelentkezzen: ki lopja a biciklisávokat?!

2009.08.19. 07:30
0 hozzászólás
A legtöbb biciklis nyilván nem autózik sokat a városban, ezért fogalma sincs, mennyi mindenre kell egyszerre odafigyelni, és milyen nehéz védekezni a periférikus látómezőn kívülről jövő kétkerekű öko-kamikázék ellen.

Miért tüntetünk? Nem mentem el a tegnapi tüntetésre biciklit emelni. Szép is lett volna, ha elmegyek, majdnem akkora coming out lett volna, mint amikor a Kurucinfó főszerkesztője latexbikiniben, napóleoncsizmában vesz részt a buzifelvonuláson. Alapvetően támogatom a városi biciklizés fejlesztését-terjesztését, de nekem a nagyvárosi biciklizés elég félelmetes, ráadásul – de ezt tényleg ne terjesszék! – motorozni vagy ezerszer jobb. Természetesen az nem mérvadó, mivel járok én, az a fontos, mivel jár a város, például a mienk itt: hát autóval. Tömegközlekedni a város nagy részén mazochizmus, mert átszállásokkal tolerálhatatlanul hosszú ideig tart, és árban még úgy is versenyképtelen, hogy én egy 15 literes fogyasztású autóval járok.

A buszok ezeréves szarok, de persze nem azért, mert a BKV-s végkielégítésekből lehetett volna egy csomó korszerűbb buszt venni: abból nem lehetett volna, hiszen az a pártkasszába kellett. Elvégre ezeket a szerencsétlen, bár méltányosan dotált strómanokat a pártok rakják oda, változni meg csak a bábok meg a bábosok fognak. Hogy egyébként most konkrétan mire kell a déli biciklisávon megtakarított pár százmillió, nem tudom, hiszen alapban minden ilyen építkezésnek minél drágábbnak kell lennie - közben folyamatosan megy a nagy Demszky-Hagyó meccs a Városházán; két meztelen csiga a végkimerülésig küzd egy vödör takonyban.

A biciklis persze szervileg és nemétől függetlenül egy hisztis picsa. DNS-mintát ugyan nem vettem tőlük, de felesleges is: úgy viselkednek. Lehetetlen kizökkenteni őket abból az állapotukból, hogy ők az emberi fejlődés csúcsa, az evolúció élcsapata, a Föld megmentői, még akkor is, ha épp mattrészegen fejelnek bele egy busz visszapillantó tükrébe, mert ez az új nagyvárosi fiatalos trend: piára van pénz, taxira nincs.

Annyi anyázó levelet én még életemben nem kaptam, mint a biciklis vonatkozású cikkeim után, pedig engem idestova egy évtizede fizetnek azért, hogy sértegessem a suzukisokat, az F Astrá-sokat és egyéb embercsoportokat, nem vagyok hát kezdő az anyázó levelek iktatásában. De a bicikliseknél valahogy alacsonyabb az ingerküszöb, vagy a bukósisakban a hipotalamusz nyomja el az agykérgi tevékenységeket - korszerű liberálisok, de ha valakinek más a véleménye, azt nagyon nem szeretik. Viszont mindenkinek el kell fogadni, hogy a biciklis ugyanolyan tényező, mint az időjárás: nincs apelláta, együtt kell élni vele. Meg kell próbálni megérteni. És én például bizonyos dolgokat megértek. A visszapillantó tükrök lerugdosását és a motorháztető-csapkodást speciel nem, de a zebrán áttekerést igen.

Például tudom, hogy szabálytalan, és kurva veszélyes is, zebrás fordulónál mindig azon parázok, hogy jön majd egy biciklis valahonnan, 30-cal, járda-zebra-járda, rossz esetben éjjel, és csak a hátán visel villogót. A legtöbb biciklis nyilván nem autózik sokat a városban, ezért fogalma sincs, mennyi mindenre kell egyszerre odafigyelni, és milyen nehéz védekezni a periférikus látómezőn kívülről jövő kétkerekű öko-kamikázék ellen. Szóval ez a biciklisek egyik legvisszataszítóbb szokása, mégis megértem.

