2009.11.11. 07:11

Mostanában több ismerősöm keresett meg hasonló problémával. Kéne nekik egy jó kis prémium szedán, de fogalmuk sincs, hármas/ötös BMW-t, vagy C/E Mercit vegyenek. Mindjárt megmondom.

Az ember előbb-utóbb elérkezik abba a korba, amikor álmai vágya már nem valami lapos, sok száz lóerős csillivilli sportkocsi lesz, hanem egy csöndes, nagy és kényelmes limuzin. Kívánom a kedves olvasónak, hogy amikor ez a pont eljön, meglegyen az anyagi háttere, hogy az álmát valóra váltsa. Nekem van néhány ismerősöm, akinek harmincon túl, de még negyvenen innen összejött a dolog, és az élet úgy hozta, hogy nagyjából egy időben szegezték nekem a kérdést: BMW-t vagy Mercit vegyek?

A Merci az Operaház épülete

Első hallásra a kérdés tökéletesen adekvátnak tűnik. Miért is ne hezitálhatna az ember a két márka között. Mindkettő német, mindkettő prémium, hasonló áron árulnak nagyon hasonlónak tűnő gépeket, igaz, a dizájnjuk merőben különböző. Tévedés. A két cég limuzinjainak egyéb tulajdonságai között pontosan ugyanakkora a különbség, mint a kocsik formatervei között: óriási.

a BMW a Kongresszusi Központ

A Mercedes klasszikus értékeket képvisel, a BMW modern és innovatív. A Merci az Operaház épülete, a BMW a Kongresszusi Központ. Mindkettő szép és jó és hasznos, mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya, úgy gondolom, esetünkben mégsem olyan nehéz a döntés.

Nagyon fontos, hogy egészen pontosan tisztában legyünk vele, mi az, amire vágyunk. Ha tényleg másodlagos a versenyszellem és már tényleg nem hajtja az embert a vezetési élmény, egy Mercivel ezerszer jobban jár – egyszerűen azért, mert kényelmesebb. A Mercedes soha nem állította, hogy autói (egy-két extrém modellt leszámítva) egyedülálló vezetési élményt nyújtanak és különleges tehetséggel kanyarodnak, ezért megteheti, és meg is teszi, hogy minden erejével a komfortra összpontosít.

Ha Mercedes limuzinunk rugózását nem tesszük tönkre méreten felüli felnikkel, fogalmunk sem lesz az utak állapotáról. Még a C is, de az E és az S aztán pláne olyan szépen simítja majd ki fenekünk alatt az aszfaltot, hogy sosem vágyunk majd másra. Tökéletes kényelemben élvezhetjük társadalmunk klasszikusnak mondott értékeit.

Sportos és kényelmes autó nem létezik

A BMW más utat választott. Ők mindig hangsúlyozták, modern technológiával dolgoznak, és sportos, különleges vezetési élményt nyújtó autókat gyártanak. Azt kell mondjam, a BMW megvezeti a népeket. Sportos és kényelmes autó nem létezik – vagyis igen, de valami nem lesz tökéletes. Mindegy, hogy versenymotorról, versenyautóról, vagy akár verseny sílécekről beszélünk: minél gyorsabb, minél hatékonyabb egy eszköz, annál nehezebb bánni vele és annál kényelmetlenebb.

Mivel a BMW elsősorban prémium márka, mely nem mellesleg sportos is, folyamatosan pengeélen táncol, hiszen próbál némi vezetési élményt csempészni egy olyan szegmensbe, ahol ennek nem sok értelme van. Leszámítva a motor erejét még egy M5-ös sem nyújt olyan vezetési élményt, amely vetekedhetne azzal, amit bármelyik könnyű, 200 lóerős sportkocsiban tapasztalhatunk. Akkor meg minek erőlködni?

Egy 320xd-ben, vagy egy 520d-ben – de fogalmazhatok egyszerűen úgy is: a BMW-k többségében (hiszen kevesen vesznek M3-ast) a sportos futómű inkább nyűg, mint öröm. Egy luxuslimuzin legyen luxuslimuzin. A 3-as BMW futóművéről azt gondolom, magasan ez a legjobb a kategóriában, gyors, precíz és élvezetes. Igen ám, de ahhoz, hogy ezt igazán élvezni is tudjuk, minimum egy 335i-t kell vennünk. Amíg csupán városi cirkálóra, utazóautóra vágyunk, nyűg lesz csak a sportosabb, vagyis keményebb, ennél fogva kényelmetlenebb, ráadásul kihasználhatatlan futómű, akármilyen zseniális.

SUV-k terén már egészen más a helyzet. Bár az aktuális ML-t nem vezettem, az előzőnél az X5 fényévekkel előrébb járt és az X3-ast is melegen ajánlom mindenkinek, aki képes megbarátkozni a cudar dizájnnal. Fantasztikus autó mindkettő. A limuzinok közül azonban gondolkodás nélkül a Mercedest választanám hétköznapi használatra, annyival kényelmesebb.

Szavazzon!

Az ötös egyszerűen nem kéne, semmilyen kivitelben, Hármas BMW-t pedig akkor vennék C Merci helyett, ha ugyan fontos a luxus, de a kényelem mellett ugyanannyira vágynék még a vezetési élményre is, és megengedhetem magamnak, hogy egy háromszáz lóerős, vagy annál is erősebb modellel ajándékozzam meg magam.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!