Tudom, hogy emberfeletti akaraterő kéne, hogy valaki leszálljon és áttolja: senki se száll le szívesen. Ismerős, ugye, amikor autóval utazunk, de csak a hólyagrepedés határán állunk meg csurrantani? A motorról inkább lefagyunk, de nem állunk meg, hogy fölvegyük a pulóvert, ami nálunk van. Bicikliztem én is elég sokat a hegyekben, de valami furcsa, megmagyarázhatatlan okból az ember még akkor is lusta megállni és újra elindulni, ha kifejezetten sportolni jött. Még futás közben se szívesen állok meg, inkább több percig electric boogie-zom szétesett mozgással az iPoddal, amikor lejárt valamelyik lemez, pedig nem most akartam megdönteni a tízezer méteres síkfutás világrekordját.

Hogy a Városháza hogyan csapta be a civileket, miért ígért a híd mindkét oldalára bicikliutat, és most miért nem csinálják mégse, hát nem nagyon érdekel. Inkább egyetlen bekezdést idézek a Critical Mass magyar honlapjáról (A részletes magyarázat a criticalmass honlapján itt olvasható)

Ha nincs déli sáv, akkor a KRESZ értelmében a kétirányú északi út használata kötelező azoknak a bicikliseknek is, akik Budáról Pestre menet egyenesen haladnának. Ez nem hangzik olyan durván, amíg észre nem vesszük, hogy a szabályos átkeléshez nyolc (!) lámpás kereszteződésen kell átmenni, kétszer le kell szállni és tolni kell a biciklit, és a híd hosszának kb. kétszeresét (!) kell megtenni!

Na ez lesz az igazi, komoly életveszély. Ígéret szép szó, egyrészt, de hát politikus alap, hogy hazudik, benne van a munkaköri leírásban. Hogy most mit számolgattak, nem tudom, lehet, hogy a déli biciklisáv egyszerűen leesett a Sirály-papírról, és valójában nagyon meg akarják csinálni azt is. Hogy is hívták azt a politikust, aki anno megcsinálta nekünk a jó kis halálutat az M0 formájában? Schamschula? Ohne leállósáv, szűk pálya laza padkával – jó sokan meghaltak, csak hogy az az ökör idejében befejezhesse, és ökörsütéssel kampányolhasson a választások előtt.

Ez itt legalább olyan durva helyzet. A biciklis ugyanis nem fog kerülni, nem fog tolni, a biciklis az toronyiránt megy, amerre a legrövidebb. És nem a biciklist kell megnevelni, hanem biztosítani, hogy minél könnyebben átjusson Budáról Pestre. Ha új közlekedési lámpákat raknak ki az új vonalvezetéshez, halálbiztos, hogy százból legalább tíz biciklis átmegy majd a piroson. És ez nekem sok. Azt értsék meg a városházi urak, ha még behallatszik egyáltalán a vödör takonyba, hogy nem csak akkor kell bringázni egy kicsit, amikor a kamera elején kigyullad a kis piros lámpa. Én még jó ideig nem fogok Budapesten biciklizni, de addig is nagyon jólesne, ha egyáltalán nem látnék az utakon bicikliseket. És nem azért, mert megszűnnek létezni, hanem mert az autóforgalomtól minél szeparáltabban válthatják meg a világot, akár nyolc fröccs után is.

Halló, Gábor, halló, Miklós! Egy kicsit húzzátok már ki egymás hátából a jégcsákányt (vagy péniszt)! Volna egy kis meló, a változatosság kedvéért. Oldjátok meg.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!

Winkler főszerkesztővel ellentétben az index videós stábja bezzeg kiment a tüntetésre, riportjuk ezen a linken látható – a szerk.